Berta Sándor
Kínának nincsenek katonai hackerei
A kínai kormány végre hivatalosan is reagált az elmúlt napokban nyilvánosságra került ipari és katonai kémkedési vádakra.
"Mindezek a hírek és az, hogy Kína fenyegetést jelentene a világra, csak a hidegháborús mentalitásból táplált elméletek egyik változatának tekinthetők. Kína egy felelősségteljes ország, amely soha nem tenné meg az elhangzott ocsmány tetteket. Kína sohasem alkalmazott katonai hackereket" - reagált a kémkedési ügyekre Yang Yi ellentengernagy, a Kínai Védelmi Egyetem Stratégiai Tanulmányok Intézetének igazgatója. Ez volt az első alkalom, hogy egy kínai vezető hivatalosan is reagált a németországi kormányszámítógépeket és a Pentagont érintő hackertámadásokra.
Mint ismeretes, augusztus végén német kormányzati számítógépeken találtak kínai kémprogramokat. Az elvégzett vizsgálatok szerint a kancellári hivatal, a külügyminisztérium, a kutatási minisztérium és a gazdasági minisztérium számítógépeit figyelték titokban telepített kínai kémprogramok. A német állambiztonsági hivatal a kínai hadsereg hackereit gyanította az akció mögött. Szeptember elején pedig kínai hackerek törtek be a Pentagon rendszerébe. Az esetről, miszerint kínai katonai hackerek júniusban sikeresen feltörték az amerikai védelmi minisztérium számítógépes rendszerét, amerikai hivatalnokok tájékoztatták a Financial Timest.
A brit gazdasági és politikai napilap aktív és már nem aktív amerikai tisztségviselőkre hivatkozva közölte, hogy a Pentagon pontosan tudja, hogy a támadás honnan érkezett és hogy az akciót a Kínai Néphadsereg (PLA) tagjai hajtották végre. A kínai védelmi minisztérium és Csiang Jü (Jiang Yu) külügyi szóvivő visszautasította a brit lap állításait, mondván Peking szerint az ilyen vádaskodás hidegháborús gondolkodásmódot tükröz.
Yang Yi állításaival nemzetközi diplomaták szerint csak az a probléma, hogy miért ne akarna pont Kína ilyen jellegű felderítéseket végezni? Ráadásul a helyi egyetemeken magas rangú kínai tisztek az információs korszak hadviseléséről és háborújáról tanulnak. Ezenkívül az ország nyíltan fegyverkezik és az idén januárban egy kiöregedett műhold lelövése egy a földről indított rakétával is világos üzenet volt elsősorban az Egyesült Államok számára. Az is tény, hogy Kínában is vannak hackerek. A helyi Hackeruniónak (HUC), amely 2005-ben hivatalosan is feloszlott például kereken 80 000 tagja volt. A HUC által működtetett hálózat volt - az egész világot tekintve - az ilyen jellegű rendszerek közül az ötödik legnagyobb.
Amikor a NATO 1999-ben tévedésből bombázta Kína belgrádi nagykövetségét, a kínai hackerek azonnal támadták a NATO és az Egyesült Államok hivatalainak weboldalait. Ugyanez volt a helyzet 2001-ben is, amikor egy amerikai kém- és egy kínai vadászrepülőgép találkozott egymással. Az akciókat az Egyesült Államokban Titánesőnek keresztelték el. Az is tény ugyanakkor, hogy Kína maga is a hackerek célpontja és hogy a Symantec idén márciusi jelentése szerint csupán a nemzetközi támadásoknak a 7 százaléka származik az országból.
Azonban az is tény, hogy a 2005-ben elfogadott helyi elszakadásellenes törvény szerint Kínának joga van csapást mérnie Tajvanra, ha a köztársaság el akarna szakadni tőle vagy örökre elutasítaná az újraegyesítés gondolatát. Egy esetleges konfliktus az ázsiai nagyhatalom számára csupán belügyi kérdés lenne, azonban más országok, elsősorban az Egyesült Államok közel sem így tekintenének a háborúra és kötelességüknek éreznék Tajvan segítését, illetve megvédését. A támadások között pedig előfordulhatnának amerikai műholdak elleni és kiberakciók, a Pentagon már 2001-ben modellezett is egy ilyen helyzetet.
