Napi Online,MTI
Tihany 2005: Magyarország helyzete az információs korban
Az infokommunikációs-informatikai (IKT) szektor meghatározó szerepet játszik az ország modernizációjában, s ma már az export 14 százalékát adja - mondta az informatikai és hírközlési miniszter az Internet Hungary 2005 konferencián kedden Tihanyban.
Kovács Kálmán kiemelte, hogy 1996 és 2003 között a szektor kivitele tízszeresére nőtt. A miniszter köszöntője szerint a legfejlettebb országokat tömörítő OECD adatai szerint a szervezeten belül ezzel az aránnyal Magyarország a második helyet foglalja el, míg a szektor a bruttó hazai termékhez (GDP) való hozzájárulást tekintve a negyedik a listán. Az utóbbi két év alatt az internet egyedi látogatóinak száma két és félszeresére nőtt, miközben e téren a következő hónapokban további jelentős bővülés várható. Jövő év elejétől például a közigazgatásban bevezetik az elektronikus aláírás használatát, ami meggyorsítja majd a digitalizációt a civil és az üzleti szférában is.
A miniszter komoly reményeket fűz ahhoz a piaci előrejelzéshez is, miszerint jövőre a széles sávú internet elérés bruttó előfizetői ára a lélektani határnak számító 5000 forint körüli szintre csökken. Elmondása szerint 2005 végéig 2500 település kapcsolódik széles sávon az internethez, ám még mindig jelentős az ország digitális deficitje, hiszen a felmérések szerint a 14 éves korosztály 20 százaléka még sohasem használt számítógépet. Ugyanakkor tény az is, hogy a vállalati internet penetráció ma már megközelíti a 80 százalékot. Kiemelte, hogy az ágazat hozzájárulása ugyanakkor a magyar GDP növekedéséhez még régiós összehasonlításban is alacsony. Az oktatás terén is van tennivaló, hiszen magas a digitális analfabéták aránya, és nem csak az idősebbek körében. A 14 éves fiatalok 20 százaléka még nem használt számítógépet - hívta fel a figyelmet a miniszter.
Klikk a képekre a nagyobb változathoz
Az ír példát követve a fejlesztéspolitika középpontjába a versenyképességet kell állítani - hangsúlyozta Kóka János gazdasági és közlekedési miniszter. Magyarország az elmúlt nyolc évben folyamatosan 4 százalék feletti gazdasági növekedést mutatott fel, "ami itt történik, az egy gazdasági csoda", mondta. Különösen akkor, ha az eurozónával hasonlítjuk össze: míg ez a zóna például az idén a második negyedévben 1,2 százalékos növekedést produkált, addig Magyarország 4,1 százalékosat. Napjainkban az export például kétszer olyan gyorsan nő, mint az import. "Az ország versenyképességét akkor is növelni kell, ha a politikai elit nagy része ezzel szembe megy" - mondta Kóka.
Úgy vélte, azért a legfontosabb feladat a versenyképesség növelése, mert csak ekkor van remény arra, hogy az ország belátható időn belül, 10-12 év alatt eléri az osztrák fejlettségi szintet. Ehhez a miniszter szerint csökkenteni kell, illetve át kell szervezni az állami bürokráciát, javítani kell a tőkepiaci-befektetési feltételeket, s növelni kell a kutatás-fejlesztésre fordítandó összeget. A cél az, hogy öt éven belül ez az összeg megkétszereződjön, tíz éven belül pedig megháromszorozódjon. A GKM vezetője szerint az államigazgatásban az informatikai megoldások terén a helyi "reszelgetések", egyéni megoldások helyett kiszervezésre, illetve központosított IT-szolgáltatások megvásárlására volna szükség.
Az eseményen Pataki Dániel, a Nemzeti Hírközlési Hatóság elnöke elmondta: a hatóság célja korábban az volt, hogy minél jobb szolgáltatásokat lehessen elérni minél olcsóbban. Ez jórészt megvalósult, hiszen míg néhány évvel ezelőtt a széles sávú internet elérés 13.000 forintba került, addig ma már csak 6.000 forint körüli összegbe, s eközben a szolgáltatás minősége is javult. Jelentős eredménynek tartja, hogy az elmúlt időszakban a mobil végződtetési díjak éves szinten 10 százalékkal mérséklődtek. Ezen túlmenően tavaly már nominálisan is csökkentek a távközlési árak.
