SG.hu
Illegális online hirdetési monopóliummal rendelkezik a Google
A Google jogellenesen uralja az online hirdetési technológia két piacát - mondta ki ma egy szövetségi bíró, újabb csapást mérve a technológiai titánra az Egyesült Államok által indított trösztellenes ügyben.
Az amerikai igazságügyi minisztérium megnyerte a Google ellen indított trösztellenes perét, amelyben azzal vádolta a vállalatot, hogy monopóliumot működtet a reklámtechnológiai iparágban. "A felperesek bebizonyították, hogy a Google szándékosan egy sor versenyellenes cselekményt követett el a kiadói hirdetéskiszolgáló és a hirdetési cserepiacokon való monopolhelyzet megszerzése és fenntartása érdekében a webes display hirdetések terén” - áll a határozatban.
Az amerikai igazságügyi minisztérium három héten keresztül azzal érvelt, hogy a Google a hirdetési technológia területén három különálló piacot monopolizált jogellenesen: a kiadói hirdetési eszközök, a hirdetői hirdetési hálózatok és a tranzakciókat elősegítő hirdetési tőzsdék piacát. Azzal is érveltek, hogy a Google a trösztellenes törvények megsértésével jogellenesen kötötte össze a kiadói hirdetéskiszolgálóját és a hirdetéscserét. A kormány szerint a végeredmény az, hogy a Google monopolprofitot gyűjt a kiadók és a hirdetők kárára, akiknek rosszabb a tapasztalatuk és nincs valódi alternatívájuk. Az ügyészek szerint a Google klasszikus monopóliumépítési taktikát alkalmazott: felvásárlások révén kiszorította a versenytársakat, rábírta az ügyfeleket termékei használatára, és ellenőrizte az online hirdetési piacon zajló tranzakciókat.
A szoftvercsomag - amely magában foglalja a Google Ad Manager-t - másodpercek töredéke alatt zajló aukciókat folytat a hirdetések elhelyezésére minden egyes alkalommal, amikor a felhasználó betölt egy oldalt. Ez az üzletág 2023-ban 31 milliárd dollárt termelt, ami a Google anyavállalata, az Alphabet teljes bevételének mintegy tizedét teszi ki. Ennek az üzletágnak egy része a DoubleClick reklámszoftver-gyártó cég 2008-as, 3,1 milliárd dollárért történt felvásárlásából származik. A kormány szerint a Google jelenleg 87 százalékos piaci részesedéssel rendelkezik a reklámértékesítési technológiában.
A Google azzal érvelt, hogy az ügy a múltra összpontosít, amikor a vállalat még azon dolgozott, hogy eszközei képesek legyenek a versenytársak termékeihez kapcsolódni. Az ügyészek figyelmen kívül hagyták az olyan technológiai vállalatok, mint az Amazon.com és a Comcast által támasztott versenyt is, mivel a digitális reklámköltések az alkalmazások és a streaming videó felé mozdultak el - mondta a Google ügyvédje. A társaság szerint a kormány egész piacszemlélete kitalált, és nem a valóságon alapul. A Google eszközei segítenek a kiadóknak és a hirdetőknek pénzt keresni, és az a tény, hogy a piac különböző részein vannak eszközei csak segít abban, hogy jól működjenek együtt a fogyasztók javára - mondták. A Google-nek törvényes üzleti okai vannak a viselkedésére, a kormány pedig egyszerűen meg akarja szabni, hogy miként végezze üzleti tevékenységét - érveltek.
A Google azt állította, hogy nemcsak más reklámtechnológiai cégek, hanem az olyan közösségi hálózatok, mint a TikTok és a streaming platformok is konkurenciát jelentenek. A kormány érveire válaszul, miszerint a Google úgy építette fel hirdetés-technológiai termékeit, hogy azok jobban együttműködjenek, a Google ügyvédei azzal érveltek, hogy ügyét a Legfelsőbb Bíróság egy 2004-es döntése erősíti, amely védi egy vállalat azon jogát, hogy eldöntse, kivel dolgozik együtt és kivel nem. "A Google magatartása a versenyre adott válaszként megvalósuló innováció története” - mondta Karen Dunn, a Google vezető ügyvédje záróbeszédében.
