Berta Sándor
Holland nem a szerzői jogok büntetőjogi védelmére
A holland parlament alsó- és felsőháza egyaránt elutasította azt az európai uniós javaslatot, miszerint a jövőben büntetőjogi kategóriába tartoznának a szerzői és a szomszédos jog elleni bűncselekmények.
Az előterjesztés szerint a büntetések is az új besorolással párhuzamosan lennének kiszabva, vagyis jelentősen szigorodnának a jelenlegi jogszabályokhoz képest. Az Európai Bizottság legújabb törvénytervezete értelmében ugyanis minden szerzői jogi törvénysértés a büntetőjog hatálya alá tartozó cselekedetnek minősülne abban az esetben ha bizonyítható, hogy az illető személy(ek)nek ebből anyagi haszna származott. Az új előterjesztés szerint a visszaeső bűnözök 100 000 eurótól akár 300 000 euróig terjedő pénz- vagy 4 évig terjedő börtönbüntetésre számíthatnának.
Az új jogszabály kiterjedne a márkahamisításokra és a szabadalmakra is, valamint felhatalmazná a rendőrséget minden gyanús esetben házkutatások végrehajtására és bizonyítékok keresésére, illetve lefoglalására. Ezenkívül a zene-, a film-, a játék- és a szoftveripar számára a törvény lehetővé tenné, hogy hozzájuthassanak a szerzői jog megsértésével gyanúsított emberek személyes adataihoz: az internetszolgáltatókat köteleznék az IP-cím alapján ezeknek az információknak a kiadására. Az ágazatok a nyomozókkal közös munkacsoportokat állítanának fel. Ezek a csapatok minden bizonnyal szakértőkből állnának, akik minden segítséget megadnának akár a razziák során, akár a bizonyítási eljárások lefolytatásakor a rendőröknek.
Korábban az Európai Bizottság már előállt egy hasonló javaslattal, ám azt tavaly végül megsemmisítette az Európai Bíróság, mondván nincsen meg a végrehajtásához szükséges törvényi háttér. "A holland parlament alsó- és felsőháza egyértelmű választ adott az Európai Bizottság törvénytervezetére. Egyértelműen elutasította azt" - nyilatkozta Ante Wessels, az FFII civil szervezet elemzője.
Az új javaslatot élesen bírálta Piet Hein Dorner, egykori holland igazságügyi miniszter is, sőt, az EB még az Európai Parlamenttel is összetűzésbe került, mondván a testület túllőtt a célon. Az egész kezdeményezés végkimenetele már csak azért is kérdéses, mert az új törvényt minden tagország parlamentjének ratifikálnia kellene és az is előfordulhat, hogy az egyes tagállamokban még törvényeket is módosítani kell.
Az előterjesztés szerint a büntetések is az új besorolással párhuzamosan lennének kiszabva, vagyis jelentősen szigorodnának a jelenlegi jogszabályokhoz képest. Az Európai Bizottság legújabb törvénytervezete értelmében ugyanis minden szerzői jogi törvénysértés a büntetőjog hatálya alá tartozó cselekedetnek minősülne abban az esetben ha bizonyítható, hogy az illető személy(ek)nek ebből anyagi haszna származott. Az új előterjesztés szerint a visszaeső bűnözök 100 000 eurótól akár 300 000 euróig terjedő pénz- vagy 4 évig terjedő börtönbüntetésre számíthatnának.
Az új jogszabály kiterjedne a márkahamisításokra és a szabadalmakra is, valamint felhatalmazná a rendőrséget minden gyanús esetben házkutatások végrehajtására és bizonyítékok keresésére, illetve lefoglalására. Ezenkívül a zene-, a film-, a játék- és a szoftveripar számára a törvény lehetővé tenné, hogy hozzájuthassanak a szerzői jog megsértésével gyanúsított emberek személyes adataihoz: az internetszolgáltatókat köteleznék az IP-cím alapján ezeknek az információknak a kiadására. Az ágazatok a nyomozókkal közös munkacsoportokat állítanának fel. Ezek a csapatok minden bizonnyal szakértőkből állnának, akik minden segítséget megadnának akár a razziák során, akár a bizonyítási eljárások lefolytatásakor a rendőröknek.Korábban az Európai Bizottság már előállt egy hasonló javaslattal, ám azt tavaly végül megsemmisítette az Európai Bíróság, mondván nincsen meg a végrehajtásához szükséges törvényi háttér. "A holland parlament alsó- és felsőháza egyértelmű választ adott az Európai Bizottság törvénytervezetére. Egyértelműen elutasította azt" - nyilatkozta Ante Wessels, az FFII civil szervezet elemzője.
Az új javaslatot élesen bírálta Piet Hein Dorner, egykori holland igazságügyi miniszter is, sőt, az EB még az Európai Parlamenttel is összetűzésbe került, mondván a testület túllőtt a célon. Az egész kezdeményezés végkimenetele már csak azért is kérdéses, mert az új törvényt minden tagország parlamentjének ratifikálnia kellene és az is előfordulhat, hogy az egyes tagállamokban még törvényeket is módosítani kell.