"Mindezek a hírek és az, hogy Kína fenyegetést jelentene a világra, csak a hidegháborús mentalitásból táplált elméletek egyik változatának tekinthetők. Kína egy felelősségteljes ország, amely soha nem tenné meg az elhangzott ocsmány tetteket. Kína sohasem alkalmazott katonai hackereket" - reagált a kémkedési ügyekre Yang Yi ellentengernagy, a Kínai Védelmi Egyetem Stratégiai Tanulmányok Intézetének igazgatója. Ez volt az első alkalom, hogy egy kínai vezető hivatalosan is reagált a németországi kormányszámítógépeket és a Pentagont érintő hackertámadásokra.
Mint ismeretes, augusztus végén német kormányzati számítógépeken találtak kínai kémprogramokat. Az elvégzett vizsgálatok szerint a kancellári hivatal, a külügyminisztérium, a kutatási minisztérium és a gazdasági minisztérium számítógépeit figyelték titokban telepített kínai kémprogramok. A német állambiztonsági hivatal a kínai hadsereg hackereit gyanította az akció mögött. Szeptember elején pedig kínai hackerek törtek be a Pentagon rendszerébe. Az esetről, miszerint kínai katonai hackerek júniusban sikeresen feltörték az amerikai védelmi minisztérium számítógépes rendszerét, amerikai hivatalnokok tájékoztatták a Financial Timest.
A brit gazdasági és politikai napilap aktív és már nem aktív amerikai tisztségviselőkre hivatkozva közölte, hogy a Pentagon pontosan tudja, hogy a támadás honnan érkezett és hogy az akciót a Kínai Néphadsereg (PLA) tagjai hajtották végre. A kínai védelmi minisztérium és Csiang Jü (Jiang Yu) külügyi szóvivő visszautasította a brit lap állításait, mondván Peking szerint az ilyen vádaskodás hidegháborús gondolkodásmódot tükröz.
Yang Yi állításaival nemzetközi diplomaták szerint csak az a probléma, hogy miért ne akarna pont Kína ilyen jellegű felderítéseket végezni? Ráadásul a helyi egyetemeken magas rangú kínai tisztek az információs korszak hadviseléséről és háborújáról tanulnak. Ezenkívül az ország nyíltan fegyverkezik és az idén januárban egy kiöregedett műhold lelövése egy a földről indított rakétával is világos üzenet volt elsősorban az Egyesült Államok számára. Az is tény, hogy Kínában is vannak hackerek. A helyi Hackeruniónak (HUC), amely 2005-ben hivatalosan is feloszlott például kereken 80 000 tagja volt. A HUC által működtetett hálózat volt - az egész világot tekintve - az ilyen jellegű rendszerek közül az ötödik legnagyobb.
Amikor a NATO 1999-ben tévedésből bombázta Kína belgrádi nagykövetségét, a kínai hackerek azonnal támadták a NATO és az Egyesült Államok hivatalainak weboldalait. Ugyanez volt a helyzet 2001-ben is, amikor egy amerikai kém- és egy kínai vadászrepülőgép találkozott egymással. Az akciókat az Egyesült Államokban Titánesőnek keresztelték el. Az is tény ugyanakkor, hogy Kína maga is a hackerek célpontja és hogy a Symantec idén márciusi jelentése szerint csupán a nemzetközi támadásoknak a 7 százaléka származik az országból.
Azonban az is tény, hogy a 2005-ben elfogadott helyi elszakadásellenes törvény szerint Kínának joga van csapást mérnie Tajvanra, ha a köztársaság el akarna szakadni tőle vagy örökre elutasítaná az újraegyesítés gondolatát. Egy esetleges konfliktus az ázsiai nagyhatalom számára csupán belügyi kérdés lenne, azonban más országok, elsősorban az Egyesült Államok közel sem így tekintenének a háborúra és kötelességüknek éreznék Tajvan segítését, illetve megvédését. A támadások között pedig előfordulhatnának amerikai műholdak elleni és kiberakciók, a Pentagon már 2001-ben modellezett is egy ilyen helyzetet.
