Dojcsák Dániel
MM-Klaszter: Az ígéretek földje
Mobilitás és Multimédia Klaszter néven egy újabb üzleti alapú K+F+I (kutatás-fejlesztés-innováció) egyesülés jött létre, melyben számos hazai kisebb-nagyobb piaci szereplő mellett egyetemek és kutató intézetek is igyekeznek majd magyar projekteket piacképessé téve maximalizálni a gazdasági- és a társadalmi hasznot. A kezdeményezés igen ígéretes, de egyben elég homályos is.
A mára teljesen ellaposodott innováció kifejezés mellett az elmúlt időszakban egy újabb szó is kezd egyre divatosabbá válni. Nemrégiben az IVSZ burkában is született egy klaszter, most pedig a Magyar Telekom inkubátorából látszik kibújni egy újabb. A kérdés viszont jogos: Mi az a klaszter?
Informatikusok számára a "cluster" szó nem ismeretlen, hiszen különálló számítógépek laza rendszerét, láncolatát is ezzel a fogalommal írjuk le. Az üzleti életben is valami hasonló dolgot jelent, s habár itthon még újszerű az elnevezés, valójában Michael Porter már 1990-ben beültette a szótárba a fogalmat a Nemzetek versenyelőnye c. könyvében. Porter állításai szerint a laza üzleti összefogásnak, a klaszternek három módon van lehetősége befolyásolni a piacot és a versenyt. Egyrészt a résztvevő vállalatok termelékenységét növelheti, másrészt innovációt, új szemléletet hoz be az adott területre, végül pedig új üzleteket generál a piacon. Az üzleti klaszter szerveződése többnyire földrajzi alapú, mely az adott iparban tevékenykedő vállalatok, beszállítók és egyéb, akár non-profit szervezetek koncentrált összekapcsolódásán alapul.
Hazánkban ilyen jellegű összefogásra azért lehet szükség, mert a kis piac eredményeképp ritka, hogy egy jó termékkel előrukkoló cég ki tudná aknázni a hazai pálya előnyeit, nem bír tőkeerőssé válni itthon, nehezen tud kiugrani a világpiacra. Másrészt a multinacionális cégek sem törik magukat azon, hogy erre a kis piacra perszonalizált termékekkel lépjenek be, hanem a nagyobb területeken bevált megoldásokat tolják be, ami már bizonyított mondjuk az USA-ban, az Egyesült Királyságban, vagy éppen Németországban. Később pedig csodálkoznak, hogy Szőke kapitány miért veri agyba-főbe a máshol oly sikeres T-Home TV terméket, hogy lehet az, hogy a termék papíron jó, a gyakorlatban pedig csupán 3500 előfizetést lehet eladni egy év alatt.
Az ország egyéb mikro- és makrogazdasági tényezői miatt lassuló IT piacon minden eszközt meg kell ragadni azért, hogy a költségek lehetőség szerint alacsonyabbak legyenek, a bevételek pedig magasabbak, ellensúlyozva ezzel a visszafogottabb forgalmat. Utolsó érvként pedig nem szabad elfelejteni, hogy rendelkezésre áll a tejjel-mézzel folyó kánaán, az EU-s pályázatokon elnyerhető pénzek tömkelege, melynek sikeres megpályázásához a legtöbb kis- és középvállalat egyedül kevés, mind szakmailag, mind tőkeügyileg. A klaszter tehát egy klassz dolog lehet nekik.
Klaszter alapítók
A kis szereplők számára csábító a belépés, hiszen saját fejlesztéseiknek egy erős táptalajt, ugródeszkát biztosít. A lehető legjobban ki tudják aknázni a tudásbázisukban rejlő lehetőségeket, miközben nagyobb projektekhez csatlakozva nagy pénzeket tudnak leakasztani a közösségi kasszából, hogy legyen forrásuk a további fejlesztésekhez vagy a túléléshez. Lehetséges, hogy egy bármely termék építőkockáit a világpiac adja, de az összefogás révén létrejöhet ennek ellenére magyar termék.
