Berta Sándor

Algoritmusok döntenek a dolgozók felvételéről és elbocsátásáról

Aki a közeljövőben keres új állást, annak a sorsáról már nagy valószínűséggel nem egy személy, hanem egy algoritmus fog dönteni.

Néhány vállalat már 2014-ben tesztelte azokat az új megoldásokat, amelyeknél szoftver döntött az állásra jelentkezők felvételéről vagy elküldéséről. Az Associated Press a cikke szerint a koronavírus-járvány időszakában rendkívüli módon megnőtt a kereslet az olyan szolgáltatások iránt, amelyek keretében az álláshirdetésre jelentkező személyeket a távolból, laptopon vagy mobiltelefonon keresztül interjúztatják, s gyakori, hogy ezt a feladatot már nem ember, hanem szoftver végzi. A módszer segít a munkaadóknak pénzt és időt megtakarítani, ráadásul a számítógépes rendszerek kevésbé előítéletesek és gyakorlatilag végtelen számú szempontot tudnak figyelembe venni.

Aislinn Kelly-Lyth, az Oxfordi Egyetem kutatási asszisztense rendkívül kritikusan szemléli a folyamatot. Úgy véli, hogy egy állásra a legjobb személyt kereső, előre beprogramozott algoritmusok ugyanúgy előítéletekkel küzdhetnek, ha csak egy adott ágazat elvárásait veszik figyelembe. További gond, ha valakit elutasítanak, nem tudja meg, hogy mi volt ennek az oka. Egy személyes beszélgetés során sokkal több dolog kiderül és érzékelhetővé válik az is, ha valakit például diszkriminálnak. Az amerikai és az európai kormányok is átfogóan vizsgálják ezt a gyakorlatot. A döntéshozók többek között ki akarják deríteni, hogy milyen lehetőségek vannak az ilyen szolgáltatások törvényi szabályozására és ellenőrzésére.


Az Amazon munkatársait szoftverek figyelik folyamatosan

A nagy cégek a fordított esetnél, azaz a leépítéseknél is igénybe vesznek számítógépes segítséget. Például az Amazon csomagszállítói esetében a dolgozókat egy automatizált rendszer veszi fel, értékeli ki és bocsátja el. A Bloomberg számolt be arról, hogy az Amerikai Egyesült Államokban 2015-ben elindított Amazon Flex egy futárprogram, amihez egyszerű csatlakozni. A szoftver számos dolgot felügyel a kereskedelmi konszern csomagszállító munkatársaival kapcsolatban. Eldönti például, hogy kit alkalmazzon a társaság, kiértékeli a foglalkoztatott személyek munkavégzését és azt is, hogy kit rúgjanak ki. Az utóbbihoz figyelembe veszi, hogy ki mennyire pontos és megbízható, majd a kapott értékekből létrehoz egy rangsort.

Ugyanakkor a használt algoritmusnak komoly problémát jelentenek az előre nem látható események, amelyekről a sofőrök egyáltalán nem tehetnek. Az egyik érintett azért szorult hátrébb a rangsorban, mert a furgonja egyik kereke egy szög miatt defektet kapott. Nem tehetett semmit, míg a kollégája azért nem tudta kiszállítani a csomagot, mert az adott lakókomplexum le volt zárva és senkit sem tudott telefonon elérni. Emiatt szintén hátrébb került a rangsorban.

Akit a rendszer elbocsát, az elvileg fellebbezhet a döntés ellen, de ennek a díja 200 amerikai dollár. Az elbocsátott munkavállalók szerint azonban a lépés nem sok sikerrel kecsegtet, mert az Amazon sem segít az egykori dolgozóinak. Egy volt dolgozó azt mondta, hogy a vállalat sikertörténetként tekint a programra, amelyet folyamatosan használnak. Az Amazon úgy kommentálta a fentieket, hogy azok anekdotaszerű esetek és alapvetően strukturális problémák vannak. Az óriáscég állítása alapján a csomagszállítók többsége elégedett a munkájával és a helyzetével.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • kvp #13
    "Biztos. Kivétel Észak Korea."

