Gyurkity Péter

Nem érdemes még HD-meghajtót venni

Csökkenő, pesszimista előrejelzések és nagyfokú óvatosság jellemi a tengerentúli szakértőket, akik a nagy felbontású lejátszók lassú elterjedésére számítanak. A vásárlókat arra buzdítják, hogy egyelőre maradjanak távol a piactól.

A helyzetet jól jellemzi, hogy az amerikai Consumer Electronics Association (CEA) az év elején még arra számított, hogy idén 600 ezer Blu-ray, illetve HD DVD lejátszót adnak el, ami nagyjából 484 millió dolláros forgalmat jelentett volna. A gyártásban és a leszállításban bekövetkezett késedelmek miatt ezt a számot nemrég 200 ezer darabra és 181 millió dollárra mérsékelték, miközben a vásárlókat is arra figyelmeztetik, hogy ne siessenek a meghajtók megvásárlásával. Az érvelés szerint meg kell várni a verseny végét, sokan ugyanis mindenképpen pórul járnak majd, amennyiben a vesztes szabványba fektetik pénzüket.

Mások is ugyanezen a véleményen vannak. Dan Diotte, az optikai lemezek javítására szakosodott VenMill cég alapítója nyilatkozatában arról beszélt, hogy a vásárlóknak nem kell feltétlenül választaniuk, várhatnak még a döntéssel. Figyelemmel kell követni a Blu-ray és a HD DVD versenyét, ki kell várni, amíg eldől, hogy melyik formátum marad állva a küzdelemben, és utána beszerezni egy példányt, ha mindenképpen nagy felbontású tartalmakra fáj a fogunk. Aki korán lép, az igencsak megbánhatja később, ha a vesztes lóra tesz.

Klikk ide! Klikk ide! Klikk ide! Klikk ide!
Klikk a képekre a nagyobb változathoz

A párharc kimenetelével kapcsolatban még senki nem mer találgatásokba bocsátkozni. Bármelyik tábor nyerhet, nincs garancia arra, hogy a Blu-ray nagyobb kapacitása, vagy akár a HD DVD korai megjelenése és kedvezőbb ára elegendő lesz a sikerhez. Olyan véleményeket is halhattunk, miszerint a Blu-ray a Betamax sorsára jut. Mindezt valószínűleg még egy év múlva sem lesz könnyű megítélni, ezért többen arra számítanak, hogy a nagy felbontású filmeket támogató lejátszók továbbra is lassan terjednek majd. A megoldást a már korábban beígért hibrid meghajtók jelenthetik, ezekből azonban nem sokat láthattunk eddig. Az LG dobta terveit, a NEC azonban már elkészítette speciális chipjét.

Az elkövetkező években tehát kivárást javasolnak a vásárlóknak. Mivel a hagyományos DVD 2012 körül szorulhat végképp kisebbségbe, nincs hova sietnünk.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • Penge4 #65
    Remélem végül a BlueRay fog nyerni, már elegem van, hogy azért kényszerül az ember fost használni, mert a többség szarik rá. Ékes példája a Winfos vs. Linux, OSX...stb vagy a PC vs. Mac.
  • dez #64
    Hát te teljesen kész van, bazzeg, te nyisd ki a szemed, és nézd már meg, hogy utólag találtam meg azt az oldalt, először a saját megközelítésemet írtam le, ami mellesleg teljesen kézenfekvő. Gáz, hogy még azt sem érted.

    Igen, jó ötlet, csak épp nem gigabájtokat lehet így tárolni, hanem csak megabájtokat.
  • Sanyix #63
    Ez nem fantázia, nyisd ki a szemed, gondolkodj önállóan.

    És elgondolkodtam rajta, teljesen jó 5let, de úgylátom ez neked nem megy, mert mindíg más véleményére hivatkozol, amit feltétlenül el is hiszel.
  • dez #62
    Ez a 4. pont azoknak való, akiknek a gondolkodási képességét teljesen elnyomta a fantázia.

    Az egy dolog, hogy nekem nem hiszel (holott ez alapvetően nem hitkérdés, csak gondolkodni kellene), de akkor legalább azon gondolkodj el (uhh, ez megint nem fog menni), miért kritizálja az Ars Technica is. Ja, már tudom, őket a Sony, vagy a Toshiba, vagy az a holodisces cég fizeti. (Vagy a 3 együtt.)
  • Sanyix #61
    4. a nagy cégek megpróbálják elhallgattatni, bolondnak beállítani, mert ha ez elterjedne, akkor a cégek lassan adagolt szarjait nem venné meg senki.

