Berta Sándor
Új adatfeldolgozási technológiákat fejlesztene ki az EU
A szervezet minimalizálná az illetéktelenekhez és az adatkereskedőkhöz kerülő információkat.
Az Európai Bizottság ismertette az európai adatszuverenitással kapcsolatos elképzeléseit, amelyek célja, hogy a minimálisra csökkentse annak a kockázatát, hogy harmadik félhez kerüljenek adatok. A középpontban az információfeldolgozást elősegítő technológiák fejlesztése lesz. A EURACTIV már a hivatalos bejelentés előtt betekinthetett a vonatkozó dokumentumba.
A Digitális Iránytűnek nevezett anyagban szereplő céloknak 2030-ig kell megvalósulniuk és a lényegük az, hogy addigra megteremtődjön az európai digitális adatszuverenitás. Ez utóbbit úgy valósítanák meg, hogy a technológiai képességeket olyan módon építenék fel, hogy az emberek és a vállalatok képesek lennének a digitális átalakulásban rejlő lehetőségeket maximális mértékben kihasználni.
Az Európai Bizottság különösen kockázatosnak ítélte meg a digitális autonómia területén belül az adatkereskedést. A felmérések alapján jelenleg az Európai Unióban forgalomban lévő vagy keletkező információk és dokumentumok 90 százalékát amerikai egyesült államokbeli vállalatok kezelik. Mindez nem csupán kiberbiztonsági szempontból aggasztó, de akár a felhőkörnyezetek és a beágyazott rendszerek szempontjából is.
Éppen ezért van a tervek között, hogy 2030-ig 10 000 klímasemleges és kiemelten biztonságos adatcsomópontot hozzanak létre az Európai Unió területén. Ezeket a centrumokat úgy osztanák szét földrajzilag, hogy azokhoz a felhasználók néhány ezredmásodperc alatt hozzáférjenek. A centralizált felhőkörnyezet és a decentralizált hálózat között az a legnagyobb különbség, hogy az utóbbi olyan technológiákat foglal magába, amelyek segítségével az adatokat a forrásokhoz fizikailag közelebb lehet feldolgozni. Ezáltal ezeket a fájlokat nem távoli területeken tárolják és használják fel, hanem azokon a helyeken, ahonnan eredetileg származtak.
Az európai 5G-hálózat kiépítése kulcsfontosságú, és 2030-ra a korszerű félvezetők és processzorok legalább 20 százaléka kell készüljön Európában. 2030-ig az európai cégek legalább 7 százalékának kellene felhő-, Big Data- és mesterséges intelligencia szolgáltatásokat használniuk, és a jelenlegi kétszeresére növelnék az innovatív startupok számát. Az állami szektorban minden polgárnak hozzáférést kell biztosítani az elektronikus betegkártyákhoz és -aktákhoz, továbbá 2030-ig legalább a kontinens lakosságának a 80 százalékának kellene elektronikus európai azonosítási megoldást alkalmaznia.
Szintén Európa digitális szuverenitásának erősítése mellett álltak ki Angela Merkel német kancellár, valamint Mette Frederiksen dán, Sanna Marin finn és Kaja Kallas észt miniszterelnök. Ők azt sürgették, hogy orvosolni kell az EU digitális hiányosságait. Egy olyan akcióterv kidolgozását javasolták, amely még nagyobb digitális szuverenitást biztosíthat Európának és lehetővé teheti a koronavírus-járvány után a gazdaság újbóli beindítását és helyrehozását, valamint a jövőbeli projektek elindítását. Ehhez elsősorban a mesterséges intelligencia, a kvantum-számítástechnika, a felhőkörnyezetek, az új hálózati technológiák és adatkezelés területén szükségesek a fejlesztések. Emellett egyértelműen szükség van az olyan nagy platformüzemeltetők szabályozására, mint az Amazon, a Facebook és a Google.
Az Európai Bizottság ismertette az európai adatszuverenitással kapcsolatos elképzeléseit, amelyek célja, hogy a minimálisra csökkentse annak a kockázatát, hogy harmadik félhez kerüljenek adatok. A középpontban az információfeldolgozást elősegítő technológiák fejlesztése lesz. A EURACTIV már a hivatalos bejelentés előtt betekinthetett a vonatkozó dokumentumba.
A Digitális Iránytűnek nevezett anyagban szereplő céloknak 2030-ig kell megvalósulniuk és a lényegük az, hogy addigra megteremtődjön az európai digitális adatszuverenitás. Ez utóbbit úgy valósítanák meg, hogy a technológiai képességeket olyan módon építenék fel, hogy az emberek és a vállalatok képesek lennének a digitális átalakulásban rejlő lehetőségeket maximális mértékben kihasználni.
Az Európai Bizottság különösen kockázatosnak ítélte meg a digitális autonómia területén belül az adatkereskedést. A felmérések alapján jelenleg az Európai Unióban forgalomban lévő vagy keletkező információk és dokumentumok 90 százalékát amerikai egyesült államokbeli vállalatok kezelik. Mindez nem csupán kiberbiztonsági szempontból aggasztó, de akár a felhőkörnyezetek és a beágyazott rendszerek szempontjából is.
Éppen ezért van a tervek között, hogy 2030-ig 10 000 klímasemleges és kiemelten biztonságos adatcsomópontot hozzanak létre az Európai Unió területén. Ezeket a centrumokat úgy osztanák szét földrajzilag, hogy azokhoz a felhasználók néhány ezredmásodperc alatt hozzáférjenek. A centralizált felhőkörnyezet és a decentralizált hálózat között az a legnagyobb különbség, hogy az utóbbi olyan technológiákat foglal magába, amelyek segítségével az adatokat a forrásokhoz fizikailag közelebb lehet feldolgozni. Ezáltal ezeket a fájlokat nem távoli területeken tárolják és használják fel, hanem azokon a helyeken, ahonnan eredetileg származtak.
Az európai 5G-hálózat kiépítése kulcsfontosságú, és 2030-ra a korszerű félvezetők és processzorok legalább 20 százaléka kell készüljön Európában. 2030-ig az európai cégek legalább 7 százalékának kellene felhő-, Big Data- és mesterséges intelligencia szolgáltatásokat használniuk, és a jelenlegi kétszeresére növelnék az innovatív startupok számát. Az állami szektorban minden polgárnak hozzáférést kell biztosítani az elektronikus betegkártyákhoz és -aktákhoz, továbbá 2030-ig legalább a kontinens lakosságának a 80 százalékának kellene elektronikus európai azonosítási megoldást alkalmaznia.
Szintén Európa digitális szuverenitásának erősítése mellett álltak ki Angela Merkel német kancellár, valamint Mette Frederiksen dán, Sanna Marin finn és Kaja Kallas észt miniszterelnök. Ők azt sürgették, hogy orvosolni kell az EU digitális hiányosságait. Egy olyan akcióterv kidolgozását javasolták, amely még nagyobb digitális szuverenitást biztosíthat Európának és lehetővé teheti a koronavírus-járvány után a gazdaság újbóli beindítását és helyrehozását, valamint a jövőbeli projektek elindítását. Ehhez elsősorban a mesterséges intelligencia, a kvantum-számítástechnika, a felhőkörnyezetek, az új hálózati technológiák és adatkezelés területén szükségesek a fejlesztések. Emellett egyértelműen szükség van az olyan nagy platformüzemeltetők szabályozására, mint az Amazon, a Facebook és a Google.