Új űrhajón dolgoznak az orosz tervezők

Jaja, nem is véletlen, hogy ha csak lehet, inkább a Deltát vagy az Atlast használják 😊))

Az Atlas-V. költségeit én is ismerem (Atlas-V. @ astronautix.com), de 1998-as áron az Atlas-V. 400 széria ~77 millió $, az Atlas-V. 500 széria pedig ~110 millió $, az Atlas-V. HLV (Heavy Launch Vehicle) esetén ~170 millió $. De ez is elég messze esik az 500 milliótól.

A #76-os hozzászólásban viszont te Titan-5-öt említeettél, akkor az csak elírás volt, és valójában az Atlas-V.-re gondoltál?

Volt az utóbbi idõben 11,8$/hordó a nyersolaj ára?

Az adataid honnan vannak? Csak azért kérdezem, mert érdekes az az 500 milliós fellövési költség a Titan-5 esetén - már csak azért, mert ez a hordozórakéta fejlesztés alatt van, a jelenlegi három fõ amerikai indító jármû a Delta-4, az Atlas-V. és a Titan-4 (a két további pedig a Taurus illetve a Pegasus/PegasusXL).

Akkor az Orosz GDP-vel rendesen melléfogtam... 😊

Viszont a NASA költségvetése tudtom szerint nem 11-14 milliárd, "csupán" ennyit kap közvetlenül a költségvetésbõl. Ehez még hozzájárulnak a civil bevételek (civil finanszirozású tudományos kisérletek, fejlesztések, stb.) illetve a különféle egyébb kormányzati megbízások (pl.: évente a DoD kb. 1 milliárd dollárt ad közvetlenül a NASA kisérletekhez).

Az STS program aligha került még csúcsidõben sem 5-6 milliárd $-ba, egy fellövés durván 400-500 millió $, plusz a küldetés feladatának költségei (de ez az utóbbi idõben legtöbbször az ISS részére ment), ez évi átlag 4-5 fellövés esetén sem éri el az általad felvetett összeget.

35$-es olajár melett az orosz 10$ körüli kitermelési költségek eléggé meggyözõek(az arab országokban 1-5$/hordó a ktsg.)

Ez a 10$-os kitermelési költség adat honnan van? Én a HVG-ben olvatam a 16-20$-os árat...

millió -> milliárd, nem?

Azért az, hogy "dõlni fog a pénz", egy kicsit túlzás. Az arab-öböl országaiban egy hordó nyersolaj kitermelése egyszámjegyû összegbe kerül (7-8$), oroszországban viszont 16-20$, tehát sokkal-sokkal kisebb haszonnal képesek csak kitermelni - éppen ezért dolgoznak az oroszok kõkeményen azon, hogy növeljék a kitermelés mértékét.

Hogy több pénzük lesz ûrkutatásra, az is erõsen kérdõjeles. Jelenleg mint említettük, a ISS-en kívûl nincs orosz tudományos célú ûrkutatás. Amire van pénz, az a hordozórakéták/ûrhajók építése, mivel ebbõl van bevételük (az ESA sem véltelnül húzott fel egy Szojuz-indítóállást Kourou-n). Az, hogy az Enyergia cégnek lesz bevétele, még nem azt jelenti, hogy most aztán fellendül az orosz ûrkutatás - rövid távon valóban kölcsönösen kedvezõ az ESA és az orosz cégek együttmûködése, de hosszú távon már kérdésesebb a dolog. A HOPPER terv egyenlõre jól halad, miközben az oroszoknak egyszerûen még mindig nincs SSTO tervük. A MAKS-OS lassan húsz éve húzódik, és továbbra sincs semmi hír róla, a BAJKÁL is jó 5 éve látható minden kiálításon model formájában, de többre még nem jutott.

