Berta Sándor
Túl kevés prototípus létezik a függőleges farmokból
Az épületeken belüli növénytermesztésről már több éve beszélnek, de igazi áttörést még nem sikerült elérni.
Daniel Podmirseg, a bécsi Függőleges Farm Intézet (VFI) alapítója és kutatója kijelentette, hogy egy olyan időszakban élünk, amelyben már hosszú ideje beszélnek a függőleges növénytermesztő farmokról, de azokat még mindig nem építik célzottan. A fő nehézséget a magas befektetési költségek és a túl kevés prototípus jelenti. Elsősorban a költségeket kellene csökkenteni, mert emiatt a ma függőleges farmokon termesztett zöldségek és gyümölcsök szinte megfizethetetlenek. Amennyiben ez megváltozik, azonnal javulhat a helyzet. Ezen poblémák megoldásán dolgozik a VFI.
Jelenleg nincs még elég tudásunk enek meg a szükséges adatok a függőleges farmok építéséhez és üzemeltetéséhez. Mostanában pont ez változik meg, elsősorban az alapkutatásoknak köszönhetően. A kutatások radikálisan intenzívebbek lettek, ami részben amiatt van, mert folyamatosan csökken a művelhető mezőgazdasági területek mérete és hatalmas pusztítást végez a talajerózió. Az épületeken belüli növénytermesztés elsősorban Japánban örvend növekvő népszerűségnek. Ennek hátterében az áll, hogy a helyiek teljesen másképp viszonyulnak a technológiához, mint az Európában élők.
A függőleges farmok egyik legnagyobb problémáját az energiafogyasztás jelenti. A VFI egy szimulációs szoftvert használ az elfogyasztott energiamennyiség pontos kiszámítására. Egyetlen paradicsom termesztéséhez például négyzetméterenként 268 kilowattóra kell - ez rendkívül sok és ezen minél előbb változtatni kell. E probléma ellenére Podmirseg úgy vélte, hogy nem lehet majd kikerülni az épületeken belüli növénytermesztést és az élelmiszerek bizonyos százalékát ott kell majd megtermelni, ahol elfogyasztják azokat. A városokban az emeletes házak mellett számos kihasználatlan terület és felület (pincék, padlások stb.) van, ahol növények termeszthetők. Így biztosítani lehetne azt is, hogy vészhelyzetben is megvalósuljon az élelmiszer-ellátás. Ehhez társulnának még az embereket érintő pozitív hatások.
Ausztria úttörőnek számít a területen, nyugati szomszédunknál építették az első függőleges farmokat. Langenlois településen már az 1960-as években működtek az első prototípusok, amelyeket a Ruthner nevű cég épített. Az 1980-as években világszerte összesen ilyen 40 ilyen függőleges növénytermesztő tornyot építettek, az egyik még ma is áll Oberlaa területén. A szakemberek jelenleg azzal foglalkoznak, hogy átkutassák a Ruthner archívumait és feldolgozzák az ott található anyagokat és információkat. A munkát nehezíti, hogy a vállalat az 1980-as évek végén megszűnt. Ahogy Podmirseg fogalmazott, azóta számos jó ötlet hever parlagon, amelyek megvalósítása jelentősen javíthatna a jelenlegi helyzeten.
A technológiával foglalkozik többek között az Infarm nevű startup, amely olyan üvegszekrényeket készített, amelyekben a növények természetes körülmények között növekedhetnek, fejlődhetnek. Az egyes modulokat számos szenzorral látják el, hogy mérni lehessen a hőmérsékletet, a pH-értéket, a fényviszonyokat és a tápanyagok sűrűségét. Jelenleg 50 ilyen berendezés üzemel szupermarketekben, éttermekben és raktárakban, köztük az Edeka és a Metro áruházaiban. A cég 2019 közepéig azt szeretné elérni, hogy összesen 1000 farm működjön Európában. Az Osram is kiemelten érdeklődik a terület iránt, ami nem csoda, hiszen a technológia hatalmas piac a világítástechnikai cégeknek. Az Osramnál 200 szakember foglalkozik az okosfarmok témájával.
