Berta Sándor
Szigorítaná a szerzői jogot a WIPO
A World Intellectual Property Organization (WIPO) által nemzetközi rádióműsor-védelmi jogszabály erősen korlátozná az emberek szabad véleménynyilvánítási és információs hozzáférési jogát - állítja egy brit szakember.
Patricia Akester brit szerzői jogi kérdésekre szakosodott jogászt, a Londoni Egyetem Queen Mary Intellectual Property Research Instute munkatársát az ENSZ Képzési, Tudományos, Kulturális és Kommunikációs Szervezete (UNESCO) kérte fel, hogy készítsen szakvéleményt a WIPO nemzetközi egyezménytervezetéről.
A szakmai körökben csak WIPO Broadcasting Treaty-ként emlegetett megállapodástervezet szerint a nemzetközi jogban a jövőben védenék a hagyományos és az online rádiók által sugárzott műsorokat és a zeneszámok szerzőinek jogait. Akester viszont úgy véli, hogy a jogszabály jelenlegi formájában túlzott mértékben védené a szerzői jogokat és a műsorokat, és így már korlátozná az emberek szabad véleménynyilvánítási és információ-hozzáférési jogait. Napjainkban pedig, amikor egyre több a webrádió és egyre népszerűbb a podcasting, ez alapvető dolog.
"A tervezet minden eddiginél jobban kizárná annak a lehetőségét, hogy a felhasználók beleszólhassanak a rádió műsorpolitikájába vagy részt vegyenek a műsorok szerkesztésében és készítésében" - írta a szakvéleményében a brit szakember. A nemzetközi megállapodás végső szövegét idén augusztus elsejéig tárgyalja meg a WIPO, az egyezmény elfogadásának időpontját pedig idén szeptember 15-én jelöli ki a WIPO szerzői jogi kérdésekben illetékes testülete.
Ráadásul Akester szerint a nemzetközi egyezmény lehetővé tenné, hogy a rádiók még olyan anyagokat is levédjenek, amelyek egyébként nem esnek a szerzői jogi törvények hatálya alá és megakadályozhatnák például ezeknek a felvételeknek a terjesztését. A megoldás ebben az esetben is a Creative Commons licenc bevezetése, illetve alkalmazása lenne. Ebbe a körbe tartozhatnának például a hírek, a politikusok beszédei vagy akár műsorok és zeneszámok is.
A szakember szerint ha változatban formában fogadják el a tervezetet, akkor hosszú időre eltűnhetnek a műsorokból a digitális készülékekkel - például a hallgatók által - rögzített, majd beküldött műsorok, hiszen egy ilyen anyag elkészítése jobb esetben szabálysértésnek, vagy akár bűncselekménynek minősülne. Akester felvetette a kérdést, hogy a nemzetközi egyezmény ilyen formában való elfogadása után újra kellene gondolni, miszerint szükség lesz-e még a digitális másolásvédelmekre. Ezenkívül tisztázni kellene például azt is, hogy meddig műsor egy műsor, mi tartozik bele és egy magazin szignálja vagy betétzenéje szintén jogvédett-e.
"Az UNESCO-nak nem szabad átesnie a ló túlsó oldalára. A szerzői jog azért van, hogy megvédje egy alkotó műveit. Azonban egy rádió csak sugározza ezeket a műveket, nem készíti őket, vagyis felesleges lenne külön védeni a műsorokat" - érvelt a szerzői jogi kérdésekre szakosodott jogász.
Patricia Akester brit szerzői jogi kérdésekre szakosodott jogászt, a Londoni Egyetem Queen Mary Intellectual Property Research Instute munkatársát az ENSZ Képzési, Tudományos, Kulturális és Kommunikációs Szervezete (UNESCO) kérte fel, hogy készítsen szakvéleményt a WIPO nemzetközi egyezménytervezetéről.
A szakmai körökben csak WIPO Broadcasting Treaty-ként emlegetett megállapodástervezet szerint a nemzetközi jogban a jövőben védenék a hagyományos és az online rádiók által sugárzott műsorokat és a zeneszámok szerzőinek jogait. Akester viszont úgy véli, hogy a jogszabály jelenlegi formájában túlzott mértékben védené a szerzői jogokat és a műsorokat, és így már korlátozná az emberek szabad véleménynyilvánítási és információ-hozzáférési jogait. Napjainkban pedig, amikor egyre több a webrádió és egyre népszerűbb a podcasting, ez alapvető dolog.
"A tervezet minden eddiginél jobban kizárná annak a lehetőségét, hogy a felhasználók beleszólhassanak a rádió műsorpolitikájába vagy részt vegyenek a műsorok szerkesztésében és készítésében" - írta a szakvéleményében a brit szakember. A nemzetközi megállapodás végső szövegét idén augusztus elsejéig tárgyalja meg a WIPO, az egyezmény elfogadásának időpontját pedig idén szeptember 15-én jelöli ki a WIPO szerzői jogi kérdésekben illetékes testülete.
Ráadásul Akester szerint a nemzetközi egyezmény lehetővé tenné, hogy a rádiók még olyan anyagokat is levédjenek, amelyek egyébként nem esnek a szerzői jogi törvények hatálya alá és megakadályozhatnák például ezeknek a felvételeknek a terjesztését. A megoldás ebben az esetben is a Creative Commons licenc bevezetése, illetve alkalmazása lenne. Ebbe a körbe tartozhatnának például a hírek, a politikusok beszédei vagy akár műsorok és zeneszámok is.
A szakember szerint ha változatban formában fogadják el a tervezetet, akkor hosszú időre eltűnhetnek a műsorokból a digitális készülékekkel - például a hallgatók által - rögzített, majd beküldött műsorok, hiszen egy ilyen anyag elkészítése jobb esetben szabálysértésnek, vagy akár bűncselekménynek minősülne. Akester felvetette a kérdést, hogy a nemzetközi egyezmény ilyen formában való elfogadása után újra kellene gondolni, miszerint szükség lesz-e még a digitális másolásvédelmekre. Ezenkívül tisztázni kellene például azt is, hogy meddig műsor egy műsor, mi tartozik bele és egy magazin szignálja vagy betétzenéje szintén jogvédett-e.
"Az UNESCO-nak nem szabad átesnie a ló túlsó oldalára. A szerzői jog azért van, hogy megvédje egy alkotó műveit. Azonban egy rádió csak sugározza ezeket a műveket, nem készíti őket, vagyis felesleges lenne külön védeni a műsorokat" - érvelt a szerzői jogi kérdésekre szakosodott jogász.
