Berta Sándor
Erősödik a mesterséges intelligencia szerepe a megfigyelésben
Egyre több alkalmazott szoftver épül a technológiára.
A Carnegie Endowment for International Peace elemzéséből kiderült, hogy a vizsgált 176 országból jelenleg legalább 75 használ mesterséges intelligencián alapuló technikát vagy rendszert arcfelismerési vagy bűncselekmény-előrejelzési célokra. A kifejlesztett és piacra dobott megoldások jelentős része Kínából származik. 64 ország alkalmaz videomegfigyelési megoldásokat biometriai arcfelismeréssel kiegészítve, 52 pedig a bűncselekmények előrejelzésében támaszkodik a mesterséges intelligenciára. 56 államban működnek szenzorokra támaszkodó okosváros-rendszerek.
A kínai cégek, elsősorban a Huawei, a Hikvision, a Dahua és a ZTE, mesterséges intelligencia megoldásait 63 országban használják, s az utóbbiak közül 36 csatlakozott Peking digitális selyemút kezdeményezéséhez. A Huawei legalább 50 államot lát el a rendszereivel és ezzel a legnagyobb exportőrnek számít ezen a területen. A második helyen a 14 országot ellátó NEC található. Gyakori, hogy Kína az elnyomást támogatja olyan államokban, mint Kenya, Laosz, Mongólia, Uganda vagy Üzbegisztán.
Egyesült államokbeli vállalatok 32 országot szereltek fel eddig megfigyelő szoftverekkel és hardverekkel. A szállított termékek között voltak okoshangszórók, valamint olyan automata határellenőrző berendezések, amelyek a felhőkörnyezetet és az internetet is ellenőrzik. A legnagyobb amerikai exportőrök ezen a piacon az IBM, a Palantir és a Cisco. Szintén komoly megoldás-szállítók Franciaország, Németország, Izrael és Japán. A négy állam kormánya nagyon keveset tesz azért, hogy az érintett vállalkozások tevékenységét ellenőrizze, annak ellenére, hogy számos esetben összefüggésbe hozhatók jogsértésekkel is.
Az elemzést készítő Steven Feldsteint nagyon meglepte az, hogy számos nyugati demokratikus ország szállít, illetve alkalmaz mesterséges intelligencián alapuló megfigyelési technikákat. Az ilyen megoldásokat használó államok 51 százalékában volt demokrácia, míg a 37 százalékában működött valamilyen elnyomó rezsim. A leggyakrabban a féldemokratikus országok hajlamosak arra, hogy visszaéljenek ezekkel a lehetőségekkel, illetve elnyomjanak egyes népcsoportokat. A szakember az utóbbi kategóriába tartozó államok között említette Kínát, Oroszországot és Szaúd-Arábiát.
Végül általánosságban elmondható volt, hogy a világ 40-50 legnagyobb katonai költségvetéssel rendelkező országa alkalmazott mesterséges intelligencia elemekkel kiegészített megfigyelő rendszereket. A világ legértékesebb mesterséges intelligencia startupja egyébként a kínai SenseTime, amely az arcfelismerésre specializálódott. A SenseTime értékét 3 milliárd dollárra becsülték.
A Carnegie Endowment for International Peace elemzéséből kiderült, hogy a vizsgált 176 országból jelenleg legalább 75 használ mesterséges intelligencián alapuló technikát vagy rendszert arcfelismerési vagy bűncselekmény-előrejelzési célokra. A kifejlesztett és piacra dobott megoldások jelentős része Kínából származik. 64 ország alkalmaz videomegfigyelési megoldásokat biometriai arcfelismeréssel kiegészítve, 52 pedig a bűncselekmények előrejelzésében támaszkodik a mesterséges intelligenciára. 56 államban működnek szenzorokra támaszkodó okosváros-rendszerek.
A kínai cégek, elsősorban a Huawei, a Hikvision, a Dahua és a ZTE, mesterséges intelligencia megoldásait 63 országban használják, s az utóbbiak közül 36 csatlakozott Peking digitális selyemút kezdeményezéséhez. A Huawei legalább 50 államot lát el a rendszereivel és ezzel a legnagyobb exportőrnek számít ezen a területen. A második helyen a 14 országot ellátó NEC található. Gyakori, hogy Kína az elnyomást támogatja olyan államokban, mint Kenya, Laosz, Mongólia, Uganda vagy Üzbegisztán.
Egyesült államokbeli vállalatok 32 országot szereltek fel eddig megfigyelő szoftverekkel és hardverekkel. A szállított termékek között voltak okoshangszórók, valamint olyan automata határellenőrző berendezések, amelyek a felhőkörnyezetet és az internetet is ellenőrzik. A legnagyobb amerikai exportőrök ezen a piacon az IBM, a Palantir és a Cisco. Szintén komoly megoldás-szállítók Franciaország, Németország, Izrael és Japán. A négy állam kormánya nagyon keveset tesz azért, hogy az érintett vállalkozások tevékenységét ellenőrizze, annak ellenére, hogy számos esetben összefüggésbe hozhatók jogsértésekkel is.
Az elemzést készítő Steven Feldsteint nagyon meglepte az, hogy számos nyugati demokratikus ország szállít, illetve alkalmaz mesterséges intelligencián alapuló megfigyelési technikákat. Az ilyen megoldásokat használó államok 51 százalékában volt demokrácia, míg a 37 százalékában működött valamilyen elnyomó rezsim. A leggyakrabban a féldemokratikus országok hajlamosak arra, hogy visszaéljenek ezekkel a lehetőségekkel, illetve elnyomjanak egyes népcsoportokat. A szakember az utóbbi kategóriába tartozó államok között említette Kínát, Oroszországot és Szaúd-Arábiát.
Végül általánosságban elmondható volt, hogy a világ 40-50 legnagyobb katonai költségvetéssel rendelkező országa alkalmazott mesterséges intelligencia elemekkel kiegészített megfigyelő rendszereket. A világ legértékesebb mesterséges intelligencia startupja egyébként a kínai SenseTime, amely az arcfelismerésre specializálódott. A SenseTime értékét 3 milliárd dollárra becsülték.