Berta Sándor
Mérnöki tevékenységgé válik a növénytermesztés
Egy svájci kutatók által kifejlesztett rendszer precízen méri a növények jellemzőit, valamint felügyeli azok növekedését és fejlődését.
Achim Walter, az ETH Zürich professzorának ötletét a stadionokban alkalmazott különleges kamerák inspirálták. Ezek azt az érzést keltik a nézők számára, hogy gyakorlatilag ott vannak a játéktér felett. A növényeket tartalmazó tesztterület mérete 100 x 130 méter, ennek a sarkaiban áll négy darab egyenként 24 méter magas tartó. Ezek tetejéről indulnak ki a kötelek, amelyeken egy szenzorfej van, a felszíntől számítva hét méteres magasságban. Az érzékelők pozíciója szabadon szabályozható. A berendezések nem érintik sem a talajt, sem a növényeket és rendkívül precíz felvételeket készítenek. Minden szenzorfejet felszereltek lézeres mérővel, multispektrális kamerával, infrakamerával és két spektrométerrel.
Az ETH Zürich növénytudósainak új megoldása szinte egész évben használható és a segítségével megállapítható, hogy az egyes növényfajták miben különböznek egymástól, mennyi időre van szükségük a virágzáshoz, illetve mennyiben függ a fejlődésük a hőmérséklettől vagy a talaj nedvességtartalmától. A rendszerrel az is felismerhető, hogy mikor és miként fejlődnek ki a növényeken a gombás betegségek vagy mennyire gyomos a talaj. A tudósok a tesztterületen jelenleg búzát, szóját, kukoricát, hajdinát és takarmányfüveket vizsgálnak.
Achim Walter szerint az új megoldás hosszú távon mind a növénynemesítésben, mind a precíziós mezőgazdaságban segíteni fog. A rendszer nem csupán sok értékes kísérleti adatot fog szállítani, hanem tapasztalatokra tehetnek szert a különböző szenzorok felhasználási lehetőségeiről. Ezek az eszközök kerülhetnek később a traktorokba, valamint a mezőgazdasági célokra alkalmazott drónokba és okostelefonokba.
A szakember úgy véli, hogy tíz év múlva a gazdálkodók és az állattartók munkáját ilyen eszközök fogják segíteni, hogy időben felismerjék a betegségeket és tájékozódhassanak a lehetséges beavatkozási módszerekről. Az új megoldással a kutatók mindenki másnál előbb és precízebben tanulhatják meg, hogy milyen kihívásoknak kell majd megfelelni. Tisztázni kell többek között, hogy milyen munkafolyamatok elvégzését lehetne átadni az algoritmusoknak és a gépeknek és azok mennyire megbízhatóan képesek végrehajtani ezeket a feladatokat.
Számos startup szeretné meghódítani az agrárpiacot. Az új üzletág szereplői azt ígérik az őstermelőknek, hogy algoritmusok alapján megmondják nekik hogyan és mikor vessenek, arassanak, permetezzenek vagy öntözzenek a legoptimálisabb eredmény érdekében. Különleges megoldások és programok segíthetnek a feladatok elvégzésében, például műholdas felvételek alapján lehet majd elemezni és megbecsülni a terméshozamokat. Emellett nem hiányozhatnak a drónok és az új funkciókat kínáló traktorok sem.
Achim Walter, az ETH Zürich professzorának ötletét a stadionokban alkalmazott különleges kamerák inspirálták. Ezek azt az érzést keltik a nézők számára, hogy gyakorlatilag ott vannak a játéktér felett. A növényeket tartalmazó tesztterület mérete 100 x 130 méter, ennek a sarkaiban áll négy darab egyenként 24 méter magas tartó. Ezek tetejéről indulnak ki a kötelek, amelyeken egy szenzorfej van, a felszíntől számítva hét méteres magasságban. Az érzékelők pozíciója szabadon szabályozható. A berendezések nem érintik sem a talajt, sem a növényeket és rendkívül precíz felvételeket készítenek. Minden szenzorfejet felszereltek lézeres mérővel, multispektrális kamerával, infrakamerával és két spektrométerrel.
Az ETH Zürich növénytudósainak új megoldása szinte egész évben használható és a segítségével megállapítható, hogy az egyes növényfajták miben különböznek egymástól, mennyi időre van szükségük a virágzáshoz, illetve mennyiben függ a fejlődésük a hőmérséklettől vagy a talaj nedvességtartalmától. A rendszerrel az is felismerhető, hogy mikor és miként fejlődnek ki a növényeken a gombás betegségek vagy mennyire gyomos a talaj. A tudósok a tesztterületen jelenleg búzát, szóját, kukoricát, hajdinát és takarmányfüveket vizsgálnak.
Achim Walter szerint az új megoldás hosszú távon mind a növénynemesítésben, mind a precíziós mezőgazdaságban segíteni fog. A rendszer nem csupán sok értékes kísérleti adatot fog szállítani, hanem tapasztalatokra tehetnek szert a különböző szenzorok felhasználási lehetőségeiről. Ezek az eszközök kerülhetnek később a traktorokba, valamint a mezőgazdasági célokra alkalmazott drónokba és okostelefonokba.
A szakember úgy véli, hogy tíz év múlva a gazdálkodók és az állattartók munkáját ilyen eszközök fogják segíteni, hogy időben felismerjék a betegségeket és tájékozódhassanak a lehetséges beavatkozási módszerekről. Az új megoldással a kutatók mindenki másnál előbb és precízebben tanulhatják meg, hogy milyen kihívásoknak kell majd megfelelni. Tisztázni kell többek között, hogy milyen munkafolyamatok elvégzését lehetne átadni az algoritmusoknak és a gépeknek és azok mennyire megbízhatóan képesek végrehajtani ezeket a feladatokat.
Számos startup szeretné meghódítani az agrárpiacot. Az új üzletág szereplői azt ígérik az őstermelőknek, hogy algoritmusok alapján megmondják nekik hogyan és mikor vessenek, arassanak, permetezzenek vagy öntözzenek a legoptimálisabb eredmény érdekében. Különleges megoldások és programok segíthetnek a feladatok elvégzésében, például műholdas felvételek alapján lehet majd elemezni és megbecsülni a terméshozamokat. Emellett nem hiányozhatnak a drónok és az új funkciókat kínáló traktorok sem.