Hunter

Lélegzetelállító felvételek a Napról

Soha nem látott felvételeket tett közzé a NASA, melyek jóval vadabbnak és erőteljesebbnek mutatják be a Nap felszínét, mint azt a korábbi megfigyelésekből feltételezték volna.

A csillagászokat lenyűgözték a nemzetközi Hinode űrtávcső képei, melyek ugyanolyan áttörést hozhatnak a Napról megszerzett ismereteinkben, mint egykor a Hubble a Naprendszeren túli világról.

A japán "hinode" szó magyarul napfelkeltét jelent - az űreszköz 2006. szeptember 23-án állt pályára, feladata a Nap mágneses mezejének és kiáramló energiájának tanulmányozása. Az eszköz, mint a japán név is mutatja, elsősorban a Japán Űrrepülés Kutatási Ügynökség munkája, melyhez a NASA mellett csatlakozott az Európai Űrügynökség és a Brit Részecskefizika Csillagászati Kutató Tanács is.


A kromoszféra a Hinode felvételén. A kinyúló szerkezet a forró ionizált gáz és egy mágneses mező kölcsönhatásának eredménye

Az űrtávcső három elsődleges műszere, a japán fejlesztésű Optikai Napteleszkóp (SOT), az amerikai Smithsonian Asztrofizikai Obszervatóriummal közösen kidolgozott Röntgensugarú Távcső (XRT) és egy ultraibolya tartományban dolgozó spektrométer, a csillag különböző rétegeit tanulmányozza. Megfigyelései elsősorban a látható felszín, azaz a fotoszféra és a korona, a Nap atmoszférájának csúcsa közötti területre összpontosul. A szonda a Föld homályzónájában kering, a nappal és az éjszaka között, így folyamatos a rálátása a Napra.

"A három műszer méréseinek koordinálásával a Hinode bemutatja, hogyan idézi elő az űridőjárást a Nap a mágneses mezejének szerkezetében bekövetkező változásokkal és az alsó atmoszférából kiáramló mágneses energiával, ami a korona felé terjedve végig fut a bolygóközi űrön" - magyarázta a projekt tudósa John Davis, a NASA Marshall Űrrepülő Központjának munkatársa.

A szakértők szerint minden eddigi tudásanyag, amit a röntgensugarú felvételekből szereztünk a Napról, idejétmúltnak tekinthető. A Hinode megfigyelései annyi új és váratlan adattal gazdagították az ismereteket, hogy már csak ezért is sikeresnek nevezhető küldetése. A szonda megdöbbentő felvételeket sugárzott vissza az eddig viszonylag nyugodtnak vélt kromoszféráról, a látható felszín felett közvetlenül elhelyezkedő, csak teljes napfogyatkozáskor látható gázhalmazállapotú burokról, melyről kiderült, hogy valójában egy fortyogó massza.


Napfoltból függőlegesen kiemelkedő mágneses mezők, melyek a napfolt széleinél meghajlanak és újrakapcsolódnak az ellentétes polaritású mezőkkel

"A Hinode felvételei cáfolhatatlan bizonyítékokkal szolgálnak azon turbulencia által táplált folyamatokról, melyek a mágneses mezőket visszarántják a napfelszín felé, ami egy rendkívül dinamikus kromoszférát eredményez" - nyilatkozott a NASA sajtótájékoztatóján Alan Title, a Lockheed Martin elnökségének tagja, a Stanford Egyetem fizika professzora.

