Berta Sándor
Évekig elhúzódhat a chiphiány
Most úgy tűnik, hogy még több esztendő is eltelhet addig, amíg a helyzet normalizálódik.
Januárban a chiphiány miatt több autógyártó leállította a szalagjait. A probléma később éreztette a hatását a szórakoztató elektronika területén is, szállítási problémákat és áremelkedéseket okozott. Pat Gelsinger, az Intel vezetője a nyáron arról beszélt, hogy a helyzet hosszú ideig tarthat. Chuck Robbins, a Cisco első embere arra számított, hogy a globális chiphiány legkorábban 2022 elejére fog mérséklődni, míg Tom Caulfield, a GlobalFoundries vezetője úgy vélte, hogy a probléma 2023-ra szűnhet meg. A Roland Berger tanácsadócég a Steering through the semiconductor crisis. A sustained structural disruption requires strategic responses by the automotive industry című anyagában most rámutatott, hogy a mostani chiphiány nem fog jövőre megszűnni, hanem több évig elhúzódhat. A legnagyobb probléma a régebbi, 1990-es és 2000-es évekből származó lapkák területén van, az új gyártási kapacitások azonban az újabb generációs chipek készítéséhez épülnek ki.
Michael Alexander, a Roland Berger partnere kiemelte, hogy a kínálat és a kereslet közötti különbség folyamatosan nő és belátható időn belül nem lehet a helyzet javulására számítani. A hiánynak strukturális okai vannak, ugyanis a szállítói lánc a jelenlegi helyzetében nem megfelelően van kialakítva. A már bejelentett kapacitásbővítések nem elegendők a keresletnek megfelelő chipmennyiség előállítására. 2020-hoz képest 2022-re évi 17 százalékkal nő a chipkereslet, eközben a gyártási kapacitás csak évi 6 százalékkal bővül. A mostani üzemek 97 százalékos kihasználtsággal működnek, így a gyártás alig bővíthető.
Thomas Kirschtein, a Ronald Berger képviselője hangsúlyozta, hogy az OEM-gyártóknak és a beszállítóknak hosszú távon módosítaniuk kell a chipdizájn-filozófiájukat azért, hogy lépést tudjanak tartani a félvezetőipar dinamikus kapacitásváltozásaival. A krízis leküzdéséhez stratégiai intézkedésekre van szükség.
Jobbra az Intel vezetője, Pat Gelsinger, balra a maláj kereskedelmi és ipari miniszter, Mohamed Azmin Ali
Az Intel vezetője, Pat Gelsinger 2023-ig tartó chiphiánnyal számol és szintén egyáltalán nem bízik a helyzet gyors rendeződésében. A menedzser a Nikkei Asia hírportálnak azt hangsúlyozta, hogy a félvezetőhiány meglehetősen jelentős. Mindez azért is érdekes, mert a félvezetőipar a koronavírus-járvány előtt évente körülbelül 5 százalékkal nőtt. A pandémia hatására viszont jelentős mértékben visszaesett a termelés, az év elejére megvalósult a chiphiány.
Az Intel vezetője a konszern malajziai üzemét látogatta meg és ekkor nyilatkozott az oldalnak. Rámutatott, hogy a koronavírus-járvány éveiben a beszállítói láncok összezuhantak. A gyártói lemaradás ráadásul egyre súlyosabb, a tavalyi esztendő hasonló időszakához képest például a chipek és a félvezetők iránt kereslet ugrásszerűen, 20 százalékkal nőtt. Kialakult egy "forgalmi dugó", a gyártók nem tudják a megrendelt termékeket a megfelelő üzemben leszállítani a vásárlóknak.
Gelsinger a malajziai látogatásakor bejelentette, hogy összesen 7,1 milliárd dollárt fektetnek be a meglévő gyár fejlesztésébe és a termelőkapacitás bővítésébe, illetve egy új létesítmény létrehozásába. Az utóbbival kapcsolatban összesen 4000 új munkahely jön majd létre, többek között a chipek tokozását is teljes mértékben oda helyeznék ki. A tokozásnál a termékeket vagy az alaplapokra forrasztják vagy dobozolják. Mind a két esetben figyelembe veszik természetesen az alaplapok elrendezését. A legnagyobb problémát az jelenti, hogy egy ilyen tokozóüzem felépítése évekig tart. A menedzser szerint egyszerűen időre van szükség a kapacitások kiépítésére és a keresletcsúcsokra való reagálásra.