Pataki Dániel a fejlődésről elmondta, hogy az idén a szolgáltatók már a lakosság 80 százalékát érik el potenciálisan, míg tavaly ez az arány csak 58 százalék volt. A hatóságnak új céljai is vannak, szeretné elérni, hogy minél nagyobb legyen a választás lehetősége a telekommunikációt és az internetet illetően. Ezzel kapcsolatban közölte, hogy a felmérések szerint a vezetékes és a mobil telefon szolgáltatást igénybe vevők döntő többsége gondolja úgy, hogy megfelelő a választék, addig az internetezőknek csak alig több mint 20 százaléka.
Simó György, a T-Online Magyarország Rt. vezérigazgatója úgy vélte, az internet fejlődése világszinten sem nem lassul le, s 2007-re a magyar háztartások 31 százalékának lesz világhálós kapcsolata, s ezen belül 81 százalékuk széles sávon éri el az információkat. Kifejtette: az elkövetkező években a széles sávú internet ugyanolyan fontos lesz a háztartások számára, mint a telefon.
A tőzsde és az informatikai cégek kapcsolatáról szólva Szalay-Berzeviczy Attila, a BÉT első embere kijelentette: a börze jó forrásbevonási lehetőséget jelent az IT-cégek számára, s nem véletlen, hogy az USA-ban az informatikai szektor a tőkepiaci finanszírozást választották a növekedéshez. A BÉT vezérigazgatója szerint a kockázati tőke jelentheti a másik finanszírozási formát. Ez utóbbi tekintetében Magyarország nem áll rosszul: Európában tavaly a korábbi 17. helyről a 10-re jött föl, a kockázati tőketársaságok 108 millió eurót fektettek be az új vállakozásokba. Összesen közel 35 vállalatot finanszíroznak ma ilyen formában, ám azt nem tudni, ebből mennyi az IT-cég.
Kovács Kálmán kiemelte, hogy 1996 és 2003 között a szektor kivitele tízszeresére nőtt. A miniszter köszöntője szerint a legfejlettebb országokat tömörítő OECD adatai szerint a szervezeten belül ezzel az aránnyal Magyarország a második helyet foglalja el, míg a szektor a bruttó hazai termékhez (GDP) való hozzájárulást tekintve a negyedik a listán. Az utóbbi két év alatt az internet egyedi látogatóinak száma két és félszeresére nőtt, miközben e téren a következő hónapokban további jelentős bővülés várható. Jövő év elejétől például a közigazgatásban bevezetik az elektronikus aláírás használatát, ami meggyorsítja majd a digitalizációt a civil és az üzleti szférában is.
A miniszter komoly reményeket fűz ahhoz a piaci előrejelzéshez is, miszerint jövőre a széles sávú internet elérés bruttó előfizetői ára a lélektani határnak számító 5000 forint körüli szintre csökken. Elmondása szerint 2005 végéig 2500 település kapcsolódik széles sávon az internethez, ám még mindig jelentős az ország digitális deficitje, hiszen a felmérések szerint a 14 éves korosztály 20 százaléka még sohasem használt számítógépet. Ugyanakkor tény az is, hogy a vállalati internet penetráció ma már megközelíti a 80 százalékot. Kiemelte, hogy az ágazat hozzájárulása ugyanakkor a magyar GDP növekedéséhez még régiós összehasonlításban is alacsony. Az oktatás terén is van tennivaló, hiszen magas a digitális analfabéták aránya, és nem csak az idősebbek körében. A 14 éves fiatalok 20 százaléka még nem használt számítógépet - hívta fel a figyelmet a miniszter.
