Gyurkity Péter
2010 utánra csúszhat az AMD hibridje
Az általános feladatokat ellátó processzort és grafikus vezérlőt egyaránt tartalmazó hibrid megoldás a korábbi ígéretekkel ellentétben a következő évtizedben kezdheti meg hódító útját, az AMD szerint azonban a folyamat megállíthatatlan.
Phil Hester, a processzorgyártó technológiai igazgatója még a CES alatt, az InfoWorld-nek adott interjúban beszélt a fejlesztésről, valamint a mögötte álló elképzelésekről. Válaszaiból kiderült, hogy az érdekes fejlesztés némileg később érkezik majd, mint ahogy azt eddig remélték, de az is, hogy a vállalat egy mindent átfogó folyamat, az egész ágazatra kiható evolúció részének tekinti a processzorok és grafikus chipek összeolvasztását, amely a tömegek igényeit elégítheti majd ki.
Hester az annak idején még különálló matematikai társprocesszor példáját hozta fel, amelyre az idősebb fanatikusok még igen jól emlékeznek. A lebegőpontos számításokra szakosodott chipeket ugyanis sokáig nem integrálták az asztali chipekbe, mivel erre nem is volt igazán igény. A nyolcvanas évek végéről ismerős lehet az Intel 286-287 párosítás, vagy a Motorola 68000-68802 duó, amely szintén nem volt túlságosan elterjedt megoldás. Előbbi vonalon a 486-sorozattal szűnt meg végleg a különállás, ami az AMD szerint most megismételhető, csak éppen a grafikus vezérlőkkel.
Az elgondolás szerint a felhasználók nagy többségének nincs igazán szüksége a különálló grafikus kártyák teljesítményére, így az integrált megoldások hamar népszerűvé válhatnak. A folyamat napjainkban is zajlik, hiszen sokan használnak integrált vezérlőt magába foglaló alaplapokat, amelyek a játékok kivételével minden feladat elvégzésére ugyanúgy alkalmasak. A hibrid processzorok - Fusion projekt - megjelenése a 3D-s teljesítmény növelését jelentené ezeknél a termékeknél, amelyek egyfajta átmenetet képeznének, főként az operációs rendszer (például az Aero felület a Vistában) és a felhasználói szoftverek igényeit kielégítendő.
Ami a megjelenést illeti, itt némi késedelemmel számolnak a korábbi tervekhez képest. Az első prototípusok ugyan már 2008 végén elkészülhetnek, a sorozatgyártás azonban csak 2009 folyamán indulhat be, ami a megjelenést 2010-ben valószínűsíti. Technikai részleteket egyelőre nem árulnak el, így azt sem tudhatjuk meg az interjúból, hogy nagyjából milyen teljesítményt várnak az asztali, mobil és szerver szegmensbe egyaránt szánt fejlesztésektől.
Phil Hester, a processzorgyártó technológiai igazgatója még a CES alatt, az InfoWorld-nek adott interjúban beszélt a fejlesztésről, valamint a mögötte álló elképzelésekről. Válaszaiból kiderült, hogy az érdekes fejlesztés némileg később érkezik majd, mint ahogy azt eddig remélték, de az is, hogy a vállalat egy mindent átfogó folyamat, az egész ágazatra kiható evolúció részének tekinti a processzorok és grafikus chipek összeolvasztását, amely a tömegek igényeit elégítheti majd ki.
Hester az annak idején még különálló matematikai társprocesszor példáját hozta fel, amelyre az idősebb fanatikusok még igen jól emlékeznek. A lebegőpontos számításokra szakosodott chipeket ugyanis sokáig nem integrálták az asztali chipekbe, mivel erre nem is volt igazán igény. A nyolcvanas évek végéről ismerős lehet az Intel 286-287 párosítás, vagy a Motorola 68000-68802 duó, amely szintén nem volt túlságosan elterjedt megoldás. Előbbi vonalon a 486-sorozattal szűnt meg végleg a különállás, ami az AMD szerint most megismételhető, csak éppen a grafikus vezérlőkkel.
Az elgondolás szerint a felhasználók nagy többségének nincs igazán szüksége a különálló grafikus kártyák teljesítményére, így az integrált megoldások hamar népszerűvé válhatnak. A folyamat napjainkban is zajlik, hiszen sokan használnak integrált vezérlőt magába foglaló alaplapokat, amelyek a játékok kivételével minden feladat elvégzésére ugyanúgy alkalmasak. A hibrid processzorok - Fusion projekt - megjelenése a 3D-s teljesítmény növelését jelentené ezeknél a termékeknél, amelyek egyfajta átmenetet képeznének, főként az operációs rendszer (például az Aero felület a Vistában) és a felhasználói szoftverek igényeit kielégítendő.
Ami a megjelenést illeti, itt némi késedelemmel számolnak a korábbi tervekhez képest. Az első prototípusok ugyan már 2008 végén elkészülhetnek, a sorozatgyártás azonban csak 2009 folyamán indulhat be, ami a megjelenést 2010-ben valószínűsíti. Technikai részleteket egyelőre nem árulnak el, így azt sem tudhatjuk meg az interjúból, hogy nagyjából milyen teljesítményt várnak az asztali, mobil és szerver szegmensbe egyaránt szánt fejlesztésektől.