Daniel Podmirseg, a bécsi Függőleges Farm Intézet (VFI) alapítója és kutatója kijelentette, hogy egy olyan időszakban élünk, amelyben már hosszú ideje beszélnek a függőleges növénytermesztő farmokról, de azokat még mindig nem építik célzottan. A fő nehézséget a magas befektetési költségek és a túl kevés prototípus jelenti. Elsősorban a költségeket kellene csökkenteni, mert emiatt a ma függőleges farmokon termesztett zöldségek és gyümölcsök szinte megfizethetetlenek. Amennyiben ez megváltozik, azonnal javulhat a helyzet. Ezen poblémák megoldásán dolgozik a VFI.
Jelenleg nincs még elég tudásunk enek meg a szükséges adatok a függőleges farmok építéséhez és üzemeltetéséhez. Mostanában pont ez változik meg, elsősorban az alapkutatásoknak köszönhetően. A kutatások radikálisan intenzívebbek lettek, ami részben amiatt van, mert folyamatosan csökken a művelhető mezőgazdasági területek mérete és hatalmas pusztítást végez a talajerózió. Az épületeken belüli növénytermesztés elsősorban Japánban örvend növekvő népszerűségnek. Ennek hátterében az áll, hogy a helyiek teljesen másképp viszonyulnak a technológiához, mint az Európában élők.
A függőleges farmok egyik legnagyobb problémáját az energiafogyasztás jelenti. A VFI egy szimulációs szoftvert használ az elfogyasztott energiamennyiség pontos kiszámítására. Egyetlen paradicsom termesztéséhez például négyzetméterenként 268 kilowattóra kell - ez rendkívül sok és ezen minél előbb változtatni kell. E probléma ellenére Podmirseg úgy vélte, hogy nem lehet majd kikerülni az épületeken belüli növénytermesztést és az élelmiszerek bizonyos százalékát ott kell majd megtermelni, ahol elfogyasztják azokat. A városokban az emeletes házak mellett számos kihasználatlan terület és felület (pincék, padlások stb.) van, ahol növények termeszthetők. Így biztosítani lehetne azt is, hogy vészhelyzetben is megvalósuljon az élelmiszer-ellátás. Ehhez társulnának még az embereket érintő pozitív hatások.
Ausztria úttörőnek számít a területen, nyugati szomszédunknál építették az első függőleges farmokat. Langenlois településen már az 1960-as években működtek az első prototípusok, amelyeket a Ruthner nevű cég épített. Az 1980-as években világszerte összesen ilyen 40 ilyen függőleges növénytermesztő tornyot építettek, az egyik még ma is áll Oberlaa területén. A szakemberek jelenleg azzal foglalkoznak, hogy átkutassák a Ruthner archívumait és feldolgozzák az ott található anyagokat és információkat. A munkát nehezíti, hogy a vállalat az 1980-as évek végén megszűnt. Ahogy Podmirseg fogalmazott, azóta számos jó ötlet hever parlagon, amelyek megvalósítása jelentősen javíthatna a jelenlegi helyzeten.
A technológiával foglalkozik többek között az Infarm nevű startup, amely olyan üvegszekrényeket készített, amelyekben a növények természetes körülmények között növekedhetnek, fejlődhetnek. Az egyes modulokat számos szenzorral látják el, hogy mérni lehessen a hőmérsékletet, a pH-értéket, a fényviszonyokat és a tápanyagok sűrűségét. Jelenleg 50 ilyen berendezés üzemel szupermarketekben, éttermekben és raktárakban, köztük az Edeka és a Metro áruházaiban. A cég 2019 közepéig azt szeretné elérni, hogy összesen 1000 farm működjön Európában. Az Osram is kiemelten érdeklődik a terület iránt, ami nem csoda, hiszen a technológia hatalmas piac a világítástechnikai cégeknek. Az Osramnál 200 szakember foglalkozik az okosfarmok témájával.