MTI
Magyarország jól halad a távközlési liberalizációval
Magyarország az Európai Unióban második helyen áll az úgynevezett piacelemzési folyamat, azaz a távközlési piac liberalizációs folyamatának megvalósítása terén, és első helyen az új tagállamok között - számolt be az Európai Parlament brüsszeli épületében tartott meghallgatáson egyik vendégelőadóként Pataki Dániel, a Nemzeti Hírközlési Hatóság elnöke.
A tanácskozást az EU képviselőtestületének néppárti frakciója szervezte, amelynek célja az volt, hogy vezető illetékesek és szakértők meghallgatásával felmérjék, hol tart jelenleg a 2003-ban hatályba léptetett uniós keretszabályozás, a liberalizáció végrehajtása, illetve hogy segítsék a végrehajtás és a stratégia jövőre tervezett hivatalos felülvizsgálatát. A keretszabályozás egyik újítása, hogy nagyobb szerepet ad a nemzeti hatóságoknak, amelyek az előírt elemzési folyamat elvégzése után kialakult listából dönteni jogosultak a piaci kötelezettségekről.
Pataki Dániel az elért eredmények közé sorolta, hogy a közelmúltban mind a mobil-, mind a vezetékes telefon nagykereskedelmi díjai elérték az EU korábbi országainak átlagát: ez lehetővé tette, hogy 2002-ben (Magyarország történetében először) abszolút mértékben is csökkentek a telefonárak, és a hanyatlás azóta folyamatos. Tavaly már a lakossági fogyasztók is egyértelműen érezték a verseny hatását, mert komolyan piacra léptek és sok előfizetőt elhódítottak olyan szereplők, mint a UPC, amely kábelen kínál telefont, illetve a Tele 2, amely 25 országban érdekelt, és ezek közül magyarországi operációi a legsikeresebbek - hangoztatta Pataki Dániel.
Fontos eredmény az is, hogy tavaly megduplázódott a szélessávú internetelérések száma, és az ország e tekintetben a tíz új tagállam átlagának immár a kétszeresén - 100 lakosra vetítve 3,8 százalékon - áll. Ez mindazonáltal még mindig messze elmarad a régebb EU-tagok átlagától. A jövő legnagyobb kihívásai között az újgenerációs technológiákat és az információs formák közti konvergenciát, összekapcsolódást említették. Előbbiek a hagyományos távközlési hálózatok nagyfokú változását vetítik előre - további szabályozási szükséglettel -, utóbbiak pedig a kábeltévé-, telefon- és szélessávú internetszolgáltatás együttes lehetőségét jelentik. Ezekkel a kérdésekkel a jövőben mind a bizottságnak, mind a nemzeti hatóságoknak foglalkozniuk kell - mutatott rá Pataki Dániel.
A tanácskozáson Viviane Reding, az információs társadalom és média ügyeiért felelős európai biztos és a nemzeti hatóságok előadó vezetői egyetértettek abban, hogy fokozni kell az együttműködést a brüsszeli bizottság és a nemzeti hatóságokat tömörítő tanácsadó testület között.
A tanácskozást az EU képviselőtestületének néppárti frakciója szervezte, amelynek célja az volt, hogy vezető illetékesek és szakértők meghallgatásával felmérjék, hol tart jelenleg a 2003-ban hatályba léptetett uniós keretszabályozás, a liberalizáció végrehajtása, illetve hogy segítsék a végrehajtás és a stratégia jövőre tervezett hivatalos felülvizsgálatát. A keretszabályozás egyik újítása, hogy nagyobb szerepet ad a nemzeti hatóságoknak, amelyek az előírt elemzési folyamat elvégzése után kialakult listából dönteni jogosultak a piaci kötelezettségekről.
Pataki Dániel az elért eredmények közé sorolta, hogy a közelmúltban mind a mobil-, mind a vezetékes telefon nagykereskedelmi díjai elérték az EU korábbi országainak átlagát: ez lehetővé tette, hogy 2002-ben (Magyarország történetében először) abszolút mértékben is csökkentek a telefonárak, és a hanyatlás azóta folyamatos. Tavaly már a lakossági fogyasztók is egyértelműen érezték a verseny hatását, mert komolyan piacra léptek és sok előfizetőt elhódítottak olyan szereplők, mint a UPC, amely kábelen kínál telefont, illetve a Tele 2, amely 25 országban érdekelt, és ezek közül magyarországi operációi a legsikeresebbek - hangoztatta Pataki Dániel.
Fontos eredmény az is, hogy tavaly megduplázódott a szélessávú internetelérések száma, és az ország e tekintetben a tíz új tagállam átlagának immár a kétszeresén - 100 lakosra vetítve 3,8 százalékon - áll. Ez mindazonáltal még mindig messze elmarad a régebb EU-tagok átlagától. A jövő legnagyobb kihívásai között az újgenerációs technológiákat és az információs formák közti konvergenciát, összekapcsolódást említették. Előbbiek a hagyományos távközlési hálózatok nagyfokú változását vetítik előre - további szabályozási szükséglettel -, utóbbiak pedig a kábeltévé-, telefon- és szélessávú internetszolgáltatás együttes lehetőségét jelentik. Ezekkel a kérdésekkel a jövőben mind a bizottságnak, mind a nemzeti hatóságoknak foglalkozniuk kell - mutatott rá Pataki Dániel.
A tanácskozáson Viviane Reding, az információs társadalom és média ügyeiért felelős európai biztos és a nemzeti hatóságok előadó vezetői egyetértettek abban, hogy fokozni kell az együttműködést a brüsszeli bizottság és a nemzeti hatóságokat tömörítő tanácsadó testület között.