Azon kívûl ne feledjük, hogy a NASA évi ~20 milliárd $-ból gazdálkodik (függõen attól, hogy mit veszük bele, még lehet több is, illetve kevesebb is), ez a teljes orosz GDP kb. harmada. Csodálkoznék, hogy ha belátható idõn belül akárcsak ennek csak 10% is jutna az orosz ûrkutatásra...

Legfeljebb az lehet, hogy a világûrre fordítanak ennyi pénzt, de ebben akkor már a nem tudományos polgári és a katonai programok is benne vannak.

Ez olyannyira igaz, hogy az oroszok lassan tíz éve nem bocsátottak fel tudományos célú mûholdat...

Azért azt megkérdezném, hogy szerinted mégis hogyan oldanának meg egy ilyen reaktort?
Csak azért, mert jelenleg egyetlen folyékony fém hûtésû reaktor sincs üzemben. Úgytünik technológiai zsákutca, pedig elég sok pénzt beleöltek. Eleddig két változat volt, az egyik ugye az USS Seawolf (SSN-575), amelynél Nátrium volt a hûtõanyag, és a Szovjet "Projekt 705", vagyis a Lira-osztály (NATO: Alfa), amelynél Ólom-Bizmut keverék volt a hûtõanyag. Mindkettõ iszonyú problémás technológia volt, a Seawolf esetén rövid úton ki is cserélték a Nautilus hagyományos nyomotvizes reaktorára...

Szvsz inkább a folyadékhûtés valamely kevésbé extrém változatával lehetne próbálkozni...

Elsõsorban a szerkezeti tulajdonságokra gondoltam a Ti-al kapcsolatban,pontosabban a szilárdságára.A titán tényleg drága (külünösen tiszta formában),de az ûr,ill. sugárhajtású technológiában mégis elterjedt,és a hosszú üzemidõ is gazdaségosabbá teszi egy efféle reaktornál(sokáig ugyanazt használják,nem kell újra és újra legyártani).Az Al-Li sûrûségét ugyan nem ismerem,de hiszek neked:-)...A Ti valamicskét sûrûbb (4.4 kg/dm3) a könnyûfém-Al ötvözeteknél (3-körül lehet),de ez nem is volt kérdéses.A víz valóban kiváló hõtani tulajdonságú,és alacsony sûrûségû,ezért nem is a víz tömegére gondoltam,hanem a szerkezeti anyagokéra.A nyomottvizes reakhoz képest a forralóvizes sem lenne rossz,itt egy vízkör van csak,igaz a gõz elválasztást ennél a reaktoron belül kellene megoldani ami nem kis mérnöki feladat lenne...,de így talán egybeépíthetõ lenne a turbina a reaktorral,(pl.egy tengelyen forgó turbina és reaktormag,a forgás gondoskodna a gõzelválasztásról,egy szivattyút is hajthatna a gõz/folyadék áram fenntartására.)...ez csak az én eszement ötletem...:-D....Amúgy Pu239 természetes hasadásával,vagy inkább alfa-bomlásával elvben lehet 1000fokot csinálni,csak jó hõszigetelés,sok idõ,és kellõ formájú és méretû anyagdarab kell...,de nem túl nagy mert az "nagyot szólna"....:-)))))),,,,,A földi indítású hordozóezhözök terén kellene valamilyen radikális újítást bevezetni,pl.:Venturestar,X-30,Maglifter,vagy valamien atomrakéta,(vagy az elõzõk kombinációja).Ezek jól összekapcsolódhatnának az ûrben használt reaktoros-ionrakétákkal,ez lenne a legbíztatóbb kép a közeljövõre.

A titán mint szerkezeti anyag drága,és spéciel 1200 fokos lágyuláspontja miatt pont a folyékonyfém reaktorok hõcserélõinek lenne ideális anyaga.Nyomottvízes reaktornál az AL v. az al-li(bár ez még a titánnál is drágább) lenne ideális.

