Berta Sándor

Még mindig a Blue Gene/L a leggyorsabb

Immár harmadszor végzett a világ 500 leggyorsabb szuperszámítógépét tartalmazó lista első helyén az IBM terméke. Mivel a Kék Óriás mérnökeinek sikerült jelentősen megnövelniük a Blue Gene/L teljesítményét, egyelőre nem fenyeget az a veszély, hogy a szuperszámítógép egyhamar lekerülne a lista éléről.

A Top 500-as listát ma hozták nyilvánosságra Seattleben. Az első helyen álló Blue Gene/L az előző összesítéshez képest már másodpercenkénti 280 billió számítási műveletre tudta feltornászni a teljesítményét. Az első helyen álló szuperszámítógépet az IBM és az amerikai nukleáris biztonsági minisztérium közösen építette meg és jelenleg a Lawrence Livermore Nemzeti Laboratóriumban található. A jelenleg a toplista első helyén álló Blue Gene/L 35 ezerszer gyorsabb, mint egy átlagos hagyományos asztali PC.


A Blue Gene/L egy szekrénye
A lista második helyén szintén egy IBM Blue Gene rendszer található, a Thomas Watson Kutatóközpontban működő gép számítási teljesítménye 91,2 teraflops. A változatosság kedvéért az 500-as toplista harmadik helyén is egy Blue Gene van, amelynek a teljesítménye 63,4 teraflops.

Érdekesség, hogy a NEC által készített és 2002-ben a világ leggyorsabb szuperszámítógépének bizonyult Earth Simulator - amely öt féléven keresztül vezette a toplistát - időközben visszacsúszott a hetedik helyre. A leggyorsabb európai szuper­számítógép a Barcelonában található Mare Nostrum - amelyet szintén az IBM készített - az ötödik helyről a nyolcadikra csúszott vissza. A masina számítási teljesítménye másodpercenként 27,9 teraflops, "csupán" tizede a Blue Gene/L teljesítményének.

A legtöbb szuperszámítógépet a világon az IBM építi, szám szerint az ilyen rendszerek 43,8 százalékát. Második a rangsorban a Hewlett-Packard a maga 33,8 százalékos piaci részesedésével. A világ ötszáz leggyorsabb szuperszámítógépe közül a legtöbb, 305 az Egyesült Államokban található, Európában száz, míg Ázsiában 66 ilyen rendszer van. A szuperszámítógépek 500-as toplistáját egyébként 1993 óta készíti el és adja ki három amerikai tudóssal közösen Hans Werner Meurer, a Mannheimi Egyetem professzora. Az 500-as listát évente kétszer jelentetik meg.

A szuperszámítógépek piaca egyre dinamikusabban fejlődik. A gépek teljesítménye fokozatosan nő, és a vezető hatalmak nem sajnálnak évente több milliárd dollárt költeni az ilyen rendszerek beszerzésére és működtetésére. Magyarországon több szuperszámítógép is működik, a legnagyobb teljesítményű a Nemzeti Információs Infrastruktúra Fejlesztési Program Irodája Szuperszámítógép Központjában található. Az NIIF Iroda számítógépközpontjában üzemeltetett 148 processzoros gép Magyarország legnagyobb teljesítményű számítógépe, mely a hazai tudományos kutatás és felsőoktatás céljait szolgálja. A számítógépközponthoz mintegy 400 felsőoktatási, kutatási és közgyűjteményi intézmény kapcsolódik. Ezzel jelenleg 400 ezer felhasználót tudnak kiszolgálni, ami a magyar internetes társadalom csaknem felét teszi ki.


Magyarország legnagyobb teljesítményű számítógépe

A számítógép a nagysebességű felsőoktatási, kutatási és közgyűjteményi hálózat gerincvonalainak (HBONE) csomópontjában található, így hozzáférhetősége Budapestről és az NIIF vidéki regionális központjaiból egyformán kitűnő. A 2001-ben elindított szuperszámítógép szolgáltatás üzemeltetésének célja az extrém nagy számítási teljesítményt igénylő, tudományos kutatások informatikai hátterének biztosítása, a HPC (High Performance Computing) alkalmazások hazai futtatásának lehetővé tétele.