    Amúgy az egy dolog hogy te nem érted mit akar, de nagyon is jó elgondolás, bár ez inkább igazából egy tömörítés, ahogy előttem írták is.
  • BiroAndras #60
    "De ha belegondolunk, akkor a hologramos tárolás is trükkös, hiszen olyan dimenziót is használunk az adatok tárolására, ami valójában anyagi formájában nem is létezik"

    Ez így ebben a formában nem igaz. Ami plusz a normál képhez képest, hogy a fényerőn kívül a fázist is tárolja (ez a plusz "dimenzió").

    "ÉS anno senki sem hitte volna el a hologram működési elvét sem."

    Miért nem? Semmi mágikus nincs benne, egyszerű fizika. Ez egyetlen nehézség, hogy koherens fényforrás (lézer) kell hozzá.

    "Ezért "TALÁN" van esély rá, hogy ez a fiú valóban rájött valamire"

    Nem. A cáfolat egyértelmű. A lényeg az, ahogy a cikkben is írva van, hogy a szkenner egy pixel mátrixot állít elő, ami könnyesén kiszámolható mennyiségű adat. Ha ennél több adatot tárolsz benne, azt tömörítésnek hívják, és az adattárolól függetlenül szoftveresen is megoldható.

    Egyébként lehet értelme papíron tárolni adatot. Megfelelő minőségű papír és festék esetén bizonyítottan több száz évig eláll.
  • dez #59
    Bocs, de nem szkeptikusnak kell lenni, hanem gondolkodni kell. A hologramos technika eleve optikai, tehát sokkal kisebb "pontokkal" dolgozik, mint egy egyszerű nyomtató, és akkor még abban az egy pontban egy bitmátrixot tárol... (Hogy az most fizikai valójában tárolódik-e, most inkább hagyjuk.) Erre ez a srác azt állítja (de bizonyítani nem tudja, a demonstrációban nincs semmi rendkívüli, 1/1000 annyi adat van ott csak), hogy egyszerű nyomtatással ugyanannyit tud tárolni egyszerű papírra... Hát persze.

    Szerintem 3 lehetőség van.
    1. A srác egy csaló, aki becsapta a környezetét, az újságírók meg eleve nem gondolkodnak.
    2. A srác bolond, aki önhibáján kívül félrevezette a környezetét, az újságírók meg eleve nem gondolkodnak.
    3. A srác a demonstrációban látható nagyságrendű adatot tud és akar tárolni, de ha szövegről van szó, azt előtte jól összetömöríti, így tényleg sok GB-nyi szöveg tárolható egy lapon. És az újságírok? Ők meg összekuszáltak mindent... :)
  • Sir Quno Jedi #58
    Alapjában véve jó ez a cáfolat. De ha belegondolunk, akkor a hologramos tárolás is trükkös, hiszen olyan dimenziót is használunk az adatok tárolására, ami valójában anyagi formájában nem is létezik ÉS anno senki sem hitte volna el a hologram működési elvét sem. Ezért "TALÁN" van esély rá, hogy ez a fiú valóban rájött valamire, ami egy kissé magasabb fokú matematikát igényel, semmint hogy az átlag ember goyrsan megértse. Talán. Mindenesetre kíváncsi vagyok (bár alapvetően szkeptikus).
  • dez #57
    Ja, vicces (vagy inkább funny) fiúk ezek a HWSW-sek. Írják:
    "A mindössze 24 éves Sainul nem apró méretű nullák vagy egyesek nyomtatásával tárolja el az adatokat a papírlapokon, hanem színes geometriai formák, körök, négyzetek, vagy háromszögek formájában."
    Az eredeti szöveg így szólt:
    "Abideen claims that that his Rainbow system is better than a binary storage because instead of using ones and zeros to represent data, Abideen uses geometric shapes such as squares and hexagons to represent data patterns."
    Apró méretű nullák vagy egyesek... LOL. :)
  • dez #56
    És már itt is van a cáfolat...



    Szerintem ez az Sainul nem tudja, mi a különbség a GB és a MB között...