    Nem latom, hogy annyira kivetel lenne. Tipikus peldaja az egy kezben koncentralodo tokenek. A kapitalizmus tiszta valtozata is ugyanide vezet. Nem veletlen, hogy amerikaban is lefele epitik a demokraciat (pl. allami szinten kikezdtek az elso es masodik alkotmany kiegeszitest, a szolas szabadsagot es a szabad fegyverbirtoklast) Az osszes uj ceges ado es torveny csak tovabb erositi a multinacionalis vallalatokat es csak a konkurenciajuk szamara jelent akadalyt. Mintha kovetlenul a multik irnak a torvenyeket maguk szamara...

    A folyamat vege egyetlen (vagy nagyon szuk) korben koncentralodo toke es ezzel egyutt hatalom. Onnantol teljesen mindegy, hogy Rockefeller, Zukerberg, vagy Kim a csalad neve, ugyanugy egy kezben van az adott allam. Ha az USA-ban nem tudjak megakadalyozni a valasztasi torvenyek modositasat es tobbet nem ellenorzik a szavazok valodisagat es nem zarjak ki a kettos vagy hamis szavazast, akkor onnantol igazabol teljesen folosleges valasztasokat tartani, mert mindig az fog nyerni aki osszeszamolja a szavazatokat. Ez volt nallunk az 1947-es kekcedulas valasztas es onnantol 43 evig, az 1989-90-es modszervaltasig nem is tartottak demokratikus valasztasokat. Az USA-ban jopar allamban mar ilyen volt a 2020-as valasztas es ha nem tesznek az emberek valamit (lasd 2. alkotmanykiegeszites), akkor ilyen lesz a jovoben a tobbi is. A demokracia csak addig mukodik, amig az allam vezetese fel annyira a szavazoktol, hogy ne probalja elvenni toluk a hatalmat. Ennel idealisabb megkozelites, ha eleve nem is adnak semmilyen jogkort a vezetoknek. Ez utobbit hivjak svaci tipusu vagy kozvetlen demokracianak. Ekkor minden fontos kerdesben automatikusan nepszavazas van es a kormany mar csak fix mandatumot kap a dontes vegrehajtasara.

    Sajnos jelenleg ezt a rendszert melyen rasszistanak es elnyomonak belyegeztek, igy nemhogy terjedne, inkabb visszaszorul. Helyette kapunk egy halom senki altal meg nem valasztott nemkormanyzati szervezetet es a helyi stakeholder-ek kepviseloit. Ez utobbi, a stakeholder demokracia az EU parlamentje altal kivanatosnak nevezett rendszer valojaban az egy dollar/euro/stb. egy szavazat elvet koveti. Tehat akinek tobb a vagyona annak tobbet er a szavazata is. A kapitalista rendszer termeszetes tokekoncentracioja miatt ez elobb utobb ugyancsak egyetlen kezbe viszi az osszes nem munka alapu toket es ezzel az osszes szavazatot is. Stakeholder demokracia eseten raadasul kvazi legalisan.

    A tomegek lazadasarol meg annyit, hogy akkor stabil egy rendszer ha vallasi vagy mas okokbol nem akarnak fellazadni az emberek vagy ha fizikailag nem tudnak. Mindket megoldas vagy ezek kombinacioja is stabil, melyen nem demokratikus allamrendet eredmenyez. Egy kozponti iranyitasu kommunista rendszer, egy abszolutista kiralysag vagy egy koncentralt toke alapjan kozpontilag iranyitott kapitalista rendszer kozott nincs fizikai kulonbseg, max. a filozofiai hatteruk mas.
  • dyra #12
    Biztos. Kivétel Észak Korea.
  • Agyturbinikusz #11
    Biztos vagy benne?
    A kapitalizmus mások kizsákmányolásának szép neve.

    Az hogy pénz nélkül nem tudsz élni eleve a pénz rabszolgajava tesz. Mit jelent a capital szó? Tőke=pénz.

    Ergo modern rabszolga vagy. Még én is.