Leonie Brinkema virginiai bíró döntése lehetővé teheti az ügyészek számára, hogy a Google hirdetési termékeinek feldarabolása mellett érveljenek. Az amerikai igazságügyi minisztérium szerint a Google-nek legalább az Ad Manager-t - amely a vállalat kiadói hirdetéskiszolgálóját és hirdetési tőzsdéjét foglalja magában - el kellene adnia. Brinkema felügyelte azt a háromhetes tárgyalást, amelyben az igazságügyi minisztérium és egy több szövetségi államból álló koalíció azt próbálta bizonyítani, hogy a Google monopolizálja a kiadók hirdetéskiszolgálóinak és a hirdetők hirdetési hálózatainak piacát, és megpróbálta uralni a hirdetéstőzsdék piacát, amelyek a vevők és az eladók között helyezkednek el.
A Google most 2025-re azzal a lehetőséggel néz szembe, hogy két különböző amerikai bíróság is arra kötelezheti, hogy eladja eszközeit vagy változtasson üzleti gyakorlatán, mivel egy washingtoni bíró áprilisban tárgyalást tart az igazságügyi minisztérium azon kéréséről, hogy a Google-nek el kell adnia Chrome böngészőjét, és más intézkedéseket kell hoznia az online keresésben betöltött erőfölényének megszüntetése érdekében. A Google korábban már vizsgálta, hogy az európai trösztellenes szabályozók megnyugtatása érdekében eladja-e hirdetési tőzsdéjét.
A Google ellen indított ügyek a szabályozó hatóságok egyre növekvő törekvésének részét képezik, hogy visszaszorítsák a legnagyobb technológiai vállalatok hatalmát, amelyek az online kereskedelmet, tájékoztatást és kommunikációt alakítják. Az Igazságügyi Minisztérium már beperelte az Apple-t, azzal érvelve, hogy a vállalat megnehezítette a fogyasztók számára, hogy elhagyják a készülékek és szoftverek szorosan összekapcsolt univerzumát. A Szövetségi Kereskedelmi Bizottság beperelte az Amazont, azzal vádolva, hogy kiszorítja a kisvállalkozásokat, a Metát pedig azért, mert az Instagram és a WhatsApp felvásárlásakor kiirtotta a riválisokat. A Meta elleni per a héten kezdődött.
Az amerikai igazságügyi minisztérium megnyerte a Google ellen indított trösztellenes perét, amelyben azzal vádolta a vállalatot, hogy monopóliumot működtet a reklámtechnológiai iparágban. "A felperesek bebizonyították, hogy a Google szándékosan egy sor versenyellenes cselekményt követett el a kiadói hirdetéskiszolgáló és a hirdetési cserepiacokon való monopolhelyzet megszerzése és fenntartása érdekében a webes display hirdetések terén” - áll a határozatban.
Az amerikai igazságügyi minisztérium három héten keresztül azzal érvelt, hogy a Google a hirdetési technológia területén három különálló piacot monopolizált jogellenesen: a kiadói hirdetési eszközök, a hirdetői hirdetési hálózatok és a tranzakciókat elősegítő hirdetési tőzsdék piacát. Azzal is érveltek, hogy a Google a trösztellenes törvények megsértésével jogellenesen kötötte össze a kiadói hirdetéskiszolgálóját és a hirdetéscserét. A kormány szerint a végeredmény az, hogy a Google monopolprofitot gyűjt a kiadók és a hirdetők kárára, akiknek rosszabb a tapasztalatuk és nincs valódi alternatívájuk. Az ügyészek szerint a Google klasszikus monopóliumépítési taktikát alkalmazott: felvásárlások révén kiszorította a versenytársakat, rábírta az ügyfeleket termékei használatára, és ellenőrizte az online hirdetési piacon zajló tranzakciókat.
A szoftvercsomag - amely magában foglalja a Google Ad Manager-t - másodpercek töredéke alatt zajló aukciókat folytat a hirdetések elhelyezésére minden egyes alkalommal, amikor a felhasználó betölt egy oldalt. Ez az üzletág 2023-ban 31 milliárd dollárt termelt, ami a Google anyavállalata, az Alphabet teljes bevételének mintegy tizedét teszi ki. Ennek az üzletágnak egy része a DoubleClick reklámszoftver-gyártó cég 2008-as, 3,1 milliárd dollárért történt felvásárlásából származik. A kormány szerint a Google jelenleg 87 százalékos piaci részesedéssel rendelkezik a reklámértékesítési technológiában.
