Az Európai Bizottság határozott jogi ellenlépésekkel fenyegette meg Nagy-Britanniát és másik hat EU-tagországot, amiért elhanyagolják az újrahasznosítást. Magyarország ezúttal nem szerepel a listán.

A sorból kilógó hét tagország - Nagy-Britannia, Franciaország, Olaszország, Észtország, Finnország, Görögország, Málta, valamint Lengyelország - fő bűne, hogy a mai napig nem alkalmazták az Európai Unió fő direktíváját az elektronikus szemét újrahasznosításával kapcsolatban. Márpedig erre bőven volt idejük, hiszen a szóban forgó direktívát (Waste Electrical and Electronic Equipment, WEEE) az Európai Parlament még 2003 januárjában fogadta el, és az uniós hivatalok már jó ideje sürgetik átvételét és alkalmazását.

"A tagállamok elfogadták az ambíciózus rendelkezés előírásait, de ugyanígy részt kell venniük az utómunkálatokban, illetve a szabályozás teljes mértékű végrehajtásában is" - jelentette ki Stavros Dimas, az Európai Bizottság környezetvédelemért felelős tagja. A WEEE kötelezi az elektromos eszközök gyártóit az életciklusuk végére érkezett készülékek feldolgozásának finanszírozására. Az elgondolás szerint a gyártók egyénileg lesznek felelősek az általuk 2005. augusztus 13. után gyártott berendezésekért, míg a korábban piacra került eszközök hulladékairól közösen kell gondoskodniuk.

A direktíva pontos határidőt állított fel, eszerint 2006. december 6-ig az EU tagországoknak - mind a 25-nek - el kell érniük a lakosonként évente begyűjtendő átlagosan 4 kg elektronikai hulladék-mennyiséget. Meglehetősen kevés idő áll tehát rendelkezésre, és rengeteg a teendő. Nem csoda, ha egyesek nagyjából akkora felfordulást várnak, mint anno az Y2K idején, és óriási logisztikai és technológiai problémákat emlegetnek.

Öröm az ürömben, hogy Magyarország ellen ezúttal nem emeltek kifogást, igaz, hazánk már korábban jelentős haladékot kapott az Európai Uniótól. A tavaly márciusban megrendezett Green Electronics elnevezésű konferencián többek között elhangzott, hogy a magyar ipari és szolgáltatási szféra nem volt felkészülve az EU-csatlakozás követelményeinek teljesítésére, bár a piacon már megjelentek a hulladékhasznosításban érdekelt multik és a hazai kkv-k is. Sőt, az újrahasznosítás terén meglehetősen rosszul álltunk és állunk most is. "Magyarországon évente 100-120 ezer tonna elektromos és elektronikai veszélyes hulladék keletkezik, ám ennek csak a 10 százalékát hasznosítják újra" - mondta akkor István Zsolt, a Logisztikai és Gyártástechnikai Intézet osztályvezetője. A hulladék mennyisége viszont évente mintegy 8 százalékkal nő, így előbb utóbb sort kell kerítenünk a direktíva bevezetésére, és fel kell készülnünk annak alkalmazására.

Szerencsére jó példák itthon is akadnak: ilyen a Geonardo Kft, az ATLAS Environmental Services és Ózd város önkormányzatának közös projektje, amely 1,5 milliárd euróból gazdálkodva egy új szétszerelő és újrahasznosító központ felépítésére irányul. Az Informatikai Vállalkozások Szövetsége és e-WM Csoport pedig már tavaly óta a egy olyan koordináló szervezet létrehozásán dolgozik, amely mind a majdani kötelezett cégek érdekeit, mind a környezetvédelmi szempontokat figyelembe veszi.

A szövetség januárban úgy döntött, hogy saját szervezet létrehozása helyett inkább egy meglévőhöz társul, és Electro-Coord Kht.-val együttműködve igyekszik megszervezni a magyar vállalatok alkalmazkodását. Az elgondolás alapja, hogy a magyar cégek összefogva jóval könnyebben készülhetnek fel a direktíva alkalmazására és a várható nehézségek elhárítására. Márpedig ilyen nehézségek könnyen felmerülhetnek, hiszen a szigorúbb szabályozás nemcsak környezetvédelmi előnyökkel és új munkahelyek létrehozásával, hanem jókora költségekkel is jár, amit elsősorban az ágazat szereplői kénytelenek fedezni.