    A többit kvp kolléga leírta.
  • dyra #10
    Lehet, hogy a kapitalizmusnak az az érdeke, az államoknak meg viszont az, hogy a lakosainak legyen jövedelme és munkája. Annak az ellenkezője destabilizálja a társadalmat és jön a komcsi forradalom 2.0 ami ki is végzi a "kapitalizmust". Vagy egy jó kis adóemelés pl amit most Binden is tesz a társasági adóval. Tehát egy ilyen céggel szemben az államnak minden joga megvan fellépni.
  • kvp #9
    "Kevered a rabszolgatartással."

    A rabszolga nem donthet arrol, hogy masnak akar dolgozni vagy dolgozni akar-e egyaltalan. Mivel nem mehet el, ezert csak annyi ellatast kell adni neki, hogy ne haljon meg. Ezzel szemben a kapitalizmusban ha munkashiany van, akkor a munkasok a szamukra legtobbet nyujto allast fogjak elfogadni. Amennyiben viszont munkas tobblet van, akkor a cegek megtehetik, hogy csak eppen annyit adjanak, hogy ne haljon ehen a munkas es csaladja. Ez a kapitalizmus lenyege, tehat az, hogy mindenkinek annyi joga van amennyi tokeje. A fizikai termeloeszkozok, a nyersanyagok es a munkaero (a munkas ideje) is toke es ezek valtozo ertekkel rendelkeznek a szabadpiaci kereslet es kinalat valtozasa szerint. A munkas munkaereje is csak ugyanolyan nyersanyag (human resource), mint az alapanyag vagy a gyar epulete es eszkozei.

    A tisztan kapitalista rendszerekkel annyi gond van, hogy akinek barmilyen modon (tobbet dolgozik, okosabb) sikerult tobbet felhalmoznia a befektetheto (nem human) eroforrasokbol, az a kovetkezo korben meg tobbet fog tudni megtermelni, hiszen nagyobb lesz a termelesbe altala hozott toke mennyisege. Ez egy ongerjeszto folyamat, amit ha semmi nem szabalyoz, akkor egy ido utan szinte minden nem human toke egyetlen kezbe kerul. Erre jo pelda az okori Egyiptom vagy a sztalini Szovjetunio. Ezek az allamok jo peldak a kapitalista rendszer gazdasagilag stabil formajara, ahol a tokekoncentracio magas foka miatt mar megszunt a verseny. Miert nem jut el minden allam ilyen stabil helyzetbe? Mert az emberek nem hagyjak es itt jon be a tomegek nyomasara letrehozott demokratikus szocialis rendszer.

    A negyedik ipari forradalom viszont lehetove teszi a nagytokes retegnek, hogy kivaltsak a munkasokat, tehat a munkasok munkaereje elveszti az erteket. Innentol senki akinek nincs sajat meglevo tokeje (termeloeszkoze vagy nyersanyaga) nem tud penzt keresni, mivel munkaval nem allithato mar elo toke. Ez egyre szukebb es szukebb retegnek teszi lehetove az egyre nagyobb tokekoncentraciot, amig sok-sok ev vagy evszazad alatt eljutunk a fenti egy kezben van a vilag osszes tokeje esetig. Ezt persze a lakossag toke nelkuli reszenek vegig kell neznie. Vagy onkent vallasi alapon (Egyiptom) vagy kenyszeritve (Szovjetunio) vagy csak a jol osszallitott kenyer es cirkusz rendszere miatt nem erdekli oket (pl. jelenleg a vilag tolunk nyugati felen).

    Az amazon megoldasa arrol szol, hogy tulkinalat van munkasbol es ugyan van erteke a munkaeronek, de nagyon alacsony es ezert a munkasok akkor is elvallaljak a munkat rovid tavon, ha hosszu tavon az nekik egyebkent veszteseges. (pl. a fizetes nem kompenzalja a bekovetkezo egeszsegromlast) Ez az okos kihasznalja a butabbakat elvere epit es mint lathato mukodik. Egeszen addig amig van eleg olcso munkaero. A szamitogepes rendszer a magas fluktuacio miatt van es ahelyett, hogy a ceg kuzdene ellene inkabb megtalalta a modjat, hogy novelje vele a profitjat. Olyan mint a viccbeli vandorcirkuszban az oroszlaneteto allasa, amire minden eteteshez ujabb embert kell felvenni, mert az illeto ennivalot nem kap a kezebe amikor bemegy az oroszlanhoz. Viszont addig amig minden alkalommal mashol verik fel a satrat es talalnak ra embert, ez senkinek nem fog feltunni.