A nagyok eközben beemelhetik az alaptechnológiai fejlesztéseiket, piaci súlyuknál fogva saját érdekeiknek megfelelően befolyásolhatják a közös jövőt, emellett pedig külső K+F források révén segíthetik a helyi eredetű termékek megkapaszkodását és külföldi piacra jutását. Arról nem is beszélve, hogy a több, egyébként a piacon marakodó, azonos profilú cég belépésével a kutatás-fejlesztésre fordított összegek fajlagosan csökkenhetnek. Közösen összedobva a pénzt, lokalizálhatják a szolgáltatásokat, de abban a pillanatban, hogy egy elméleti projekt megérett a piacra, máris különválnak az útjaik és marakodnak tovább az előfizetőkért, vevőkért. Ez így helyes is, hiszen máskülönben nem klaszternek, hanem kartellnek hívnánk a szervezetet, amit a törvény keményen büntet.
A most bejelentett mm-Klaszter tagjai között a bábáskodó Magyar Telekom mellett a GTS-Datanet, Ericsson, HP, Sun, Albacomp is részt vesz mint nagy szereplő. A kicsik közül olyan hazai cégek iratkoztak fel eddig a névsorba, akiket egy-egy felvillanás erejéig már mindenképp láthatott a nagyközönség is, de név szerint többnyire csak a szűk szakma ismeri őket. A teljesség igénye nélkül a KKV-k közül az Innomed, Kirowski, Virgo Systems (iWiW), Topolisz (Utvonalterv.hu), Netvisor, Cellum (mikro payment rendszerek, mobil autópálya díjfizetés), Adverticum (online reklámfelület szolgáltató), ReignSoft, Bird Telecom, Mobile Engine, Lion&Grapehill, stb. vesz eddig részt.
A közös ezekben a cégekben főleg az, hogy valamilyen módon kapcsolódnak a Magyar Telekomhoz vagy annak valamely leányvállalatához. Esetenként valamelyik hazai egyetem piaci kivetüléseként létrejött cég is megbújhat a nevek mögött, igaz több egyetem kutatói bázisként egyébként is csatlakozott a szerveződéshez (BME, PPKE, Pannon Egyetem, PTE, ELTE).
Hazai pólusok
Pukler Gábor (Magyar Telekom), a klaszter első elnöke elmondta, hogy heti 1-2 jelentkezés érkezik már most is a szervezethez, aminek ugyan még a saját weboldala sem üzemel, a domain bejegyzés alatt áll, ráadásul irodájuk is csak átmeneti van a Magyar Telekom székház egyik zugában. Másfél hónapon belül viszont már egy független helyen szeretnének egy irodát üzemeltetni, ami garancia lehet arra, hogy az összefogás nem csak egy hangzatos szöveg marad, hanem kézzelfogható tevékenységek is születnek belőle.
Az összefogásnak persze ára is van: éves szinten a működési költségek pár tízmilliós összegét, illetve az egyéb költségeket és igényeket a tagok adják össze. A szerveződés jogi háttere egy alapítvány formájában működik, de közös elszámolásról, különálló cég létrehozásáról nincs szó, hiszen egy cég, akinek száz anyja van, nem szerencsés húzás.
Szathmári Gézától, a GTS-Datanet ügyvezetőjétől megtudtuk, hogy a korábban az IVSZ berkein belül létrehozott hasonló innovációs klaszter egyfajta konkurense lesz ennek. Lesznek egyeztetések az IVSZ-szel is, de életképesebbnek látja ezt a formációt. Igaz a nyílt piacon nem éppen kebelbarátok a T-Com-mal, itt mégis lehetségessé válik az, hogy egy fejlettebb CRM (ügyfél kapcsolat kezelő) rendszert a GTS-Datanet ügyfelein próbálnak ki először, fejlesztik tovább, majd a T-Com a kész terméket vezeti csak be.
A Klaszter jelenleg már 90 projektötlettel rendelkezik, melyből egy a fent említett CRM. A sajtótájékoztató után a jelenlevő cégek képviselőit körbemonitorozva számomra úgy tűnt, hogy vagy nem szeretnének még elárulni ezekről többet vagy számukra sem ismertek a részletek. Kézzelfogható eredmény lehet esetleg a jelenlevő Innomed mobilos életfunkció figyelő termékének piacra vitele, de a céglistát végigböngészve várható, hogy a mobil-multimédia, a mobilinternet tartalom, mobil fizetés fő csapásvonallá válhat majd a klaszteren belül.
A Magyar Telekomon keresztül a T-Mobile érintett a dologban, de a másik két szolgáltató, a Pannon és a Vodafone nem valószínű, hogy feltűnik majd, hiszen mindkettő erős saját tartalmat hoz be anyacégén keresztül, nem feltétlenül érdekük a helyi mozgolódás. A bennfentesek ez év végére ígérik, hogy az első kézzelfogható projektek megszületnek, majd még egy évet kérnek arra, hogy ezek életképességét is bizonyíthassák - persze az is benne van a pakliban, hogy soha nem hallunk többé róluk.
