Gyurkity Péter
Kipróbálták az új orosz utasszállítót
A gép egy szerény teszt során repült először, a cég több előrelépést ígér.
Nem is olyan rég írtunk arról, hogy a kínai utasszállító repülőgép először emelkedett a levegőbe, ezt pedig most az orosz fél saját fejlesztése követte a sorban. Az első beszámolók szerint vannak még hiányosságok, a várható előnyöket tekintve pedig meglehetősen vegyes a kép.
A Reuters cikkében például arról olvashatunk, hogy bár az MSZ-21 várhatóan nem tudja majd komolyan kikezdeni az Airbus-Boeing kettős óriási előnyét és meglévő pozícióit, a repülőgépek gyártásának terén azonban mégis észrevehető változásokat hozhat magával, dacára annak, hogy az említett két nyugati gyártó már szintén kísérletezik bizonyos új technológiákkal és eljárásokkal. Az egyik legfőbb előny például (ahogy azt maga a United Aircraft Corporation is kiemeli) a kompozit szárnyak alkalmazása, ezek a könnyű szerkezetek pedig új és olcsóbb módon állíthatók elő, amivel nyilván lefaraghatnak majd a költségekből.
A politikai vezetés szándéka szerint az új gép már 60 százalékban orosz komponensekből készülne, legalábbis a sorozatgyártás beindításánál, ahol azért még nem tartunk. Fontos követelmény ebből a szempontból a hazai fejlesztésű PD-14 hajtóművek tesztje és azok jóváhagyása, amelyek a tesztpéldányon alkalmazott Pratt & Whitney PW1400G típust váltanák le, bár mindkét változat választható maradna. A kabin esetében kiemelik a széles és kényelmes kialakítást, ezt azonban az első repülés során nyilván még nem vehettük szemügyre, hiszen a hangsúly a repülési tulajdonságokon volt. A teszt alatt a futóművet egyébként nem húzták be, a repülésen pedig mindössze a pilóta és a másodpilóta vett részt, akik utólag semmilyen komoly problémáról nem számoltak be.
A megrendelések száma jelenleg eléri a 175 példányt, ebből 50 az Aeroflot jóvoltából futott be, a forgalomba állítás pedig 2019-ben lenne esedékes.
Nem is olyan rég írtunk arról, hogy a kínai utasszállító repülőgép először emelkedett a levegőbe, ezt pedig most az orosz fél saját fejlesztése követte a sorban. Az első beszámolók szerint vannak még hiányosságok, a várható előnyöket tekintve pedig meglehetősen vegyes a kép.
A Reuters cikkében például arról olvashatunk, hogy bár az MSZ-21 várhatóan nem tudja majd komolyan kikezdeni az Airbus-Boeing kettős óriási előnyét és meglévő pozícióit, a repülőgépek gyártásának terén azonban mégis észrevehető változásokat hozhat magával, dacára annak, hogy az említett két nyugati gyártó már szintén kísérletezik bizonyos új technológiákkal és eljárásokkal. Az egyik legfőbb előny például (ahogy azt maga a United Aircraft Corporation is kiemeli) a kompozit szárnyak alkalmazása, ezek a könnyű szerkezetek pedig új és olcsóbb módon állíthatók elő, amivel nyilván lefaraghatnak majd a költségekből.
A politikai vezetés szándéka szerint az új gép már 60 százalékban orosz komponensekből készülne, legalábbis a sorozatgyártás beindításánál, ahol azért még nem tartunk. Fontos követelmény ebből a szempontból a hazai fejlesztésű PD-14 hajtóművek tesztje és azok jóváhagyása, amelyek a tesztpéldányon alkalmazott Pratt & Whitney PW1400G típust váltanák le, bár mindkét változat választható maradna. A kabin esetében kiemelik a széles és kényelmes kialakítást, ezt azonban az első repülés során nyilván még nem vehettük szemügyre, hiszen a hangsúly a repülési tulajdonságokon volt. A teszt alatt a futóművet egyébként nem húzták be, a repülésen pedig mindössze a pilóta és a másodpilóta vett részt, akik utólag semmilyen komoly problémáról nem számoltak be.
A megrendelések száma jelenleg eléri a 175 példányt, ebből 50 az Aeroflot jóvoltából futott be, a forgalomba állítás pedig 2019-ben lenne esedékes.
