Berta Sándor
Nincs egyértelmű támogatása a digitális eurónak
A pénzintézetek egy része a jelenlegi üzleti modelljét félti az új fizetőeszköztől.
Az Európai Központi Bank (EKB) tavaly októberben megerősítette, hogy tanulmányozza a digitális euró bevezetésének lehetőségét és azt tervezi, hogy nyilvános konzultációt és kísérleteket indít. 2020 novemberében az EKB és az eurózónához tartozó 19 állam jegybankjai elsődleges fontosságúnak nevezték a digitális pénz kidolgozását és bevezetését, s kiderült, hogy azt már az idén tesztelnék és jövő év elején bevezetnék. Áprilisban az EKB ismertette az elvégzett nyilvános konzultáció eredményeit. A válaszolók számára a legfontosabbak az adatvédelem (43 százalék), a biztonság (18 százalék), az eurózónában való használat (11 százalék), a költségmentesség (9 százalék) és az offline alkalmazhatóság (8 százalék) voltak.
Christine Lagarde, az EKB elnöke azt nyilatkozta, hogy szeretné öt esztendőn belül bevezetni a digitális eurót. Az erről szóló döntés nyáron születhet meg. Addig a banki vezetőknek, a befektetési alapoknak és más pénzintézeteknek lehetőségük van javaslatokat tenni és kidolgozni, valamint felmérhetik a projekt várható hatásait.
A frankfurti Goethe Egyetem Pénzügyi Tanulmányok Intézete (CFS) felmérése szerint a banki vezetők nem támogatják egyértelműen az új virtuális fizetőeszközt. Közel 75 százalékuk attól tart, hogy az veszélyezteti a pénzintézetük jelenlegi üzleti modelljét. Emellett sokan aggódtak amiatt, hogy a mostaninál nehezebbé válhat a bankok tőkéjének a finanszírozása.
A megkérdezettek 51 százaléka támogatta a digitális euró bevezetését, ugyanakkor a 42 százalékuk határozottan ellenezte azt. A válaszolók 42 százaléka mondta azt, hogy a virtuális fizetőeszköznek "programozhatónak" kell lennie, míg a 35 százalékuk nem tudta megbecsülni, hogy erre szükség lenne-e. A projekt kockázatait a vezetők 43 százaléka közepesnek, míg 31 százalékuk magasnak minősítette. 57 százalékuk tartott attól, hogy a program nem fogja csökkenteni a pénzpolitikai intézkedések hatékonyságát, míg 25 százalékuk ezt elképzelhetőnek nevezte.
Volker Brühl professzor, a CFS illetékes kiemelte, hogy a felmérés világosan megmutatta, hogy a piac számos szereplőjének még nincs világos véleménye a digitális euróról és arról, hogy annak konkrétan milyennek kellene lennie. A szakember úgy vélte, hogy ezért a döntéshozóknak jobban be kellene vonniuk a folyamatba a pénzintézeteket és a pénzügyi szektort. Hubertus Väth, a Frankfurt Main Finance ügyvezetője leszögezte, hogy Európának komoly lemaradása van a digitalizálásban. A digitális euró felgyorsíthatja ezt a felzárkózási folyamatot, ráadásul nem lenne kitéve a kriptovalutákra jellemző szélsőséges árfolyam-ingadozásoknak, ezáltal sokkal kiszámíthatóbb lenne mind a vállalatok, mind a magánszemélyek számára.
Az Európai Központi Bank (EKB) tavaly októberben megerősítette, hogy tanulmányozza a digitális euró bevezetésének lehetőségét és azt tervezi, hogy nyilvános konzultációt és kísérleteket indít. 2020 novemberében az EKB és az eurózónához tartozó 19 állam jegybankjai elsődleges fontosságúnak nevezték a digitális pénz kidolgozását és bevezetését, s kiderült, hogy azt már az idén tesztelnék és jövő év elején bevezetnék. Áprilisban az EKB ismertette az elvégzett nyilvános konzultáció eredményeit. A válaszolók számára a legfontosabbak az adatvédelem (43 százalék), a biztonság (18 százalék), az eurózónában való használat (11 százalék), a költségmentesség (9 százalék) és az offline alkalmazhatóság (8 százalék) voltak.
Christine Lagarde, az EKB elnöke azt nyilatkozta, hogy szeretné öt esztendőn belül bevezetni a digitális eurót. Az erről szóló döntés nyáron születhet meg. Addig a banki vezetőknek, a befektetési alapoknak és más pénzintézeteknek lehetőségük van javaslatokat tenni és kidolgozni, valamint felmérhetik a projekt várható hatásait.
A frankfurti Goethe Egyetem Pénzügyi Tanulmányok Intézete (CFS) felmérése szerint a banki vezetők nem támogatják egyértelműen az új virtuális fizetőeszközt. Közel 75 százalékuk attól tart, hogy az veszélyezteti a pénzintézetük jelenlegi üzleti modelljét. Emellett sokan aggódtak amiatt, hogy a mostaninál nehezebbé válhat a bankok tőkéjének a finanszírozása.
A megkérdezettek 51 százaléka támogatta a digitális euró bevezetését, ugyanakkor a 42 százalékuk határozottan ellenezte azt. A válaszolók 42 százaléka mondta azt, hogy a virtuális fizetőeszköznek "programozhatónak" kell lennie, míg a 35 százalékuk nem tudta megbecsülni, hogy erre szükség lenne-e. A projekt kockázatait a vezetők 43 százaléka közepesnek, míg 31 százalékuk magasnak minősítette. 57 százalékuk tartott attól, hogy a program nem fogja csökkenteni a pénzpolitikai intézkedések hatékonyságát, míg 25 százalékuk ezt elképzelhetőnek nevezte.
Volker Brühl professzor, a CFS illetékes kiemelte, hogy a felmérés világosan megmutatta, hogy a piac számos szereplőjének még nincs világos véleménye a digitális euróról és arról, hogy annak konkrétan milyennek kellene lennie. A szakember úgy vélte, hogy ezért a döntéshozóknak jobban be kellene vonniuk a folyamatba a pénzintézeteket és a pénzügyi szektort. Hubertus Väth, a Frankfurt Main Finance ügyvezetője leszögezte, hogy Európának komoly lemaradása van a digitalizálásban. A digitális euró felgyorsíthatja ezt a felzárkózási folyamatot, ráadásul nem lenne kitéve a kriptovalutákra jellemző szélsőséges árfolyam-ingadozásoknak, ezáltal sokkal kiszámíthatóbb lenne mind a vállalatok, mind a magánszemélyek számára.