A társkereső alkalmazás szerverein minden leírt betű, minden belájkolt profil, évekre visszamenőleg el van tárolva, az emberek legtitkosabb szexuális vágyait is ismerik.

Egy francia szabadúszó újságíró annak járt utána, hogy a sokak által inkább alkalmi szexpartner-keresőként működő szolgáltatás mennyi információt tárol a tagjairól. Judith Duportail Párizsban él, s főleg a Vice és a Slate online magazinoknak készít anyagokat. A nő egy évvel ezelőtt kezdett komolyabban foglalkozni a magánélete védelmével, elsősorban a legutóbbi amerikai választás és ahhoz kapcsolódóan tapasztalt célzott Facebook-reklámok miatt. Korábban már csatlakozott a Tinderhez és kíváncsi volt arra, hogy a platform mennyi adatot gyűjtött róla össze. Ezért - ahogy az bármelyik EU-állampolgárnak jogában áll - levelet írt az üzemeltetőknek és kikérte a vállalatnál róla tárolt információkat. A teljes adatmennyiség 800 nyomtatott oldalt tett ki.

Duportail a tapasztalatait a The Guardian számára írt cikkben összesítette. Kiderült, hogy 920 alkalommal nyitotta meg a Tinder alkalmazást, 870 férfit ismert meg és 1700 üzenetet írt. Látható volt, hogy a férfiak hány évesek voltak és miről chatelt velük. A kutatómunkájához segítséget kapott Paul-Olivier Dehaye svájci adatvédelmi aktivistától, a Personaldata adatvédelmi oldal üzemeltetőjétől. Az információk kikérését nehezítette, hogy erre a Tindernél nincs automatizált megoldás, az embereknek e-mailben kell a céghez fordulniuk, azonban a többségük egyáltalán nem kap választ - még Duportail sem kapott meg minden kért adatot.

Az újságíró megtudta, hogy a társkereső szolgáltatás minden felhasználó esetében készít egy vonzósági értéket, ez az úgynevezett Desirability Score. Ez magyar nyelvre fordítva annyit tesz, hogy egy algoritmus kiszámolja, hogy valaki mennyire jön be másoknak. A Tinder azt nem árulta el, hogy a folyamat során milyen jellemzők számítanak és az egyes felhasználók hány pontot érnek el. Dehaye két adatvédelmi központhoz fordult, segítséget kért egy emberi jogi ügyvédtől és sokáig egyeztetett a platform vezetőivel - sikertelenül, a vonzósági érték továbbra is titokban maradt. Miként az is, hogy valójában mit csinál a vállalat a birtokába kerülő információkkal. Duportail feltette a kérdést, azt a választ kapta, hogy az adatokat célzott reklámokra és arra használják fel, hogy jobb lehetséges partnert tudjanak közvetíteni, tehát ha valaki sok ázsiai partnert lájkolt, akkor annak több ilyet dobnak fel, mert nagyobb eséllyel "matchelnek".

Az újságírónőt nagyon meglepte, hogy a Tinder mennyi információt gyűjtött össze róla, különösen a személyes üzenetek eltárolása miatt aggódott. A társaság egyébként rendkívül őszinte és az adatvédelmi irányelveiben azt írta, hogy egyetlen rendszer sem lehet teljesen biztonságos. Annak ellenére, hogy lépéseket tesz az adatok védelmében, nem ígérte meg, hogy a személyes információk, a chatbeszélgetések vagy más kommunikációk mindig biztonságban lesznek. Amennyiben egy hackernek sikerülne megszereznie a portál összes adatát, akkor átfogó információkkal rendelkezne körülbelül 50 millió ember szex- és szerelmi életével kapcsolatban. Emellett a Tinder gyűjti a Facebook-lájkokkal és az Instagramon tárolt képekkel kapcsolatos adatokat is.

Duportail leszűrte a tapasztalatokat: már a Signal üzenetküldő programot és a Protonmailt használja, és ugyan nem mondott le a Tinderről sem, de azt sokkal ritkábban használja. Azonban bármikor átváltana egy hasonló funkciókat kínáló, de nagyobb adatvédelmet biztosító alkalmazásra.