Klikk a képekre a nagyobb változathoz
Az ír példát követve a fejlesztéspolitika középpontjába a versenyképességet kell állítani - hangsúlyozta Kóka János gazdasági és közlekedési miniszter. Magyarország az elmúlt nyolc évben folyamatosan 4 százalék feletti gazdasági növekedést mutatott fel, "ami itt történik, az egy gazdasági csoda", mondta. Különösen akkor, ha az eurozónával hasonlítjuk össze: míg ez a zóna például az idén a második negyedévben 1,2 százalékos növekedést produkált, addig Magyarország 4,1 százalékosat. Napjainkban az export például kétszer olyan gyorsan nő, mint az import. "Az ország versenyképességét akkor is növelni kell, ha a politikai elit nagy része ezzel szembe megy" - mondta Kóka.
Úgy vélte, azért a legfontosabb feladat a versenyképesség növelése, mert csak ekkor van remény arra, hogy az ország belátható időn belül, 10-12 év alatt eléri az osztrák fejlettségi szintet. Ehhez a miniszter szerint csökkenteni kell, illetve át kell szervezni az állami bürokráciát, javítani kell a tőkepiaci-befektetési feltételeket, s növelni kell a kutatás-fejlesztésre fordítandó összeget. A cél az, hogy öt éven belül ez az összeg megkétszereződjön, tíz éven belül pedig megháromszorozódjon. A GKM vezetője szerint az államigazgatásban az informatikai megoldások terén a helyi "reszelgetések", egyéni megoldások helyett kiszervezésre, illetve központosított IT-szolgáltatások megvásárlására volna szükség.
Az eseményen Pataki Dániel, a Nemzeti Hírközlési Hatóság elnöke elmondta: a hatóság célja korábban az volt, hogy minél jobb szolgáltatásokat lehessen elérni minél olcsóbban. Ez jórészt megvalósult, hiszen míg néhány évvel ezelőtt a széles sávú internet elérés 13.000 forintba került, addig ma már csak 6.000 forint körüli összegbe, s eközben a szolgáltatás minősége is javult. Jelentős eredménynek tartja, hogy az elmúlt időszakban a mobil végződtetési díjak éves szinten 10 százalékkal mérséklődtek. Ezen túlmenően tavaly már nominálisan is csökkentek a távközlési árak.
Pataki Dániel a fejlődésről elmondta, hogy az idén a szolgáltatók már a lakosság 80 százalékát érik el potenciálisan, míg tavaly ez az arány csak 58 százalék volt. A hatóságnak új céljai is vannak, szeretné elérni, hogy minél nagyobb legyen a választás lehetősége a telekommunikációt és az internetet illetően. Ezzel kapcsolatban közölte, hogy a felmérések szerint a vezetékes és a mobil telefon szolgáltatást igénybe vevők döntő többsége gondolja úgy, hogy megfelelő a választék, addig az internetezőknek csak alig több mint 20 százaléka.
Simó György, a T-Online Magyarország Rt. vezérigazgatója úgy vélte, az internet fejlődése világszinten sem nem lassul le, s 2007-re a magyar háztartások 31 százalékának lesz világhálós kapcsolata, s ezen belül 81 százalékuk széles sávon éri el az információkat. Kifejtette: az elkövetkező években a széles sávú internet ugyanolyan fontos lesz a háztartások számára, mint a telefon.
A tőzsde és az informatikai cégek kapcsolatáról szólva Szalay-Berzeviczy Attila, a BÉT első embere kijelentette: a börze jó forrásbevonási lehetőséget jelent az IT-cégek számára, s nem véletlen, hogy az USA-ban az informatikai szektor a tőkepiaci finanszírozást választották a növekedéshez. A BÉT vezérigazgatója szerint a kockázati tőke jelentheti a másik finanszírozási formát. Ez utóbbi tekintetében Magyarország nem áll rosszul: Európában tavaly a korábbi 17. helyről a 10-re jött föl, a kockázati tőketársaságok 108 millió eurót fektettek be az új vállakozásokba. Összesen közel 35 vállalatot finanszíroznak ma ilyen formában, ám azt nem tudni, ebből mennyi az IT-cég.