A szuperszámítógép jelenlegi teljesítménye meghaladja a 300 gigaflops értéket, és ez a felhasználói igények növekedésével párhuzamosan évről-évre tovább bővül. A szerkezet erőforrásait az ország egész területéröl több mint 60 tudományos kutatási projektben használják a kutatók.

Hazánkban még több helyen működik szuperszámítógép, így például megemlíthető a Debreceni Egyetem Természettudományi Karán (TTK) az Elméleti Fizikai Tanszékén működő Szuperszámítógép Laboratórium.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • BiroAndras #39
    "mondjuk összerakatt az ember egy "drágábbat", lehet ezt profit orientáltan működtetni, azaz kiadni cégeknek, vagy kutatásokra munkára, vagy csak ezek non profitosok?!"

    Lehet sokmindent. Sokat használnak egyetemek, kutatóintézetek, és persze hadseregek. De az iparban is használják szimulációkra. Pl. gyógyszer kutatások, hidrodinamikai modellek, anyagszerkezet vizsgálatok, stb. Sokszor lényegesen gyorsabb és olcsóbb virtuálisan elvégezni a kísérleteket, mint a valóságban (persze néhány valódi ellenőrző kísérlet kell, de a legtöbbet meg lehet spórolni).
  • kukacos #38
    Sanyimanó könnyű kitalálni, mire is használják a világ legnagyobb szuperszámítógépét, csak jusson eszedbe, hogy az emberiség kedvenc sportja egymás gyilkolászása, legalábbis erre áldoz a legszívesebben. Igenigen, természetesen nukleáris fegyverekkel kapcsolatos szimulációkra, lásd http://www.llnl.gov/llnl/missions/nwss.jsp. Lehet, hogy a kávészünetekben képernyővédőnek futtatnak valami klímaváltozást modellező progit is.
  • Fenjoy #37
    értem és köszönöm! de mondjuk összerakatt az ember egy "drágábbat", lehet ezt profit orientáltan működtetni, azaz kiadni cégeknek, vagy kutatásokra munkára, vagy csak ezek non profitosok?! ezt még nem vágom
  • BiroAndras #36
    A legolcsóbb sok egyszerű PC-t összekötni, de ez nem jó bármire. A feladat jellegétől függ, hogy milyen gép jó hozzá. Ha felosztható teljesen független adatcsomagokra, akkor nem is kell hozzá saját gép, lehet az interneten keresztül mások gépének felesleges teljesítményét hasznáni (pl. SETI@home). Ha nem teljesen függetlenek az adatok, akkor jó a PC farm. Ha viszont nagyon sok kommunikáció szükséges a részfeladatok között, akkor nem lehet megúszni a drága sokprocis gépeket.
  • dez #35
    Legalábbis jelentős része.
  • dez #34
    Hát, azért akad már játék, ami 1db 7800GT-vel max. 44fps-t hoz (lásd #6), ami ha nincs kikapcsolva a VSYNC (mármint nem a vezérlőjel, hanem a szinkronizáció a képfrissítéshez), úgy skálázódik, hogy pl. 60Hz-es frissítésnél 30fps-es lesz a játék (de 100Hz-nél is csak 33), ami már kevés.
  • dez #33
    Valóban, egyes adatok szerint (azért lehet találni) 1/4, mások szerint 1/8 teljesítményt hoz 64 biten [floating-pointról van szó], mondjuk ezt sem kevés. (Talán több 32 bites FP utasításból lehet megoldani, és függ az adott művelettől.)
  • dez #32
    A mai GPU-kban a teljesítmény nagy része a programozható (azaz kódokat futtató) shaderekből jön, nem a fix egységekből. Így egy GPU-n is lehet nem-grafikai matematikai számítási feladatokat is végezni. (Már van is valami kezdeményezés, asszem audió célra, meg az ATI is tervez egy GPU alapú fizikai szimulációs függvénytárat, hasonlóan a Physixhoz, talán kompatibilis is lesz vele API szinten - gondolom, az Nvidia is követi majd ezt.) Persze abba az 1 ill. 2 TFLOPS-ba mindent beleszámoltak. Kíváncsi lennék, mennyi belőle a programozható.
  • Fenjoy #31
    amugy egy kisebb szuperszámítógép összerakása mennyiből lehetséges, és termel ez valamilyen profitot? ez érdekelne...
  • the Godfather #30
    a 700 dolcsi az picitt sok....inkább mond ugy hogy havi 100...az a reális....