    ps: Hasonlo veszteseges megoldas a sajat autos uber is, ugyanis ha fizet adot a munkavallalo, akkor a legtobb orszagban nem versenykepes a taxikkal, ha meg az auto amortizaciojat is beleszamolja, akkor meg adomentesen sem eri meg. Ennek ellenere mukodik a szolgaltatas, arra alapozva, hogy a legtobb sofor nem tud eleg jol szamolni es belemegy egy szamara valojaban veszteseges szerzodesbe. Ez sajnos meg mindig az osi az okosabb elveszi a butabb tokejet elv.
  • dyra #8
    Kevered a rabszolgatartással.
  • asgh #7
    " Ha csak minden helyre 10-en pályáznak, akkor is több ezer jelentkezést kell néhány hét alatt végignézni."

    Ha 10-en pályáznak.
    Sopronban pl. a supermarketek úgy vadásszák az eladókat, mert aki nem teljesen agyhalott, az 10 kilométerrel arrébb a határ túloldalán 6 órában megkeresi a dupláját.
    Na most képzeld el, ha még szoftver is szűri a jelentkezőket, mert egy áruházláncnál ugyebár van a központ, ahol a valósággal nem különösebben szoros kapcsolatot ápoló fejesek tök jól kitalálják, hogy mennyit tudnak vele spórolni. Az eredmény: a többséget be sem hívják interjúzni, mert nem beszél nyelveket és mondjuk 5ezer forinttal nagyobb bért mondott be, mint a szoftver tűrésküszöbe.
    Pedig a boltvezető el tudná dönteni, hogy kell-e az árutologató betanított munkásnak beszélgetnie a külföldi vásárlókkal és hogy a helyi viszonyokat ismerve jogos-e az az 5ezer plusz. De ugye nem engedik, mert a szoftver majd megmondja.
  • Kissssss0 #6
    "Ezekre nem a rakétatudósok jelentkeznek."

    nyilván nem, ugyanakkor még ide se mindegy kit vesznek fel, valami retardált marhát aki minden csomagot átbasz a kerítésen.. többek közt a te porcelán étkészletedet is amit rendeltél, vagy egy értelmes beszélni tudó civilizált embert vesznek fel aki képes normálisan csomagot kézbesíteni.
  • Cat #5
    Nyilván nem szakmailag kvalifikált emberek felvételénél használják. Egy nagyobb vállalatnál még Magyarországon is dolgozik több ezer ember, és ha az nyit egy új üzemet, akkor kell neki pl. 300. Ha csak minden helyre 10-en pályáznak, akkor is több ezer jelentkezést kell néhány hét alatt végignézni. Szerintem ritka az a HR osztály, ahol az előszűrést nem bízzák egy szoftverre. (Alap dolgoknál már a többség kiesik, pl. végzettség, nyelvtudás, és máris marad egy emberileg kezelhető mennyiség.)

    No meg az amazonos munkák többsége egyszerű logisztikai állás, raktári picker, futár, stb. Ezekre nem a rakétatudósok jelentkeznek.
    Utoljára szerkesztette: Cat, 2021.07.02. 13:30:56
  • asgh #4
    Sokan elfelejtik, hogy egy állásinterjú kétirányú: nem csak a munkáltató dönt arról, hogy felveszi-e a jelentkezőt, hanem a jelentkező is, hogy akar-e egyáltalán ott dolgozni.
    Így a kérdés egyszerű: olyan piacképes tudásra kell szert tenni, hogy vissza lehessen utasítani az olyan ajánlatokat, ahol szoftver dönt a felvételről.
    Aztán ha a cég folyamatosan munkaerőhiánnyal küzd, akkor vagy átértékeli a HR politikáját, vagy versenyhátrányba kerül.