82
-
![[NST]Cifu](https://media.sg.hu/forum/avatars/10356591011409433815.png "[NST]Cifu")
#82
Jaja, nem is véletlen, hogy ha csak lehet, inkább a Deltát vagy az Atlast használják :))) -
#79
Az Atlas-V. költségeit én is ismerem (Atlas-V. @ astronautix.com), de 1998-as áron az Atlas-V. 400 széria ~77 millió $, az Atlas-V. 500 széria pedig ~110 millió $, az Atlas-V. HLV (Heavy Launch Vehicle) esetén ~170 millió $. De ez is elég messze esik az 500 milliótól.
A #76-os hozzászólásban viszont te Titan-5-öt említeettél, akkor az csak elírás volt, és valójában az Atlas-V.-re gondoltál? -
#77
Volt az utóbbi időben 11,8$/hordó a nyersolaj ára? 
Az adataid honnan vannak? Csak azért kérdezem, mert érdekes az az 500 milliós fellövési költség a Titan-5 esetén - már csak azért, mert ez a hordozórakéta fejlesztés alatt van, a jelenlegi három fő amerikai indító jármű a Delta-4, az Atlas-V. és a Titan-4 (a két további pedig a Taurus illetve a Pegasus/PegasusXL). -
#74
Akkor az Orosz GDP-vel rendesen melléfogtam... :)
Viszont a NASA költségvetése tudtom szerint nem 11-14 milliárd, "csupán" ennyit kap közvetlenül a költségvetésből. Ehez még hozzájárulnak a civil bevételek (civil finanszirozású tudományos kisérletek, fejlesztések, stb.) illetve a különféle egyébb kormányzati megbízások (pl.: évente a DoD kb. 1 milliárd dollárt ad közvetlenül a NASA kisérletekhez).
Az STS program aligha került még csúcsidőben sem 5-6 milliárd $-ba, egy fellövés durván 400-500 millió $, plusz a küldetés feladatának költségei (de ez az utóbbi időben legtöbbször az ISS részére ment), ez évi átlag 4-5 fellövés esetén sem éri el az általad felvetett összeget.
35$-es olajár melett az orosz 10$ körüli kitermelési költségek eléggé meggyözőek(az arab országokban 1-5$/hordó a ktsg.)
Ez a 10$-os kitermelési költség adat honnan van? Én a HVG-ben olvatam a 16-20$-os árat...
-
#71
millió -> milliárd, nem?
Azért az, hogy "dőlni fog a pénz", egy kicsit túlzás. Az arab-öböl országaiban egy hordó nyersolaj kitermelése egyszámjegyű összegbe kerül (7-8$), oroszországban viszont 16-20$, tehát sokkal-sokkal kisebb haszonnal képesek csak kitermelni - éppen ezért dolgoznak az oroszok kőkeményen azon, hogy növeljék a kitermelés mértékét.
Hogy több pénzük lesz űrkutatásra, az is erősen kérdőjeles. Jelenleg mint említettük, a ISS-en kívűl nincs orosz tudományos célú űrkutatás. Amire van pénz, az a hordozórakéták/űrhajók építése, mivel ebből van bevételük (az ESA sem véltelnül húzott fel egy Szojuz-indítóállást Kourou-n). Az, hogy az Enyergia cégnek lesz bevétele, még nem azt jelenti, hogy most aztán fellendül az orosz űrkutatás - rövid távon valóban kölcsönösen kedvező az ESA és az orosz cégek együttműködése, de hosszú távon már kérdésesebb a dolog. A HOPPER terv egyenlőre jól halad, miközben az oroszoknak egyszerűen még mindig nincs SSTO tervük. A MAKS-OS lassan húsz éve húzódik, és továbbra sincs semmi hír róla, a BAJKÁL is jó 5 éve látható minden kiálításon model formájában, de többre még nem jutott.