Pont azért lenne jó szvsz a nyomottvízes,mert egységnyi víz több hõenergiát képes kondenzációval tárolni,mint pl. a lítium.Mondjuk a magasabb nyomás nagyobb falvastagságot jelent valóban,de a hõcserélõnél nem oly nagy gáz ez a kis méretû csõvek miatt.
A n/nmm/kg sorrend:Al<Ti<al-li ötvözet.
Tehát a legkönyebb szerkezeti anyag az al-li ötvözet.

Az elvet díjaztam,kötözködni nem akartam mert annyira nem értek hozzá:-)....A nyomottvizes ûrreakok hasznosak lennének,bár kissé helyigényes a vízkör,meg ugye tömeg,de könnyûfémbõl esetleg tényleg megérhetné.Sõt!Al vagy AlLi,(vagy talán inkább AlMg)helyett titánt is alkalmazhatnának:ez is könnyûfém,hõálló(mgas lágyuláspont Al-hez képest)+szilárdsága nagy(kb.12*Al)így térfogatilag is kevesebb kellene,ami tömegmegtakarítás.A reaktor-ionhajtómû is valóban elõnyös,mert "multifunkciós",+zárt rendszer az atomhajtómûhöz képest.Folyt köv....

Bocs,hogy megint belefolyok a társalgásba,de elõször termikus hasadásra hivatkoztál,nem természetes bomlásra,de így már helyes az 1000 fok.A hõmérséklet hideg oldali emelése tényleg jó ötlet lenne,csak akkor még problémásabb a hõkülönbség fenntartása.A legjobb hajtást talán a GCNR (gáz zónájú nukleáris hajtómû) jelenthetné,itt nagy lehet a teljesítmény,a hûtésrõl pedig maga a hajtógáz (H2) gondoskodik.Az áramtermelõ ûrreaktorok technológiáján pedig egy hatékonyabb termoelem lendíthetne,nemrég volt egy sg hír termoelemes hûtõrõl,az ott használt félvezetõ itt sem lenne rossz.

"másik a hangárban áll rászerelve az Enyergiára,ott megy tönkre"

Sajna annak is vége, mivel ráomlott a hangár teteje...😞

A Buranok már használhatatlanok,vidámparki látványosság lett az egyikbõl,a másik a hangárban áll rászerelve az Enyergiára,ott megy tönkre....,a harmadikkal (mert tán az is volt) nem tudom mi lett.A lényeg,hogy a Buran programot elég drága lenne feléleszteni,és az üzembentartás se lenne piskóta...

Egyébként a topazokat ukrajnában lévõ cég gyártotta,az amik vásároltak is belölle tesztpéldányt.

Üdv mindenkinek!Az ûrsikló módosítási dologban van valami,de sztem ebbõl már semmi sem lesz,bizzunk inkább az ûrsiklók leendõ utódaiban...A RORSATok nagy elõnyt jelentenek az oroszoknak,mert ott kipróbálták a nukleáris ûrtechnikát élesben,az amcsik idáig nem jutottak el.....Az oroszokat ismerve erõs tipp,hogy Marshajójukat atomrakétával hajtanák így több lehet a hasznos teher,kémiai rakétával ez 10% sem lenne,tekintve hogy vissza is akarnak jönni.Oroszország egyébként szerintem nem indít saját marsprogramot,hanem igyekszik jó színben feltûnni az ESA alõtt,hogy be tudjon kapcsolódni(Ezzel az ESA is sokat nyerhetne)Az amerikai marshajó prototípusának tekinthetõ talán a JIMO(itt minden ki lesz próbálva:reaktor,ionhajtómû,hûtés,elektronika,stb.),tartok tõle,nem is véletlenül találták ki pont a marsutazás bejelentése elõtt.....,de valóban a legnagyobb gond a teljesítmény és a hûtés,egyenlõre vagy az egyik jó vagy a másik.....,kellemetlen kötélhúzás..😞

Ehhez én nem értek. De ha jegyzet van, holnapra bevágom.

