Berta Sándor
A Google vezetője szerint szabályozni kell a mesterséges intelligenciát
A menedzser ugyanakkor úgy vélte, hogy kiegyensúlyozott előírásokra van szükség.
Sundar Pichai, a Google első embere a Financial Times számára készített vendégcikkében azt taglalta, hogy a mesterséges intelligencia nagyon sok előnyt kínál, miközben ezzel párhuzamosan negatív következményei is lehetnek a használatának. Az utóbbival kapcsolatban példaként említette az arcfelismerési technológiákkal való visszaélés lehetőségét.
A menedzser kiemelte, hogy az nem is kérdéses a számára, hogy kell-e szabályozni a technológiát. Meghatározó viszont az, hogy az Európai Unióban és az Amerikai Egyesült Államokban kidolgozott szabályok összhangban legyenek egymással. Pichai hozzátette, hogy a területen nem kell a nulláról kezdeni a munkát, hanem nyugodtan lehet építeni a meglévő szabványokra, többek között a 2018. május 25. óta hatályos európai uniós általános adatvédelmi rendeletre (GDPR).
A Google vezetője hangsúlyozta, hogy ők és a hozzájuk hasonló cégek nem tehetik meg azt, hogy egyszerűen kifejlesztik a technológiákat, majd a piacra bízzák az azok alkalmazásával kapcsolatos dolgokat. Arra a menedzser nem tért ki, hogy pontosan milyenek kellene lenniük a mesterséges intelligenciát szabályozó törvényeknek, de szerinte a jogszabályoknak tartalmazniuk kell az alapvető szabályokat, valamint a különböző lehetőségekre és veszélyekre adandó válaszjavaslatokat.
Pichai 2017 decemberében azt közölte, hogy az általa bevezetett "Első a mesterséges intelligencia" szlogen tükrében minden ajánlatot módosítanak és újragondolnak, ugyanakkor az alapvető üzleti elgondolásuk változatlan marad. Szavai szerint a fő küldetésük továbbra is az, hogy segítsenek az embereknek az információk rendezésében a számítástechnikai tudományok által. Manapság ez utóbbi legerősebb eszköze a mesterséges intelligencia és a gépi tanulás.
Sundar Pichai, a Google első embere a Financial Times számára készített vendégcikkében azt taglalta, hogy a mesterséges intelligencia nagyon sok előnyt kínál, miközben ezzel párhuzamosan negatív következményei is lehetnek a használatának. Az utóbbival kapcsolatban példaként említette az arcfelismerési technológiákkal való visszaélés lehetőségét.
A menedzser kiemelte, hogy az nem is kérdéses a számára, hogy kell-e szabályozni a technológiát. Meghatározó viszont az, hogy az Európai Unióban és az Amerikai Egyesült Államokban kidolgozott szabályok összhangban legyenek egymással. Pichai hozzátette, hogy a területen nem kell a nulláról kezdeni a munkát, hanem nyugodtan lehet építeni a meglévő szabványokra, többek között a 2018. május 25. óta hatályos európai uniós általános adatvédelmi rendeletre (GDPR).
A Google vezetője hangsúlyozta, hogy ők és a hozzájuk hasonló cégek nem tehetik meg azt, hogy egyszerűen kifejlesztik a technológiákat, majd a piacra bízzák az azok alkalmazásával kapcsolatos dolgokat. Arra a menedzser nem tért ki, hogy pontosan milyenek kellene lenniük a mesterséges intelligenciát szabályozó törvényeknek, de szerinte a jogszabályoknak tartalmazniuk kell az alapvető szabályokat, valamint a különböző lehetőségekre és veszélyekre adandó válaszjavaslatokat.
Pichai 2017 decemberében azt közölte, hogy az általa bevezetett "Első a mesterséges intelligencia" szlogen tükrében minden ajánlatot módosítanak és újragondolnak, ugyanakkor az alapvető üzleti elgondolásuk változatlan marad. Szavai szerint a fő küldetésük továbbra is az, hogy segítsenek az embereknek az információk rendezésében a számítástechnikai tudományok által. Manapság ez utóbbi legerősebb eszköze a mesterséges intelligencia és a gépi tanulás.