Azon kívűl ne feledjük, hogy a NASA évi ~20 milliárd $-ból gazdálkodik (függően attól, hogy mit veszük bele, még lehet több is, illetve kevesebb is), ez a teljes orosz GDP kb. harmada. Csodálkoznék, hogy ha belátható időn belül akárcsak ennek csak 10% is jutna az orosz űrkutatásra... -
#62
Legfeljebb az lehet, hogy a világűrre fordítanak ennyi pénzt, de ebben akkor már a nem tudományos polgári és a katonai programok is benne vannak.
Ez olyannyira igaz, hogy az oroszok lassan tíz éve nem bocsátottak fel tudományos célú műholdat...
-
#60
Azért azt megkérdezném, hogy szerinted mégis hogyan oldanának meg egy ilyen reaktort?
Csak azért, mert jelenleg egyetlen folyékony fém hűtésű reaktor sincs üzemben. Úgytünik technológiai zsákutca, pedig elég sok pénzt beleöltek. Eleddig két változat volt, az egyik ugye az USS Seawolf (SSN-575), amelynél Nátrium volt a hűtőanyag, és a Szovjet "Projekt 705", vagyis a Lira-osztály (NATO: Alfa), amelynél Ólom-Bizmut keverék volt a hűtőanyag. Mindkettő iszonyú problémás technológia volt, a Seawolf esetén rövid úton ki is cserélték a Nautilus hagyományos nyomotvizes reaktorára...
Szvsz inkább a folyadékhűtés valamely kevésbé extrém változatával lehetne próbálkozni... -
Kryon #57 Elsősorban a szerkezeti tulajdonságokra gondoltam a Ti-al kapcsolatban,pontosabban a szilárdságára.A titán tényleg drága (külünösen tiszta formában),de az űr,ill. sugárhajtású technológiában mégis elterjedt,és a hosszú üzemidő is gazdaségosabbá teszi egy efféle reaktornál(sokáig ugyanazt használják,nem kell újra és újra legyártani).Az Al-Li sűrűségét ugyan nem ismerem,de hiszek neked:-)...A Ti valamicskét sűrűbb (4.4 kg/dm3) a könnyűfém-Al ötvözeteknél (3-körül lehet),de ez nem is volt kérdéses.A víz valóban kiváló hőtani tulajdonságú,és alacsony sűrűségű,ezért nem is a víz tömegére gondoltam,hanem a szerkezeti anyagokéra.A nyomottvizes reakhoz képest a forralóvizes sem lenne rossz,itt egy vízkör van csak,igaz a gőz elválasztást ennél a reaktoron belül kellene megoldani ami nem kis mérnöki feladat lenne...,de így talán egybeépíthető lenne a turbina a reaktorral,(pl.egy tengelyen forgó turbina és reaktormag,a forgás gondoskodna a gőzelválasztásról,egy szivattyút is hajthatna a gőz/folyadék áram fenntartására.)...ez csak az én eszement ötletem...:-D....Amúgy Pu239 természetes hasadásával,vagy inkább alfa-bomlásával elvben lehet 1000fokot csinálni,csak jó hőszigetelés,sok idő,és kellő formájú és méretű anyagdarab kell...,de nem túl nagy mert az "nagyot szólna"....:-)))))),,,,,A földi indítású hordozóezhözök terén kellene valamilyen radikális újítást bevezetni,pl.:Venturestar,X-30,Maglifter,vagy valamien atomrakéta,(vagy az előzők kombinációja).Ezek jól összekapcsolódhatnának az űrben használt reaktoros-ionrakétákkal,ez lenne a legbíztatóbb kép a közeljövőre. -
tau ceti #56 A titán mint szerkezeti anyag drága,és spéciel 1200 fokos lágyuláspontja miatt pont a folyékonyfém reaktorok hőcserélőinek lenne ideális anyaga.Nyomottvízes reaktornál az AL v. az al-li(bár ez még a titánnál is drágább) lenne ideális. -
tau ceti #55 Pont azért lenne jó szvsz a nyomottvízes,mert egységnyi víz több hőenergiát képes kondenzációval tárolni,mint pl. a lítium.Mondjuk a magasabb nyomás nagyobb falvastagságot jelent valóban,de a hőcserélőnél nem oly nagy gáz ez a kis méretű csővek miatt.
