Berta Sándor
Cambridge Analytica-ügy - Mark Zuckerberg is vádlott lehet
A Facebook alapítóját is felelősségre vonnák.
2018 márciusában vált ismertté, hogy 50 millió profil adatait szerezte meg a Cambridge Analytica nevű cég és az információkat politikai célokra használták fel. Később kiderült, hogy nem 50 millió, hanem 2 milliárd Facebook-profilhoz férhetett hozzá a vállalat, amely nemrég csődöt jelentett. Az ügyben az Amerikai Egyesült Államok Szövetségi Nyomozó Irodája (FBI) indított nyomozást.
Karl Anthony Racine washingtoni főállamügyész a Twitteren jelentette be, hogy Mark Zuckerberget is a vádlottak közé sorolta a már 2018-ban benyújtott vádiratában, amely a Facebook ellen irányul. Racine azzal indokolta a lépést, hogy a folyamatban lévő eljárás során bebizonyosodott, hogy a társaság alapítója részt vetta Cambridge Analyticával kapcsolatos döntések meghozatalában és sokkal aktívabb szerepet játszott annál, mint ahogyan azt korábban gondolták.
A főállamügyész a céget többek között azzal vádolta meg, hogy félrevezette a felhasználókat azzal kapcsolatban, hogy továbbadja-e az adataikat harmadik félnek. A Facebook szóvivője visszautasította ezt és hozzátette, hogy a vállalat és Mark Zuckerberg elleni vádak egyaránt alaptalanok.
Racine közölte, hogy a nyomozás során kiderült, hogy Zuckerberg ötlete volt az, hogy 2010-ben úgy építsék át a platformot, hogy a külső alkalmazások fejlesztői ingyen hozzáférhessenek a felhasználói adatokhoz. A The New York Times rámutatott, hogy a vád elfogadása esetén a menedzsernek a Columbia kerületben (D.C.) megvalósult mind a 300 000 lehetséges jogsértés után egyenként 5000 amerikai dollár büntetést kellene fizetnie. Ez 1,5 milliárd amerikai dollár lenne. A főállamügyész így akar üzenni az összes cégvezetőnek, hogy a tevékenységükért felelősségre vonhatók. A Facebook azonban biztos, hogy megtámadja a keresetet és elhúzódó jogi eljárásra lehet számítani.
2018 márciusában vált ismertté, hogy 50 millió profil adatait szerezte meg a Cambridge Analytica nevű cég és az információkat politikai célokra használták fel. Később kiderült, hogy nem 50 millió, hanem 2 milliárd Facebook-profilhoz férhetett hozzá a vállalat, amely nemrég csődöt jelentett. Az ügyben az Amerikai Egyesült Államok Szövetségi Nyomozó Irodája (FBI) indított nyomozást.
Karl Anthony Racine washingtoni főállamügyész a Twitteren jelentette be, hogy Mark Zuckerberget is a vádlottak közé sorolta a már 2018-ban benyújtott vádiratában, amely a Facebook ellen irányul. Racine azzal indokolta a lépést, hogy a folyamatban lévő eljárás során bebizonyosodott, hogy a társaság alapítója részt vetta Cambridge Analyticával kapcsolatos döntések meghozatalában és sokkal aktívabb szerepet játszott annál, mint ahogyan azt korábban gondolták.
A főállamügyész a céget többek között azzal vádolta meg, hogy félrevezette a felhasználókat azzal kapcsolatban, hogy továbbadja-e az adataikat harmadik félnek. A Facebook szóvivője visszautasította ezt és hozzátette, hogy a vállalat és Mark Zuckerberg elleni vádak egyaránt alaptalanok.
Racine közölte, hogy a nyomozás során kiderült, hogy Zuckerberg ötlete volt az, hogy 2010-ben úgy építsék át a platformot, hogy a külső alkalmazások fejlesztői ingyen hozzáférhessenek a felhasználói adatokhoz. A The New York Times rámutatott, hogy a vád elfogadása esetén a menedzsernek a Columbia kerületben (D.C.) megvalósult mind a 300 000 lehetséges jogsértés után egyenként 5000 amerikai dollár büntetést kellene fizetnie. Ez 1,5 milliárd amerikai dollár lenne. A főállamügyész így akar üzenni az összes cégvezetőnek, hogy a tevékenységükért felelősségre vonhatók. A Facebook azonban biztos, hogy megtámadja a keresetet és elhúzódó jogi eljárásra lehet számítani.