Gyurkity Péter

2020-ban jön a Falcon Heavy riválisa

Ez azonban több szempontból is alaposan eltérő megoldás lesz.

A SpaceX különböző fellövéseiről, az új Falcon Heavy sorsának alakulásáról mi is folyamatosan beszámolunk, ezzel egy időben azonban egyik szemünket a United Launch Alliance részéről elhangzó kijelentéseken tartjuk, hiszen ők is készülnek saját, a költségeket alaposan lefaragni hivatott fejlesztésükkel. Ez a jelek szerint már 2 éven belül bemutatkozhat, a rendszer tökéletesítése azonban ennél jóval hosszabb időt vehet igénybe.

A napokban a szövetséget vezető vezérigazgató, Tory Bruno, adott hosszabb interjút, amelyben a Delta IV Heavy további pályáját, valamint az új, Vulcan névre keresztelt rakéta bemutatkozásnak várható menetrendjét is érintették. Ebből megtudhattuk, hogy előbbi a következő évtized első felében vonulhat majd vissza, addig évente 1-2 további fellövést bonyolítanának le, a Vulcan azonban már 2020 közepén befuthat, hogy demonstrálja erejét és létjogosultságát. Ez utóbbi fejlesztés már moduláris felépítésű lesz, és bár a Falcon Heavy típushoz képest kisebb súlyt (40 tonnát) emelhet majd a levegőbe, több másik előnyt kínálna.


Példaként említik itt a felső fokozat esetében használt üzemanyagot, amely kriogenikus oxigén és hidrogén elegye lenne, ez ugyanis jobban ellenáll a rendkívül alacsony hőmérsékleteknek, mint a Falcon Heavy által alkalmazott RP-1 kerozin. A felső lépcső rendszere ráadásul egy több hónapig tovább használható eszközt nyújtana, amelyet egyéb objektumok elfogására és azok mozgatására is bevehetnénk, vagyis nem gyarapítanánk az űrszemetet minden fellövéssel – ez az Advanced Cryogenic Evolved Stage, vagy ACES névre hallgat. Az első fokozatok esetében nem a teljes újrahasznosításra törekednek, itt az ezekről leváló hajtóműveket hoznák vissza és kapnák el a levegőben, így nem lenne szükség tovább üzemanyagra, a költségek nagyjából 70 százalékát mégis megspórolnák, ezen hajtóművek ismételt felhasználásával, ezt egyelőre Sensible, Modular, Autonomous Return Technology, avagy SMART néven emlegetik.


Ezen további rendszerek beépítése hosszabb időt vesz majd igénybe, az ACES 2024-re állnak készen, míg a SMART csak ezután készülne el, tehát a Falcon Heavy több éven keresztül kihasználhatja majd előnyét. Addig persze a Blue Origin is előállhat majd új, nagyobb fejlesztésével, de nekik szintén bizonyítaniuk kell majd annak működőképességét.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • gaszton421 #18
    Ezzel teljes mértékben egyetértek. nagyon jó példa apont a tervezett Vulcan hordozórakéta az ULA-tól, az ULA hajtóművet nem gyárt, amit használ vagy az Aerojet gyártja, (RS-68, RL-10), vagy az oroszoktól van, (RD-180), vagy szilárd hajtóanyagű gyorsítórakéta amit a ballisztikus rakétabeszállítók szereznek be. az új rakétához új hajtóművet szereznének, egyelőre a legprogreszzivebbnek a Blue Origin BE-4 hajtóműve ígérkezik, tesztelés alatt van, de megy a nyomás a Kongresszus részéről hogy mégis inkább a Rocketdyne AR-1 hajtóművét válaszák, ami viszont rosszabb paaméterekkel rendelkezik és csak tervezési fázisban van, jócskán lemaradva a BE-4-től. persze leginkábbb azok az államok serénykednek ezzel kapcsolatban ahol a Rocketdyne a legtöbb munkaerőt alkalmazza.
    a Spacex le se szarja a dolgot, szinte mindent maga gyárt, hajtóműtöl kezdve a vezérlőrendszerekig, csak kissebb dolgokat vásárol kintről és csak olyat amit a szabadpiacon versenyképes áron megszerezhet, vagyis egynél több lehetséges beszállító van.
  • Tetsuo #17
    Pedig ezt a hozzáállást inkább a kínaiaktól vártam.
  • inkvisitor #16
    Nekem nagyon úgy tűnik, hogy a riválisok ugyanazzal a problémával küzdenek, mint az amerikai csatornahálózat.
    Mivel már van eg kiépített, nagyméretű infrastruktúra és beszállítói kör, nagyon nehéz változtatniuk és lecserélni az elemeket hogy ismét hatékonyak és innovatívak legyenek.
    A SpaceX zöldmező beruházás.
    Nulláról indultak, a korábbi idők hordalékai nem terhelték őket és kizárólag a legújabb technológiákat alkalmazták mindenféle egyéb nyűgök és részesedések nélkül, ezért tudják alacsonyan tartani a költségeket.
    Még a tesztsúlyt is nyereségbe tudták fordítani. Ahol más ügynökség kazánlemez vagy beton makettet használ a próbaindításhoz, ott beraktak egy Teslát és a legjobb reklámot csinálták a haveri vállalatnak, mint a leggyorsabb autó a naprendszerben.
    Egy NASA mikor csinálhatna meg ilyet pl a GM-nek?
    Melyik más űrügynökség képes arra, hogy az összes elemet egy telephelyen gyártsa politikai alapon kijelölt beszállítók nélkül?
    Az állami mnopóliumok az okai annak hogy eddig olyan kib...tt drágák voltak a fellövések. Nem volt verseny, ami kikényszerítette volna a hatékonyságnövelést.
  • gaszton421 #15
    Pontosan!
    Az elejétől nyomon követem a Spacex fejlesztéseit és a konkurencia reakcióit. Az elején vagy egyáltalán nem vettek róla tudomást vagy gúnyos megjegyzésekkel illették, nem győzték hagsúlyozni hogymennyire naiv és nevetséges az egész koncepció, vagyis az hogy ugyanazokon a technológiai alapokon fejlesztve, (végül is egyetlen teljesen új alapelv nincs a Falcon rakétákban) lehet drasztikusan olcsóbb rakétákat építeni, megoldani az újrahasznosítást és akár nagyságrendekkel csökkenteni az űrbe juttatás költségeit. mostanra eljutottunk odáig hogy az összes űrjáró nemzet belekezdett oőyan új hordozórakéta fejlesztésébe ami csökkentheti a költségeket és csökkentheti a lemaradásukat, csak csökkentheti mert a 2014-es Spacex hordozórakétával próbálnak versenyképes alternatívát felállítani. mikorra viszont ezek a rendszerek túlesnek a tesztrepüléseken, (2020-2024) és rendszerbe is lesznek állítva, (ami újabb néhány év is lehet) addigra már egy teljesen új, még olcsóbb Spacex rendszerrel lesznek kénytelenek szembenézni. A konkurencia összes terve kissebb mértékű újrahasznosítással számol mint a Falcon 9 és a Falcon Heavy, viszont egyáltalán nem tudják mit lépjenek egy 100% újrahasznosítás elenében.
  • molnibalage83 #14
    Volt már olyan rakéta asszem, ami 3-szor ment fel és jött vissza.