A n/nmm/kg sorrend:Al<Ti<al-li ötvözet.
Tehát a legkönyebb szerkezeti anyag az al-li ötvözet.
-
Kryon #54 Az elvet díjaztam,kötözködni nem akartam mert annyira nem értek hozzá:-)....A nyomottvizes űrreakok hasznosak lennének,bár kissé helyigényes a vízkör,meg ugye tömeg,de könnyűfémből esetleg tényleg megérhetné.Sőt!Al vagy AlLi,(vagy talán inkább AlMg)helyett titánt is alkalmazhatnának:ez is könnyűfém,hőálló(mgas lágyuláspont Al-hez képest)+szilárdsága nagy(kb.12*Al)így térfogatilag is kevesebb kellene,ami tömegmegtakarítás.A reaktor-ionhajtómű is valóban előnyös,mert "multifunkciós",+zárt rendszer az atomhajtóműhöz képest.Folyt köv.... -
Kryon #47 Bocs,hogy megint belefolyok a társalgásba,de először termikus hasadásra hivatkoztál,nem természetes bomlásra,de így már helyes az 1000 fok.A hőmérséklet hideg oldali emelése tényleg jó ötlet lenne,csak akkor még problémásabb a hőkülönbség fenntartása.A legjobb hajtást talán a GCNR (gáz zónájú nukleáris hajtómű) jelenthetné,itt nagy lehet a teljesítmény,a hűtésről pedig maga a hajtógáz (H2) gondoskodik.Az áramtermelő űrreaktorok technológiáján pedig egy hatékonyabb termoelem lendíthetne,nemrég volt egy sg hír termoelemes hűtőről,az ott használt félvezető itt sem lenne rossz. -
mrzool #46 "másik a hangárban áll rászerelve az Enyergiára,ott megy tönkre"
Sajna annak is vége, mivel ráomlott a hangár teteje...:( -
Kryon #45 A Buranok már használhatatlanok,vidámparki látványosság lett az egyikből,a másik a hangárban áll rászerelve az Enyergiára,ott megy tönkre....,a harmadikkal (mert tán az is volt) nem tudom mi lett.A lényeg,hogy a Buran programot elég drága lenne feléleszteni,és az üzembentartás se lenne piskóta... -
tau ceti #41 Egyébként a topazokat ukrajnában lévő cég gyártotta,az amik vásároltak is belölle tesztpéldányt. -
Kryon #36 Üdv mindenkinek!Az űrsikló módosítási dologban van valami,de sztem ebből már semmi sem lesz,bizzunk inkább az űrsiklók leendő utódaiban...A RORSATok nagy előnyt jelentenek az oroszoknak,mert ott kipróbálták a nukleáris űrtechnikát élesben,az amcsik idáig nem jutottak el.....Az oroszokat ismerve erős tipp,hogy Marshajójukat atomrakétával hajtanák így több lehet a hasznos teher,kémiai rakétával ez 10% sem lenne,tekintve hogy vissza is akarnak jönni.Oroszország egyébként szerintem nem indít saját marsprogramot,hanem igyekszik jó színben feltűnni az ESA alőtt,hogy be tudjon kapcsolódni(Ezzel az ESA is sokat nyerhetne)Az amerikai marshajó prototípusának tekinthető talán a JIMO(itt minden ki lesz próbálva:reaktor,ionhajtómű,hűtés,elektronika,stb.),tartok tőle,nem is véletlenül találták ki pont a marsutazás bejelentése előtt.....,de valóban a legnagyobb gond a teljesítmény és a hűtés,egyenlőre vagy az egyik jó vagy a másik.....,kellemetlen kötélhúzás..:( -
Pepito #35 Ehhez én nem értek. De ha jegyzet van, holnapra bevágom. -
tau ceti #32 Igazad van .A RORSAT reaktorok adataibol indultam ki,de az útodja,ami pár 100 km-el magasabb pályán kering,az valóban 10 kw-s volt.De még ez is nagyon pocsék kWe/kg mutatóval rendelkezett. -
tau ceti #31 -Nos,az szint valószínűtlen hogy konstrukciós változtatást hajtanaának végre a tavalyi baleset után.