A mára teljesen ellaposodott innováció kifejezés mellett az elmúlt időszakban egy újabb szó is kezd egyre divatosabbá válni. Nemrégiben az IVSZ burkában is született egy klaszter, most pedig a Magyar Telekom inkubátorából látszik kibújni egy újabb. A kérdés viszont jogos: Mi az a klaszter?
Informatikusok számára a "cluster" szó nem ismeretlen, hiszen különálló számítógépek laza rendszerét, láncolatát is ezzel a fogalommal írjuk le. Az üzleti életben is valami hasonló dolgot jelent, s habár itthon még újszerű az elnevezés, valójában Michael Porter már 1990-ben beültette a szótárba a fogalmat a Nemzetek versenyelőnye c. könyvében. Porter állításai szerint a laza üzleti összefogásnak, a klaszternek három módon van lehetősége befolyásolni a piacot és a versenyt. Egyrészt a résztvevő vállalatok termelékenységét növelheti, másrészt innovációt, új szemléletet hoz be az adott területre, végül pedig új üzleteket generál a piacon. Az üzleti klaszter szerveződése többnyire földrajzi alapú, mely az adott iparban tevékenykedő vállalatok, beszállítók és egyéb, akár non-profit szervezetek koncentrált összekapcsolódásán alapul.
Hazánkban ilyen jellegű összefogásra azért lehet szükség, mert a kis piac eredményeképp ritka, hogy egy jó termékkel előrukkoló cég ki tudná aknázni a hazai pálya előnyeit, nem bír tőkeerőssé válni itthon, nehezen tud kiugrani a világpiacra. Másrészt a multinacionális cégek sem törik magukat azon, hogy erre a kis piacra perszonalizált termékekkel lépjenek be, hanem a nagyobb területeken bevált megoldásokat tolják be, ami már bizonyított mondjuk az USA-ban, az Egyesült Királyságban, vagy éppen Németországban. Később pedig csodálkoznak, hogy Szőke kapitány miért veri agyba-főbe a máshol oly sikeres T-Home TV terméket, hogy lehet az, hogy a termék papíron jó, a gyakorlatban pedig csupán 3500 előfizetést lehet eladni egy év alatt.
Az ország egyéb mikro- és makrogazdasági tényezői miatt lassuló IT piacon minden eszközt meg kell ragadni azért, hogy a költségek lehetőség szerint alacsonyabbak legyenek, a bevételek pedig magasabbak, ellensúlyozva ezzel a visszafogottabb forgalmat. Utolsó érvként pedig nem szabad elfelejteni, hogy rendelkezésre áll a tejjel-mézzel folyó kánaán, az EU-s pályázatokon elnyerhető pénzek tömkelege, melynek sikeres megpályázásához a legtöbb kis- és középvállalat egyedül kevés, mind szakmailag, mind tőkeügyileg. A klaszter tehát egy klassz dolog lehet nekik.
Klaszter alapítók
A kis szereplők számára csábító a belépés, hiszen saját fejlesztéseiknek egy erős táptalajt, ugródeszkát biztosít. A lehető legjobban ki tudják aknázni a tudásbázisukban rejlő lehetőségeket, miközben nagyobb projektekhez csatlakozva nagy pénzeket tudnak leakasztani a közösségi kasszából, hogy legyen forrásuk a további fejlesztésekhez vagy a túléléshez. Lehetséges, hogy egy bármely termék építőkockáit a világpiac adja, de az összefogás révén létrejöhet ennek ellenére magyar termék.
A nagyok eközben beemelhetik az alaptechnológiai fejlesztéseiket, piaci súlyuknál fogva saját érdekeiknek megfelelően befolyásolhatják a közös jövőt, emellett pedig külső K+F források révén segíthetik a helyi eredetű termékek megkapaszkodását és külföldi piacra jutását. Arról nem is beszélve, hogy a több, egyébként a piacon marakodó, azonos profilú cég belépésével a kutatás-fejlesztésre fordított összegek fajlagosan csökkenhetnek. Közösen összedobva a pénzt, lokalizálhatják a szolgáltatásokat, de abban a pillanatban, hogy egy elméleti projekt megérett a piacra, máris különválnak az útjaik és marakodnak tovább az előfizetőkért, vevőkért. Ez így helyes is, hiszen máskülönben nem klaszternek, hanem kartellnek hívnánk a szervezetet, amit a törvény keményen büntet.