    Nem tudom szebben mondani, az űrpiac nagyon csúnyán benézte a F9 általi lehetőségeket. Nekem úgy tűnik, hogy bíztak abban, hogy kudarc lesz és bedől az SX és akkor nem kell fejleszteni komolyan. Orbitálisan mellélőttek...

    Olyan durva monopólium lehet ennek a vége, hogy ahhoz képest a Windows elterjedtsége kicsinek lesz mondható. Lényegében legfeljebb nemzetbiztonsági és gazdasági támogatási ok lehet az ellen az ok - vagy F9 kapacitás hiány - hogy ne azt használja bárki. Pontosabb bízza meg a Space X-et bárki más helyett.
  • gothmog #13
    "Igen, a magas követlemények miatt."
    te ezt tényleg elhiszed, ugye? mármint hogy nem lehetne olcsóbb, ha akarnák...

    "Attól tartok"... "a példát nem igazán értem"... "laikusként úgy gondolom"...

    mi lenne ha kiböknéd, mire akarsz kilyukadni, és akkor nem rabolnánk tovább egymás idejét
  • Tetsuo #12
    "100 dollár egy szög és ötezer egy kalapács" Igen, a magas követlemények miatt.
    Attól tartok, a SpaceX újrahasznosításai nyomán egyre több űrbaleset lesz.
  • gothmog #11
    ...Szemben a nasa gyakorlattal, ahol vagy minden rakétát egy útra (~9 perc) terveznek és építenek, vagy "100 dollár egy szög és ötezer egy kalapács".
  • gothmog #10
    Ha eleve úgy tervezed, hogy ezek a vizsgálatok pl. automatizáhaók ill könnyen kivitelezhetők legyenek akkor nem. Ha eleve úgy tervezed, hogy később majd újra kell használnod, tehát szükség lesz arra, hogy a vizsgálatokhoz egyszerűen szét és össze lehessen szerelni, akkor nem. Ha ennek az az ára, hogy ki kell találni és fejleszteni hozzá a szükséges technológiákat, akkor azt az árat is csak egyszer kell megfizetni.
  • Tetsuo #9
    Előbb-utóbb profitorientált vállakozás akar lenni a cég, ha jól tudom. Ezért írtam nyereségről. A nyolcadannyiba kerülő indítás mindent összevetve is valóban annyi?
    A tömegtermelés és az újrahasznosítás bizonyos szinten ütik egymást.

    A példát nem igazán értem, mert a másnapos, majd egyre öregebb autót nem kell mindennap átnézni többféle műszerrel hajszálrepedések és egyéb deformációk után kutatva, nem kell javítani minden nap és újra összeépíteni, illetve nincs az árában az ezirányú fejlesztés költsége sem.
    Laikusként úgy gondolom, hogy ahhoz, hogy az adott szigorú szabványoknak megfeleljenek a visszatérő részek, szinte atomjairól újra kell gyártani azokat, manuálisan persze.
    Vagy nem olyan szigorúak a követlemények?