Gyurkity Péter
Könnyebbé tenné az adatok kiadását az EU
Az egyes tagállamok hatóságai jóval gyorsabban jutnának hozzá a kért adatokhoz, de a hogyanról még vitatkoznak.
Az Európai Unió esetében az utóbbi néhány évben erősödött fel ismét a vita a nagyobb biztonság és a szabadságjogok közötti választás kapcsán, köszönhetően a migránsáradatnak, valamint a terroristaakciók elszaporodásának. Az európai bizottság most lépni igyekszik, a hatóságok munkáját az adatok kiadásának megkönnyítésével segítenék.
A testület egyszerre három különböző javaslaton dolgozik, amelyek a problémakör különböző részeit igyekeznek megfogni és ezen a területen egyértelműbb helyzetet teremteni. Az első révén az egyes tagállamok különböző hatóságai közvetlenül az adott vállalathoz fordulhatnának az adatok mielőbbi kiadása és azok gyors átvétele érdekében, itt tehát nem kellene igénybe venniük a másik tagállam illetékeseinek segítségét és együttműködését. A második az adatok kiadására kötelezné a megkeresett cégeket, még akkor is, ha a kérés egy másik tagállam hatóságától érkezik, míg a harmadik (amely egyben a legextrémebb változat) már közvetlen elérést biztosítana a különböző hatóságoknak a felhőben tárolt digitális adatokhoz.
Vera Jourová igazságügyi biztos magyarázata szerint ez utóbbi egy vészhelyzetekre tartogatott alternatíva lenne, amely egyben további döntéseket igényelne, hogy több ponton garantálják az érintett személyek jogait, megelőzve az esetleges visszaéléseket. Ez persze időt vesz majd igénybe, a bizottság a jelenlegi vélemények szerint 2018 elejére alakíthatja ki a javaslatok végleges változatait, ezt követheti a jogszabályok megjelenése, amelyet nyilván (az ilyenkor szokásos módon) a tagállamoknak is jóvá kell majd hagyniuk. Az IT-vállalatok a maguk részéről még ellenállást mutatnak, szerintük a különböző országok közötti áramlás biztosítása csökkentheti a felhasználók bizalmát, ez pedig visszavetheti a szolgáltatások terjedésének ütemét, ami gazdasági és pénzügyi szempontok miatt lenne kellemetlen.
Az üzleti szféra egyértelmű és kiszámítható szabályozást akar, az EU pedig igyekszik még a látszatát is elkerülni annak, hogy tömeges lehallgatási programon dolgoznak, éppen ezért szeretnék jól körülhatárolni az adatok azon körét, amelyek érintettek lesznek az ügyben.
Az Európai Unió esetében az utóbbi néhány évben erősödött fel ismét a vita a nagyobb biztonság és a szabadságjogok közötti választás kapcsán, köszönhetően a migránsáradatnak, valamint a terroristaakciók elszaporodásának. Az európai bizottság most lépni igyekszik, a hatóságok munkáját az adatok kiadásának megkönnyítésével segítenék.
A testület egyszerre három különböző javaslaton dolgozik, amelyek a problémakör különböző részeit igyekeznek megfogni és ezen a területen egyértelműbb helyzetet teremteni. Az első révén az egyes tagállamok különböző hatóságai közvetlenül az adott vállalathoz fordulhatnának az adatok mielőbbi kiadása és azok gyors átvétele érdekében, itt tehát nem kellene igénybe venniük a másik tagállam illetékeseinek segítségét és együttműködését. A második az adatok kiadására kötelezné a megkeresett cégeket, még akkor is, ha a kérés egy másik tagállam hatóságától érkezik, míg a harmadik (amely egyben a legextrémebb változat) már közvetlen elérést biztosítana a különböző hatóságoknak a felhőben tárolt digitális adatokhoz.
Vera Jourová igazságügyi biztos magyarázata szerint ez utóbbi egy vészhelyzetekre tartogatott alternatíva lenne, amely egyben további döntéseket igényelne, hogy több ponton garantálják az érintett személyek jogait, megelőzve az esetleges visszaéléseket. Ez persze időt vesz majd igénybe, a bizottság a jelenlegi vélemények szerint 2018 elejére alakíthatja ki a javaslatok végleges változatait, ezt követheti a jogszabályok megjelenése, amelyet nyilván (az ilyenkor szokásos módon) a tagállamoknak is jóvá kell majd hagyniuk. Az IT-vállalatok a maguk részéről még ellenállást mutatnak, szerintük a különböző országok közötti áramlás biztosítása csökkentheti a felhasználók bizalmát, ez pedig visszavetheti a szolgáltatások terjedésének ütemét, ami gazdasági és pénzügyi szempontok miatt lenne kellemetlen.
Az üzleti szféra egyértelmű és kiszámítható szabályozást akar, az EU pedig igyekszik még a látszatát is elkerülni annak, hogy tömeges lehallgatási programon dolgoznak, éppen ezért szeretnék jól körülhatárolni az adatok azon körét, amelyek érintettek lesznek az ügyben.