Igazad van .A RORSAT reaktorok adataibol indultam ki,de az útodja,ami pár 100 km-el magasabb pályán kering,az valóban 10 kw-s volt.De még ez is nagyon pocsék kWe/kg mutatóval rendelkezett.

-Nos,az szint valószínûtlen hogy konstrukciós változtatást hajtanaának végre a tavalyi baleset után.

-A földi és világûrbeli reaktorok közt azért elég nagy a különbség.Pl. a világûrben vákuum van,nincs gravitáció.Így a reaktorokban pl. a gõz-víz elválasztás problémája már nem is oly triviális,ahogyan gondot okoz a megfelelõ radiátorok megtervezése is,ráadásul termoelektromos cuccnál a szokványos földi reaktorokhoz képest sokkal nagyobb hõmérsékleteket kell alkalmazni.
Az általad említett cuccos pedig nem elektromos áram elõállítására készített cucc volt,hanem átfolyos hajtóanyagmelegítõs cucc,ami max a harmad kiáramlási sebeséget tudja produkálni az ionhajtómûhöz képest,rádaásul kriogén rekcióanyagot használ.

-Akkor miért értetlenkedsz?
Egyébként meg elírtam,mert nem negyede,hanem háromnegyede kellene a hajó tömegéböl az odaúton lenni a hajtóanyagnak.

A legnagyobb teljesítményû ûrbeli reakot 2.5 kw-s volt.Ennek több százszorosa kellene a marsi hajón.Szóval a tapasztalat kb. annyi mint az ionhajtómûveknél...

Miért ne bírna ki 25-öt?
Ráadásul az orosz ûrcuccok jók és megbízhatóbbak mint az amerikaiak pl.

Egyébként reális:a siklók is 25. repülésük környékén robbannak fel....:-)

Ja,továbbá a marsi hajónak hohmann transzferpályán 5.5km/sec deltaV-vel kell mennie,ami annyit tesz hogy a hajó tömegének nagjol negyede kell odauton hogy hajtóanyag legyen.Meg persze visza is kell mászni valahogyan...

Winged orbital launch vehicle. Year: 1981. Family: Shuttle. Country: USA. Status: Hardware. Other Designations: STS. Manufacturer's Designation: Space Transportation System. Manufacturer: NASA.
Redesign of the shuttle with reliability in mind after the Challenger disaster reduced maximum payload to low earth orbit from 27,850 kg to 24,400 kg. When the decision was made to move the International Space Station to a high-inclination 51.6 degree orbit, net payload to the more challenging orbit dropped to unacceptable limits. The situation was improved by introduction of the Super Lightweight External Tank, which used 2195 Aluminium-Lithium alloy as the main structural material in place of the 2219 aluminium alloy of the original design. This saved 3,500 kg in empty mass, increasing shuttle payload by the same amount. The tank was first used on STS-91 in June 1998. LEO Payload: 27,500 kg. to: 204 km Orbit. at: 28.5 degrees. Payload: 16,050 kg. to a: space station orbit, 407 km, 51.6 deg inclination trajectory. Liftoff Thrust: 2,875,000 kgf. Liftoff Thrust: 28,190.00 kN. Total Mass: 2,040,000 kg. Core Diameter: 8.70 m. Total Length: 56.00 m.