Szintén a furcsaságok sorát szaporítja az a megfigyelés, miszerint a korona sokkal forróbb, mint az alatta húzódó, a maghoz közelebb fekvő alsóbb rétegek. A tudósok szerint a Napot körülölelő kusza mágneses mezők valahogy energiát pumpálhatnak a koronába, a mechanizmust azonban még homály fedi, sőt korábban maga a megtekeredett, összevissza szerkezetek is csak az elméletekben léteztek, az XRT-nek sikerült elsőként észlelnie a valóságban. A csillagászok pillanatnyilag értetlenül állnak az új eredmények többsége előtt, reményeik szerint a szonda további adataiból rájöhetnek a rejtélyek nyitjára.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • aRoma #67
    szvsz a "hinode" magyarul nem jelent semmit /esetleg japánul/ :-)
  • szivar #66
    A 'kering' és a 'forog' szavak között vajh' mi lehet a különbség? :P
  • Tetsuo #65
    A Hold rengeteg élőlényre és biológiai ciklusra hatással van, pl az ár-apály jelenséggel is. Ez tény.
  • sonicXX #64
    Jogos. Lásd hajó a vízen, pedig azért a víz jelentősen folyékony halmazállapotú
  • sonicXX #63
    "A saját tengelye körül forog"

    Ehem... Meg forog ezenkívül még a Tejút tengelye körül, az egész Naprendszerrel egyetemben, ugyébár.

    Tehát maradjunk annyiba, hogy a forgási sebessége ugyanannyira relatív mint minden. A kérdés, hogy mihez képest forog akkora sebességgel pedig igenis érdekes, tekintve hogy a forgási tengely egy 3D-be leképzett logikai 2D-s alakzat, léven hogy nincs szélességi kiterjedése - emiatt pedig sajnos lehetetlen hozzá viszonyítani a forgási irányát.
  • Givi1024 #62
    Azt miért ne lehetne élet a Napon. Semmiről sem lehet bebizonyítani, hogy nincs; max még nem fedezték fel...
  • AranyKéz #61
    Miii??? Nem lehet élet a Napon? Ezért vettem én telkeket rajta?!
  • Givi1024 #60
    Ti tényleg azt hiszitek, hogy én ezt komolyan írom
  • szivar #59
    "...ezért 153,34 nap alatt ernenek oda ..."

    Ez attól függ. Ha gyalog indulsz neki, akkor egy kicsit tovább tart...

    "...ember tűrőképessége max 12-szerese a földi gravitaciónak..."

    A Vénuszon és a Marson is készültek már képek, de tudtommal egy ember sem járt ott, csak emberi kéz álltal alkotott szondák. Bár tudom hogy ez hihetetlennek hangzik, de ez van...

    "...Egyébként is a nap mihez képest forog?!"

    A saját tengelye körül forog.

    "És hol van az éjszaki oldala?.. "

    Azon a felén, ahol nem világítja meg a Nap...

    "Ahoz, hogy a szerves anyagok magas hőmérsékleten sem égjenek nagyon alacsony nyomásra van szükség. "

    Szvsz kevered a szezont a fa....al. A szerves (és egyébb) anyagok csak akkor égnek el, ha van oxidáló anyag a környékükön, legyen ezen anyag oxigén, klór, fluor, stb. A nyomás csak annyit változtat rajta, hogy alacsonyabb nyomáson kevesebb molekula tartózkodik adott helyen, adott időben. Tehát az oxidáció nem áll meg, csak lelassul.

    Mellesleg megjegyezném, hogy ilyen hőmérsékleten nem az oxidáció a legnagyobb gond, hanem az atomok közti kötések felbomlása.

    "...folyékony állapotú hélium(n.k.k. gáz)amely 16-szor sűrűbb az ólomnál..."

    Először is nagy valószínűséggel nem folyékony, hanem plazma állapotú, nem hélium, hanem hidrogén, és relative nem sűrűbb, csak adott körülmények között nehezebb a normál (1atm) nyomáson mért -ugyanolyan térfogatú- izécskénél.

    "Ezek alapján a fehérjék megy szénhidrátok biztosan begörzik eredeti alakjukat a Napon is."

    Hogyne őriznék meg :D. Amúgy említette itt valaki hogy fehérje alapú élet len(het)ne a napon?
  • nearo #58
    Ti most tényleg nem vettétek észre, hogy ezt mind csak viccből írták, és senki nem gondolta komolyan rajtatok kívül?