-A földi és világűrbeli reaktorok közt azért elég nagy a különbség.Pl. a világűrben vákuum van,nincs gravitáció.Így a reaktorokban pl. a gőz-víz elválasztás problémája már nem is oly triviális,ahogyan gondot okoz a megfelelő radiátorok megtervezése is,ráadásul termoelektromos cuccnál a szokványos földi reaktorokhoz képest sokkal nagyobb hőmérsékleteket kell alkalmazni.
Az általad említett cuccos pedig nem elektromos áram előállítására készített cucc volt,hanem átfolyos hajtóanyagmelegítős cucc,ami max a harmad kiáramlási sebeséget tudja produkálni az ionhajtóműhöz képest,rádaásul kriogén rekcióanyagot használ.
-Akkor miért értetlenkedsz?
Egyébként meg elírtam,mert nem negyede,hanem háromnegyede kellene a hajó tömegéböl az odaúton lenni a hajtóanyagnak. -
tau ceti #28 A legnagyobb teljesítményű űrbeli reakot 2.5 kw-s volt.Ennek több százszorosa kellene a marsi hajón.Szóval a tapasztalat kb. annyi mint az ionhajtóműveknél... -
tau ceti #27 Miért ne bírna ki 25-öt?
Ráadásul az orosz űrcuccok jók és megbízhatóbbak mint az amerikaiak pl.
Egyébként reális:a siklók is 25. repülésük környékén robbannak fel....:-)
-
tau ceti #25 Ja,továbbá a marsi hajónak hohmann transzferpályán 5.5km/sec deltaV-vel kell mennie,ami annyit tesz hogy a hajó tömegének nagjol negyede kell odauton hogy hajtóanyag legyen.Meg persze visza is kell mászni valahogyan... -
tau ceti #24 Winged orbital launch vehicle. Year: 1981. Family: Shuttle. Country: USA. Status: Hardware. Other Designations: STS. Manufacturer's Designation: Space Transportation System. Manufacturer: NASA.
Redesign of the shuttle with reliability in mind after the Challenger disaster reduced maximum payload to low earth orbit from 27,850 kg to 24,400 kg. When the decision was made to move the International Space Station to a high-inclination 51.6 degree orbit, net payload to the more challenging orbit dropped to unacceptable limits. The situation was improved by introduction of the Super Lightweight External Tank, which used 2195 Aluminium-Lithium alloy as the main structural material in place of the 2219 aluminium alloy of the original design. This saved 3,500 kg in empty mass, increasing shuttle payload by the same amount. The tank was first used on STS-91 in June 1998. LEO Payload: 27,500 kg. to: 204 km Orbit. at: 28.5 degrees. Payload: 16,050 kg. to a: space station orbit, 407 km, 51.6 deg inclination trajectory. Liftoff Thrust: 2,875,000 kgf. Liftoff Thrust: 28,190.00 kN. Total Mass: 2,040,000 kg. Core Diameter: 8.70 m. Total Length: 56.00 m.
Az al-li ötvözet tankkal tudnak 16.05tonnát(1 tonnával többet mint emlékeztem) az iss pályályára vinni.A tankot már nem nagyon tudják könnyíteni,úgyhogy az az 5 tonna nem helytálló(lehet hogy a lightweight tankra gondoltak...)
forrás:
http://www.astronautix.com/lvs/shuleiss.htm
A fele üzemanyag és az 1:7-es üzemanyag a vegyire szólt.Ionnál 2 nagy probléma van:
1.,Böszme atomreaktor,jó kWe/kg aránnyal
2.,Böszem ionhajtómű(obj. ugyannis a teljesítménnyel és a tömegárammal arányosan kell növelni a hajtómű űtmérőjét,mert különben nagy lesz a veszteség)
A shutle-hoz:A gond az,hogy a zorbiter tömege+tank tömege adja az orbitális pályára juttatás tömegét.Ezért az 5%-os pályatömegcsökkenés teljes mértékben a rakomány rovására megy,a normál rakétákkal ellentétben.(a proton feljuttatható tömege 21tonna helyett 19-re csökkent,de a shutle-nál hasonló csökkenés 27-ről 16tonnát jelent.)
