Berta Sándor

Zöld kockák - energia­takarékos szuper­számítógépek

A területen jelentős összegeket lehetne megtakarítani két fontos változtatással.

A SANAM szuperszámítógép 2014-ben globális viszonylatban a legkevesebbet fogyasztó rendszerek közé tartozott. A készüléket Volker Lindenstruth és kollégái fejlesztették ki. Az informatikus azóta is ezen a területen dolgozik, valódi úttörőnek számít és olyan szuperszámítógépeket épít, amelyek egyszerre óvják a környezetet és teszik lehetővé a költségek megtakarítását.

Számítások alapján egy e-mail elküldése egy gramm szén-dioxid kibocsátását eredményezi, egy órányi videostream egy órányi autóvezetésnek felel meg, míg a több milliárd lájk és keresés által elfogyasztott energiamennyiséggel többször is át lehetne repülni az Atlanti-óceánt. S akkor még említésre sem kerültek a bitcoin-farmok, amelyek annyi áramot fogyasztanak, mint egész Svájc.

Mindez még azért nem érinti érzékenyen a felhasználókat, mert az internet ilyen szempontból valami ködös, felhőbe vesző valami. Pedig a nagy szervercentrumok, a világháló erőművei felelősek az európai áramfogyasztás 2,7 százalékáért és aligha kell nagy jóslat ahhoz, hogy ez az arány az egyre nagyobb mértékű digitalizálással folyamatosan növekedni fog. Mindenesetre nem véletlen, hogy a nagy IT-cégek, mint az Apple, a Microsoft és a Google a közelmúltban bejelentették, hogy klímasemlegesek akarnak lenni 2030-ra.


Volker Lindenstruth 2008-ban került a Frankfurti Egyetemre, ahol elszánta magát egy szuperszámítógép-központ felépítésére, majd a következő években létrehozta a világ legkevesebbet fogyasztó készülékeit. A Loewe CSC európai úttörő volt az energiafogyasztás tekintetében, a Darmstadtban elkészített Green Cube szervercentrum pedig 2014-ben meghódította az első helyet a zöld szuperszámítógép-központok globális ranglistáján.

A szakember két lépésben forradalmasította e berendezéseket. Az első lépés az volt, hogy a processzorokat videokártyákkal helyettesítette, mert úgy vélte, hogy a grafikus kártyákat kell a központi számítási egységgé tenni. Néhány társaság, például az Airbus támogatta az elképzelést. A legnagyobb probléma, hogy a futtatott algoritmusokat át kell írni, ez azonban csak idő kérdése. Lindenstruth azzal érvelt a változtatás mellett, hogy a növekvő információmennyiség feldolgozására a processzorok egy idő után már nem lesznek képesek. A processzorokra épülő modellek éves szinten 1,5 millió eurós áramszámlát generálnak, míg a legnagyobb szuperszámítógépek akár több tízmillió eurós áramszámlát. A videokártyákra való átállás lehetővé teheti a fogyasztás legalább 50 százalékkal való csökkentését.

A második fő dolog a hűtés, amelyet többnyire levegővel próbálnak megoldani a gyártók. Lindenstruth ezzel szemben egyszerű csapvizet keringtet a rendszerben, amely utána a Majnába vagy más folyóba vezet vissza. A szabadalmaztatott rendszer a Green Cube esetében a hagyományos léghűtéshez képest mindössze a teljes áramfogyasztás 7 százalékára tart igényt. Ugyanez az arány a hagyományos léghűtésnél 30-40 százalék. Amennyiben minden szervercentrumnál vízhűtést alkalmaznának, akkor 15 milliárd eurót és 21 millió tonna szén-dioxidot lehetne megtakarítana évente.

