Saját tenger alatti kábeleket akar az Európai Unió

Szinte a teljes adatforgalom ilyen vezetékeken zajlik, az EU pedig az Amerikai Egyesült Államoktól és a Kínától való függetlenségét félti.

Napjainkban körülbelül 500 tenger alatti kábel működik, azok hossza 30-szor körbeérné az Egyenlítőt. A digitális kommunikáció 95 százaléka történik e rendszereken keresztül, de csupán kevés olyan európai szolgáltató van, amely le tud ilyen vezetékeket fektetni. A területet, mint olyan sok más piacot is, az USA és Kína uralja, Európa pedig kiszolgáltatott.

Az elmúlt napokban Marseille kikötőjében éppen egy kínai cégcsoport kezdte lefektetni a 12 000 kilométer hosszú Peace nevű tenger alatti kábelt, amely a kontinenstől Afrikán át Pakisztánig és Kínáig ér majd és minden másodpercben annyi adatot fog továbbítani, amely lehetővé tenné 90 000 órányi Netflix-adás átvitelét. Sun Xiaohua, a Peace projekt vezetője nem is tagadta, hogy a konzorcium elsősorban a kínai érdekeket tartja szem előtt és a határokon átnyúló optikai kábel alkalmas lesz arra, hogy támogassa a kínai vállalatok beruházásait a Selyemút kezdeményezés keretében és Afrikában. A programban részt vesz többek között a Huawei is.


Az Európai Unió néhány héttel ezelőtt Izlanddal és Norvégiával tárgyalt arról, hogy erősíteni akarja az internetkapcsolatot a kontinens és annak afrikai, ázsiai, nyugat-balkáni és latin-amerikai partnerei között, s erre a célra a tenger alatti kábeleket alkalmazná. Egy új Ella Link nevű vezeték is elkészült, amely a portugáliai Sinest és a brazíliai Fortalezát köti össze. A vezetéket a Nokia technológiájával építették.

Jonathan Hillmann, a Stratégiai és Nemzetközi Tanulmányok Központjának (CSIS) munkatársa úgy becsülte, hogy Kína 2019-ben a tenger alatti kábelek piacának 11 százalékához kötődött kiindulási vagy végpontként, tulajdonosként vagy beszállítóként. A globálisan tervezett projektek esetében pedig az ázsiai állam részesedése 24 százalék. Az Amerikai Egyesült Államok természetesen próbál ez ellen tenni és tavaly meghirdette a tiszta internet kampányt, amelynek egyike eleme az, hogy biztosítsák, hogy Kína ne férhessen hozzá a tenger alatti kábelekhez. Az Európai Unió eközben nagyobb technológiai függetlenséget szeretne. Az Amazon, a Facebook, a Google és a Microsoft részt vesznek a fejlesztésekben, mert új ügyfeleket akarnak szerezni világszerte, az egyetlen kivételt Kína jelenti.

Pedig Európa úttörő volt a tenger alatti kábelek fektetésében, hiszen az első ilyen vezetéket 1850-ban hozták létre Nagy-Britannia és Franciaország között, míg az első optikai kábel egy transzatlanti projekt volt, amelyben az AT&T, a France Télécom és a British Telecom vettek részt. Napjainkban viszont már alig vannak európai szolgáltatók. Az egyikük a Nokia, amely viszont ki akar szállni a piacról.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • Agyturbinikusz #2
    Hát legyen, engem nem zavar.
  • end3 #1
    Majd amikor az ukrán konfliktus eszkalálódása okán a tengeralatjárók szétlövik az Amerikába irányuló internetforgalmat biztosító kábeleket, - mivel azok hadászati stratégia és taktikai jelentőségűek már jelenleg is, - na akkor érdekessé válnak Európa mindennapjai.