Gyurkity Péter
2019-re csúszik a James Webb űrteleszkóp startja
Az integrációs feladatok és a tesztelés miatt halasztják el a rajtot mintegy 6 hónappal.
Bár arról már 2016 második felében olvashattunk, hogy gyakorlatilag elkészült a NASA következő generációs űrteleszkópja, ennek összeállítása, illetve a részletes tesztelés a tervezettnél hosszabb időt vesz igénybe, így minden bizonnyal semmi nem lesz a 2018-as indulásból. A start ehelyett csak 2019 első felében kerül majd sorra.
Az amerikai ügynökség hivatalos közleményben számolt be a várható csúszásról, rögtön leszögezve, hogy nem a rendkívül értékes (és a remények szerint legalább ennyire hasznos) eszköz építése során akadtak problémák, és nem is annak alkatrészeivel vannak gondok. Itt mindössze arról van szó, hogy a korábbi tapasztalatok alapján hosszabbra nyújtják a tesztelési fázist, a vibrációs teszteket például hoszabb időtartamúra alakítják át, hogy meggyőződjenek a konstrukció életképességéről, de azért megemlítik, hogy az egyes komponensek integrációja sem éppen könnyű feladat, ezért tehát ez is a kelleténél több időt vesz igénybe.
Szerencsére a NASA-nak már külön megállapodása van az Európai Űrügynökséggel arról, hogy egy nagyjából 1 évre kiterjedő időszakot határozzanak meg a fellövésre. Az amerikai illetékesek igyekeztek pontosan felmérni a hátralévő feladatok időigényét, az integrált komponensek teljesítményét, valamint a környezeti hatásokat tanulmányozó tesztek eddig eredményeit, így jutottak arra a következtetésre, hogy inkább 2019 márciusa és júliusa között kellene sort keríteni a fellövésre. A mostani halasztás nem lenne befolyással a tervezett megfigyelésekre, ezekre mind időben, a tervezett módon tudnának sort keríteni – természetesen csak akkor, ha valóban nem nyújták már tovább a rajtot.
A James Webb az üzembe helyezést követően a legerősebb űrteleszkóp lesz, amivel az Univerzum távoli részeit figyelhetjük majd meg minden korábbinál részletesebb módon, jobb betekintést nyerve annak korai időszakába.
Bár arról már 2016 második felében olvashattunk, hogy gyakorlatilag elkészült a NASA következő generációs űrteleszkópja, ennek összeállítása, illetve a részletes tesztelés a tervezettnél hosszabb időt vesz igénybe, így minden bizonnyal semmi nem lesz a 2018-as indulásból. A start ehelyett csak 2019 első felében kerül majd sorra.
Az amerikai ügynökség hivatalos közleményben számolt be a várható csúszásról, rögtön leszögezve, hogy nem a rendkívül értékes (és a remények szerint legalább ennyire hasznos) eszköz építése során akadtak problémák, és nem is annak alkatrészeivel vannak gondok. Itt mindössze arról van szó, hogy a korábbi tapasztalatok alapján hosszabbra nyújtják a tesztelési fázist, a vibrációs teszteket például hoszabb időtartamúra alakítják át, hogy meggyőződjenek a konstrukció életképességéről, de azért megemlítik, hogy az egyes komponensek integrációja sem éppen könnyű feladat, ezért tehát ez is a kelleténél több időt vesz igénybe.
Szerencsére a NASA-nak már külön megállapodása van az Európai Űrügynökséggel arról, hogy egy nagyjából 1 évre kiterjedő időszakot határozzanak meg a fellövésre. Az amerikai illetékesek igyekeztek pontosan felmérni a hátralévő feladatok időigényét, az integrált komponensek teljesítményét, valamint a környezeti hatásokat tanulmányozó tesztek eddig eredményeit, így jutottak arra a következtetésre, hogy inkább 2019 márciusa és júliusa között kellene sort keríteni a fellövésre. A mostani halasztás nem lenne befolyással a tervezett megfigyelésekre, ezekre mind időben, a tervezett módon tudnának sort keríteni – természetesen csak akkor, ha valóban nem nyújták már tovább a rajtot.
A James Webb az üzembe helyezést követően a legerősebb űrteleszkóp lesz, amivel az Univerzum távoli részeit figyelhetjük majd meg minden korábbinál részletesebb módon, jobb betekintést nyerve annak korai időszakába.