Az ökológiai változtatások eddig azon buktak el, hogy az üzemeltetőket nem érdekelte a takarékoskodás, mert a költségeket a bérlőkre terhelték rá. Természetesen az is tény, hogy nem lehet mind az 50 000 számítógép-központot egyik napról a másikra átalakítani és korszerűsíteni, de a döntéshozók lassú reakciója mindenképpen elgondolkodtató és fájdalmas.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • t_robert #6
    Amúgy egy természetes vizet nem lehet ráereszteni hűtésként csak úgy a kényes belső hűtőrendszerekre. Legfeljebb valami féle hőcserélőn keresztül. Bent ugye kering egy zárt hűtőrendszerben a tiszta lehetőleg desztillált víz(hogy kevéssé vízkövesedjen a hűtő rendszer.) ami aztán hőjét egy hőcserélőn keresztül átadja egy kevéssé tisztított természetes víznek(mondjuk egy folyóvíznek). Valami féle mechanikus szűrés ide is kell azért mert bármit nem engedhetek be a külső hűtőrendszerbe se. kellemetlen volna ahogy eldugul a külső hűtő rendszer mondjuk pár a folyóban úszó fadarabtól, döglött macskától vagy pet palacktól vagy intim betéttől...
  • t_robert #5
    gyakorlatban meg tudod nézni, hogy az utolsó feltöltés után milyen arányban részesedtek a fogyasztásban a telefonon levő alkalmazások. mennyit vitt a böngészés, a rendszer, egy levelező program vagy bármilyen alkalmazás, ami futott a utolsó töltés után. Söt hardver szinten is meg tudod nézni összetevőkre a fogyasztás. Persze azt, hogy egy böngésző aksi fogyasztásából mennyi felugró ablak azt nem tudod. Persze nyilván kellemetlen a felugró reklám, de ez teszi lehetővé, hogy ingyen működjön részedre egy weboldal és szolgáltassanak részedre tartalmat. Nyilván sejteted, hogy egy weboldal megkreálása sok munkába kerül(a rendes és szinvonalas) a fentartása aktualizálás is munkát igényel. Ha valaki dolgozik vele az beleölt emberi munkát jelent aminek költsége van. mint ahogy technikai költsége is van az üzemelésnek és a szolgáltatásnak. Nyilván te se gondolod, hogy valakinek ré kéne áldozni a pénzét, hogy te reklám nélkül ingyen jussál a tartalomhoz. Nos a felugró reklámokban és egyebekben fizetjük meg az ingyenesség árát. a másik lehetőség, hogy nincsen reklám, de akkor te fizetsz azért, hogy lásd az oldal információ tartalmát. Jézus koporsóját se ingyen őrizték. Nincsen ingyen ebéd.... ahogy te is elvárod, hogy jövedelmet kapjál a munkádért úgy egy weboldal fejlesztő és üzemeltető is pénzt akar keresni a munkája után. Vagy tőled vagy a felületen reklámozótól....
    Utoljára szerkesztette: t_robert, 2020.10.15. 09:36:20
  • Szefmester #4
    Azt kellene kiszámolni hogy a spamek, a böngészős értesítős felugró ablakok, a fészbúkk idióta szinkronizálása (kurva idegesítő amikor gépen megy a csoportos csevegés egy órán át, majd kicsit később felébresztem a telefont és ezzel a wifit, és minden egyes üzire külön pittyen (ami ugye extra fogyasztás az aksiból) mennyit fogyaszt, ami mindemellett kurva idegesítő amikor 90-100 üzenet pittyeg le.
  • t_robert #3
    amúgy az is jó ötletnek tűnik, hogy kisebb szerver telepeket konténerekben helyeznek el, ami be van süllyesztve a tengerekbe a part mellett. Így a hütés és a hőelvezetés nagy részét a hidegebb tengervíz végzi és vezeti el. Persze egy ilyen konténer szerver központ csak úgy párszáz szervert tartalmaz. Apróbb gond, hogy tengerbe élsúlyésztett lezárt konténerekhez nem igen lehet karban tartásra hozzáférni. Pár ilyen konténert süllyesztettek 3 évre és most szedték ki azokat a tengerből és jók a tapasztalatok. kicsi volt a meghibásodás aránya és a kieső szerverek száma. Persze a tengerpartokon sokat fúj a szél (85-90% egy napon) így gazdaságos a tengerpartra vagy a part közelébe telepített szélerőműveket használni energia forrásként(. Így az energia nagyrésze zöld energiából származik.
  • kvp #2
    Azert van benne logika, ha nem ivovizet hanem folyovizet hasznalnanak, akkor meg kornyezetbaratabb lenne az eredmeny. Ha a szerverfarmot az atomeromu melle telepitenek, akkor kozos hutorendszert is hasznalhatnanak, tovabba az aramot sem kellene olyan messzire vinni, tehat atviteli veszteseg se keletkezne. De telepithetnek nagyvarosokba es a keletkezo hulladekhot tavfutesre es melegviznek hasznalnak (ilyen mar van). A google jopar szerverfarmja hasznal termeszetes vizet (folyo- vagy tengervizet) es jopar varosi futomukent mukodo szerverfarm mar van jelenleg is.
  • Kryon #1
    Az áram helyett az ivóvizet pazarolják. :)