A most bejelentett mm-Klaszter tagjai között a bábáskodó Magyar Telekom mellett a GTS-Datanet, Ericsson, HP, Sun, Albacomp is részt vesz mint nagy szereplő. A kicsik közül olyan hazai cégek iratkoztak fel eddig a névsorba, akiket egy-egy felvillanás erejéig már mindenképp láthatott a nagyközönség is, de név szerint többnyire csak a szűk szakma ismeri őket. A teljesség igénye nélkül a KKV-k közül az Innomed, Kirowski, Virgo Systems (iWiW), Topolisz (Utvonalterv.hu), Netvisor, Cellum (mikro payment rendszerek, mobil autópálya díjfizetés), Adverticum (online reklámfelület szolgáltató), ReignSoft, Bird Telecom, Mobile Engine, Lion&Grapehill, stb. vesz eddig részt.
A közös ezekben a cégekben főleg az, hogy valamilyen módon kapcsolódnak a Magyar Telekomhoz vagy annak valamely leányvállalatához. Esetenként valamelyik hazai egyetem piaci kivetüléseként létrejött cég is megbújhat a nevek mögött, igaz több egyetem kutatói bázisként egyébként is csatlakozott a szerveződéshez (BME, PPKE, Pannon Egyetem, PTE, ELTE).
Hazai pólusok
Pukler Gábor (Magyar Telekom), a klaszter első elnöke elmondta, hogy heti 1-2 jelentkezés érkezik már most is a szervezethez, aminek ugyan még a saját weboldala sem üzemel, a domain bejegyzés alatt áll, ráadásul irodájuk is csak átmeneti van a Magyar Telekom székház egyik zugában. Másfél hónapon belül viszont már egy független helyen szeretnének egy irodát üzemeltetni, ami garancia lehet arra, hogy az összefogás nem csak egy hangzatos szöveg marad, hanem kézzelfogható tevékenységek is születnek belőle.
Az összefogásnak persze ára is van: éves szinten a működési költségek pár tízmilliós összegét, illetve az egyéb költségeket és igényeket a tagok adják össze. A szerveződés jogi háttere egy alapítvány formájában működik, de közös elszámolásról, különálló cég létrehozásáról nincs szó, hiszen egy cég, akinek száz anyja van, nem szerencsés húzás.
Szathmári Gézától, a GTS-Datanet ügyvezetőjétől megtudtuk, hogy a korábban az IVSZ berkein belül létrehozott hasonló innovációs klaszter egyfajta konkurense lesz ennek. Lesznek egyeztetések az IVSZ-szel is, de életképesebbnek látja ezt a formációt. Igaz a nyílt piacon nem éppen kebelbarátok a T-Com-mal, itt mégis lehetségessé válik az, hogy egy fejlettebb CRM (ügyfél kapcsolat kezelő) rendszert a GTS-Datanet ügyfelein próbálnak ki először, fejlesztik tovább, majd a T-Com a kész terméket vezeti csak be.
A Klaszter jelenleg már 90 projektötlettel rendelkezik, melyből egy a fent említett CRM. A sajtótájékoztató után a jelenlevő cégek képviselőit körbemonitorozva számomra úgy tűnt, hogy vagy nem szeretnének még elárulni ezekről többet vagy számukra sem ismertek a részletek. Kézzelfogható eredmény lehet esetleg a jelenlevő Innomed mobilos életfunkció figyelő termékének piacra vitele, de a céglistát végigböngészve várható, hogy a mobil-multimédia, a mobilinternet tartalom, mobil fizetés fő csapásvonallá válhat majd a klaszteren belül.
A Magyar Telekomon keresztül a T-Mobile érintett a dologban, de a másik két szolgáltató, a Pannon és a Vodafone nem valószínű, hogy feltűnik majd, hiszen mindkettő erős saját tartalmat hoz be anyacégén keresztül, nem feltétlenül érdekük a helyi mozgolódás. A bennfentesek ez év végére ígérik, hogy az első kézzelfogható projektek megszületnek, majd még egy évet kérnek arra, hogy ezek életképességét is bizonyíthassák - persze az is benne van a pakliban, hogy soha nem hallunk többé róluk.