Januárban a chiphiány miatt több autógyártó leállította a szalagjait. A probléma később éreztette a hatását a szórakoztató elektronika területén is, szállítási problémákat és áremelkedéseket okozott. Pat Gelsinger, az Intel vezetője a nyáron arról beszélt, hogy a helyzet hosszú ideig tarthat. Chuck Robbins, a Cisco első embere arra számított, hogy a globális chiphiány legkorábban 2022 elejére fog mérséklődni, míg Tom Caulfield, a GlobalFoundries vezetője úgy vélte, hogy a probléma 2023-ra szűnhet meg. A Roland Berger tanácsadócég a Steering through the semiconductor crisis. A sustained structural disruption requires strategic responses by the automotive industry című anyagában most rámutatott, hogy a mostani chiphiány nem fog jövőre megszűnni, hanem több évig elhúzódhat. A legnagyobb probléma a régebbi, 1990-es és 2000-es évekből származó lapkák területén van, az új gyártási kapacitások azonban az újabb generációs chipek készítéséhez épülnek ki.
Michael Alexander, a Roland Berger partnere kiemelte, hogy a kínálat és a kereslet közötti különbség folyamatosan nő és belátható időn belül nem lehet a helyzet javulására számítani. A hiánynak strukturális okai vannak, ugyanis a szállítói lánc a jelenlegi helyzetében nem megfelelően van kialakítva. A már bejelentett kapacitásbővítések nem elegendők a keresletnek megfelelő chipmennyiség előállítására. 2020-hoz képest 2022-re évi 17 százalékkal nő a chipkereslet, eközben a gyártási kapacitás csak évi 6 százalékkal bővül. A mostani üzemek 97 százalékos kihasználtsággal működnek, így a gyártás alig bővíthető.
Thomas Kirschtein, a Ronald Berger képviselője hangsúlyozta, hogy az OEM-gyártóknak és a beszállítóknak hosszú távon módosítaniuk kell a chipdizájn-filozófiájukat azért, hogy lépést tudjanak tartani a félvezetőipar dinamikus kapacitásváltozásaival. A krízis leküzdéséhez stratégiai intézkedésekre van szükség.
Jobbra az Intel vezetője, Pat Gelsinger, balra a maláj kereskedelmi és ipari miniszter, Mohamed Azmin Ali
Az Intel vezetője, Pat Gelsinger 2023-ig tartó chiphiánnyal számol és szintén egyáltalán nem bízik a helyzet gyors rendeződésében. A menedzser a Nikkei Asia hírportálnak azt hangsúlyozta, hogy a félvezetőhiány meglehetősen jelentős. Mindez azért is érdekes, mert a félvezetőipar a koronavírus-járvány előtt évente körülbelül 5 százalékkal nőtt. A pandémia hatására viszont jelentős mértékben visszaesett a termelés, az év elejére megvalósult a chiphiány.
Az Intel vezetője a konszern malajziai üzemét látogatta meg és ekkor nyilatkozott az oldalnak. Rámutatott, hogy a koronavírus-járvány éveiben a beszállítói láncok összezuhantak. A gyártói lemaradás ráadásul egyre súlyosabb, a tavalyi esztendő hasonló időszakához képest például a chipek és a félvezetők iránt kereslet ugrásszerűen, 20 százalékkal nőtt. Kialakult egy "forgalmi dugó", a gyártók nem tudják a megrendelt termékeket a megfelelő üzemben leszállítani a vásárlóknak.
Gelsinger a malajziai látogatásakor bejelentette, hogy összesen 7,1 milliárd dollárt fektetnek be a meglévő gyár fejlesztésébe és a termelőkapacitás bővítésébe, illetve egy új létesítmény létrehozásába. Az utóbbival kapcsolatban összesen 4000 új munkahely jön majd létre, többek között a chipek tokozását is teljes mértékben oda helyeznék ki. A tokozásnál a termékeket vagy az alaplapokra forrasztják vagy dobozolják. Mind a két esetben figyelembe veszik természetesen az alaplapok elrendezését. A legnagyobb problémát az jelenti, hogy egy ilyen tokozóüzem felépítése évekig tart. A menedzser szerint egyszerűen időre van szükség a kapacitások kiépítésére és a keresletcsúcsokra való reagálásra.