A Google azzal érvelt, hogy az ügy a múltra összpontosít, amikor a vállalat még azon dolgozott, hogy eszközei képesek legyenek a versenytársak termékeihez kapcsolódni. Az ügyészek figyelmen kívül hagyták az olyan technológiai vállalatok, mint az Amazon.com és a Comcast által támasztott versenyt is, mivel a digitális reklámköltések az alkalmazások és a streaming videó felé mozdultak el - mondta a Google ügyvédje. A társaság szerint a kormány egész piacszemlélete kitalált, és nem a valóságon alapul. A Google eszközei segítenek a kiadóknak és a hirdetőknek pénzt keresni, és az a tény, hogy a piac különböző részein vannak eszközei csak segít abban, hogy jól működjenek együtt a fogyasztók javára - mondták. A Google-nek törvényes üzleti okai vannak a viselkedésére, a kormány pedig egyszerűen meg akarja szabni, hogy miként végezze üzleti tevékenységét - érveltek.
A Google azt állította, hogy nemcsak más reklámtechnológiai cégek, hanem az olyan közösségi hálózatok, mint a TikTok és a streaming platformok is konkurenciát jelentenek. A kormány érveire válaszul, miszerint a Google úgy építette fel hirdetés-technológiai termékeit, hogy azok jobban együttműködjenek, a Google ügyvédei azzal érveltek, hogy ügyét a Legfelsőbb Bíróság egy 2004-es döntése erősíti, amely védi egy vállalat azon jogát, hogy eldöntse, kivel dolgozik együtt és kivel nem. "A Google magatartása a versenyre adott válaszként megvalósuló innováció története” - mondta Karen Dunn, a Google vezető ügyvédje záróbeszédében.
Leonie Brinkema virginiai bíró döntése lehetővé teheti az ügyészek számára, hogy a Google hirdetési termékeinek feldarabolása mellett érveljenek. Az amerikai igazságügyi minisztérium szerint a Google-nek legalább az Ad Manager-t - amely a vállalat kiadói hirdetéskiszolgálóját és hirdetési tőzsdéjét foglalja magában - el kellene adnia. Brinkema felügyelte azt a háromhetes tárgyalást, amelyben az igazságügyi minisztérium és egy több szövetségi államból álló koalíció azt próbálta bizonyítani, hogy a Google monopolizálja a kiadók hirdetéskiszolgálóinak és a hirdetők hirdetési hálózatainak piacát, és megpróbálta uralni a hirdetéstőzsdék piacát, amelyek a vevők és az eladók között helyezkednek el.
A Google most 2025-re azzal a lehetőséggel néz szembe, hogy két különböző amerikai bíróság is arra kötelezheti, hogy eladja eszközeit vagy változtasson üzleti gyakorlatán, mivel egy washingtoni bíró áprilisban tárgyalást tart az igazságügyi minisztérium azon kéréséről, hogy a Google-nek el kell adnia Chrome böngészőjét, és más intézkedéseket kell hoznia az online keresésben betöltött erőfölényének megszüntetése érdekében. A Google korábban már vizsgálta, hogy az európai trösztellenes szabályozók megnyugtatása érdekében eladja-e hirdetési tőzsdéjét.
A Google ellen indított ügyek a szabályozó hatóságok egyre növekvő törekvésének részét képezik, hogy visszaszorítsák a legnagyobb technológiai vállalatok hatalmát, amelyek az online kereskedelmet, tájékoztatást és kommunikációt alakítják. Az Igazságügyi Minisztérium már beperelte az Apple-t, azzal érvelve, hogy a vállalat megnehezítette a fogyasztók számára, hogy elhagyják a készülékek és szoftverek szorosan összekapcsolt univerzumát. A Szövetségi Kereskedelmi Bizottság beperelte az Amazont, azzal vádolva, hogy kiszorítja a kisvállalkozásokat, a Metát pedig azért, mert az Instagram és a WhatsApp felvásárlásakor kiirtotta a riválisokat. A Meta elleni per a héten kezdődött.