Az al-li ötvözet tankkal tudnak 16.05tonnát(1 tonnával többet mint emlékeztem) az iss pályályára vinni.A tankot már nem nagyon tudják könnyíteni,úgyhogy az az 5 tonna nem helytálló(lehet hogy a lightweight tankra gondoltak...)
forrás:
http://www.astronautix.com/lvs/shuleiss.htm
A fele üzemanyag és az 1:7-es üzemanyag a vegyire szólt.Ionnál 2 nagy probléma van:
1.,Böszme atomreaktor,jó kWe/kg aránnyal
2.,Böszem ionhajtómû(obj. ugyannis a teljesítménnyel és a tömegárammal arányosan kell növelni a hajtómû ûtmérõjét,mert különben nagy lesz a veszteség)


A shutle-hoz:A gond az,hogy a zorbiter tömege+tank tömege adja az orbitális pályára juttatás tömegét.Ezért az 5%-os pályatömegcsökkenés teljes mértékben a rakomány rovására megy,a normál rakétákkal ellentétben.(a proton feljuttatható tömege 21tonna helyett 19-re csökkent,de a shutle-nál hasonló csökkenés 27-rõl 16tonnát jelent.)

Bocsánat, de lemaradt a cinikus, gonosz smiley!

Csak az oda útra kell nafta. A visszatútra már az utasoknak kell megoldani. Szépen leszállnak, keresnek, találnam, termelnek, finomítanak, betöltik, elindulnak és kitüntetés. Ennyi, Oroszország megint odabasz!

Ez a hír már vagy 1 hónapos.


http://www.russianspaceweb.com/kliper.html

Itt vannak ábrák is.

A shutle az iss-hez csak 15T-t képes felvinni.

Az orosz és ukrán ûreszközök csinálják ma már a kereskedelmi indítások jó részét,olcsón és megbízhatóbban mint a nyugatiak.Sõt,az amik legsíkeresebb kereskedelmi rakétája,az atlas-5 is ruszki(vagy ukrán?) fõhajtómûvel repül...Az energiához készített hajtómû módosított változatûn.

Az energia ujrainításához meg pénz kellene.sok.

A marsi úthoz fele üzemanyag kevés lenne.Inkább lenne az arány 1:7-hez.Az ionhajtómûhöz meg kellene egy brutális atomreaktor is....

Hosszú útra (és a visszatéréshez) lehet egyszerûbb volna kifejleszteni valami brutális ionhajtómûvet. Persze oroszokról van szó, így lehet a 660T fele üzemanyag lesz, hogy visza is tudjanak jönni a Marsról. Hogy röhögnék ha elõször az oroszok jutnának el oda és nem az amcsik! 😊 Hajrá Oroszország! 😄

Bármin szabad nevetni. 😊

Egyébként talán a kudarcokat nem verik (verték) nagydobra, azért is tûnhet sikeresebbnek az orosz ûrprogram.

Az a 660T az sok. Még a nemzetközi ûrállomást sem tudják rendesen összehozni.

Ezen baromi jót röhögtem JW.

jó, elfogadom h a clipper nemzetközi jelölés, de a cikkben igazán leírhatták volna az orosz nevét is. na persze nem cirill betûkkel 😛

Sztem kiraly az a nev 😊)))

Minden orosz cuccnak van nato megnevezése.
Pl a mig 21 fishbed, vagy mig 25 foxbat, vagy 29 fulcrum, stb stb.
Szóval a clipper sokkal inkább a nemzetközi jelölése, mint az eredeti orosz neve.


Vagy jobban tetszene ha Поддерживаются lenne a neve?😊)) (ne kérdezzétek, nemtom mit jelent😊

Ja tenyleg vlmi jo kis orosz nev kene neki ami megadna azt az erosseget nem clipper!
(meg jo hogy nem flipper a delfinnek nefeztek el).

a clipper nem hinném h orosz szó (javítsatok ki ha tévedek). már õk is az amcsikat majmolják. egy jó, szaftos orosz név kellett volna, nem holmi 'clipper'.
a 660 tonnás hajóról egy concept artot kéne szerezni, minimum.

Aprankent felviszik es fent osszerakjak.

engem a Marsos gep jobban izgat 660 tonna az nem semmi! Hogy a fenebe fognak enyi alkatreszt az urben osszerakni😞He jozsi elszalt az egyik motor! Nembaj van meg 26)?? szoval nem tudom.