-
#21
Bocsánat, de lemaradt a cinikus, gonosz smiley! -
#20
Csak az oda útra kell nafta. A visszatútra már az utasoknak kell megoldani. Szépen leszállnak, keresnek, találnam, termelnek, finomítanak, betöltik, elindulnak és kitüntetés. Ennyi, Oroszország megint odabasz! -
tau ceti #18 Ez a hír már vagy 1 hónapos.
http://www.russianspaceweb.com/kliper.html
Itt vannak ábrák is.
A shutle az iss-hez csak 15T-t képes felvinni.
Az orosz és ukrán űreszközök csinálják ma már a kereskedelmi indítások jó részét,olcsón és megbízhatóbban mint a nyugatiak.Sőt,az amik legsíkeresebb kereskedelmi rakétája,az atlas-5 is ruszki(vagy ukrán?) főhajtóművel repül...Az energiához készített hajtómű módosított változatűn.
Az energia ujrainításához meg pénz kellene.sok.
A marsi úthoz fele üzemanyag kevés lenne.Inkább lenne az arány 1:7-hez.Az ionhajtóműhöz meg kellene egy brutális atomreaktor is.... -
Dredd #17 Hosszú útra (és a visszatéréshez) lehet egyszerűbb volna kifejleszteni valami brutális ionhajtóművet. Persze oroszokról van szó, így lehet a 660T fele üzemanyag lesz, hogy visza is tudjanak jönni a Marsról. Hogy röhögnék ha először az oroszok jutnának el oda és nem az amcsik! :) Hajrá Oroszország! :D -
Pepito #12 Bármin szabad nevetni. :)
Egyébként talán a kudarcokat nem verik (verték) nagydobra, azért is tűnhet sikeresebbnek az orosz űrprogram.
Az a 660T az sok. Még a nemzetközi űrállomást sem tudják rendesen összehozni.
-
Bear #10 Ezen baromi jót röhögtem JW. -
#7
jó, elfogadom h a clipper nemzetközi jelölés, de a cikkben igazán leírhatták volna az orosz nevét is. na persze nem cirill betűkkel :P -
Pakosz #6 Sztem kiraly az a nev :)))) -
Borg #5 Minden orosz cuccnak van nato megnevezése.
Pl a mig 21 fishbed, vagy mig 25 foxbat, vagy 29 fulcrum, stb stb.
Szóval a clipper sokkal inkább a nemzetközi jelölése, mint az eredeti orosz neve.
Vagy jobban tetszene ha Поддерживаются lenne a neve?:))) (ne kérdezzétek, nemtom mit jelent:)
-
Pakosz #4 Ja tenyleg vlmi jo kis orosz nev kene neki ami megadna azt az erosseget nem clipper!
(meg jo hogy nem flipper a delfinnek nefeztek el). -
#3
a clipper nem hinném h orosz szó (javítsatok ki ha tévedek). már ők is az amcsikat majmolják. egy jó, szaftos orosz név kellett volna, nem holmi 'clipper'.
a 660 tonnás hajóról egy concept artot kéne szerezni, minimum. -
Nyiri #2 Aprankent felviszik es fent osszerakjak. -
Pakosz #1 engem a Marsos gep jobban izgat 660 tonna az nem semmi! Hogy a fenebe fognak enyi alkatreszt az urben osszerakni:(He jozsi elszalt az egyik motor! Nembaj van meg 26)?? szoval nem tudom.