Berta Sándor
Nagy üzlet lenne a személyzet nélküli teherszállító hajó megalkotása
Nem csupán az autóipar keres autonóm vezérlési lehetőségeket, hanem a hajózásban is tesztelnek kapitány nélküli járműveket.
Trondheim városa profitálni akar az önállóan közlekedő hajók megalkotásából és teszteléséből. A közeli fjordokban kutatási intézmények, hatóságok, kikötőigazgatóságok, egyetemek és magáncégek működnek együtt szorosan azért, hogy az elsők között legyenek jelen az új piacon, amely rendkívül kifizetődőnek ígérkezik. Kjetil Muggerud és Henrik Alfheim egyetemi hallgatók a trondheimi kikötőben egy körülbelül 3 méter hosszú modellhajó segítségével tesztelnek egy távvezérlési rendszert. Arra kíváncsiak, hogy a hajó képes-e eljutni a kikötő egyik oldaláról a másikra. Sokkal hatékonyabb és olcsóbb lenne, ha egy ilyen rövid távolságon egy kompot vagy más hajót a számítógép vezérelné egy kapitány helyett. Az embereknek az ilyen feladat nagyon monoton és unalmas.
Ornulf Jan Rodseth, a Sintef Ocean nevű norvég hajózási műszaki kutatóintézet munkatársa közölte, hogy az ország áruszállításának 40 százaléka a tengeren keresztül valósul meg. Globális viszonylatban ez az arány 90 százalék, ami hatalmas üzlet. Rodseth 2012 óta dolgozik sofőr nélküli járművek fejlesztésén és hiszi, hogy az első vezető nélküli hajók már öt év múlva megjelenhetnek. Ehhez csupán az kell, hogy találjanak valakit, aki az egész dolgot finanszírozza.
A Sintef Ocean két területre összpontosít: a meghatározott útvonalon közlekedő utasszállító kompokra és a rövid, valamint közepes távolságú áruszállító hajókra. Az interkontinentális útvonalakon közlekedő nagy konténerszállítók esetében viszont nem éri meg kiváltani a legénységet. A kisebb hajók előnye, hogy dízel-elektromos meghajtással is megépíthetők, nem kell személyzeti szállásokat tervezni és készíteni, s elegendő a viszonylag egyszerű áruszállító és rekeszzáró rendszerek alkalmazása. A kikötőkben minden automatikusan történik. Ezeket a járműveket egy vezérlőközpontból lehet majd irányítani. Mindez úgy néz majd ki, mint egy hajóhíd, de onnan egyszerre több hajó is irányítható lesz.
A trondheimi kutatók által megálmodott teherszállító hajók a partok mentén, előre meghatározott útvonalakon közlekednének, így bármilyen műszaki probléma esetén nem lenne túl messze a legközelebbi kikötő. Rodseth hozzátette, hogy emellett az olyan folyami útvonalakon is, mint az Elba, elképzelhető lenne a robotcsónakok alkalmazása és ezek a járművek kiválthatnák a közúti forgalom egy részét. A hajók sokkal energiahatékonyabbak a teherautóknál, kevésbé terhelik a környezetet, gyakorlatilag nincs vagy alig van károsanyag-kibocsátásuk, s a tengereken és a folyókon nincs dugó. Aki csökkenteni akarja a kibocsátott káros anyagok mennyiségét, az nem kerülheti meg a hajókat.
A robotcsónakok biztonságos közlekedéséhez szükség van ütközéselkerülő rendszerekre, műholdas navigációra, radarra, infraszenzorra, és kamerákkal ellátott optikai rendszerekre. Gard Ueland, a Kongsberg Seatex ipari konszern képviselője hangsúlyozta, hogy az adott rendszerek ellenőrzése a legfontosabb. Az óriáscég kifejezetten hajóhidak felszerelésével foglalkozik. Oda kell figyelni, hogy egy számítógépes hiba ne okozzon balesetet, emellett a használt szoftvereket a lehetséges kibertámadások ellen is fel kell vértezni. Ueland arra számít, hogy a hajózás automatizálása szintenként fog megvalósulni. A folyamat azzal kezdődik majd, hogy egy átlagos hajó egyre több segédrendszerrel lesz felszerelve, ezután jönni fog a távirányítás, az utolsó szinten pedig a hajó önállóan közlekedik majd. Mindez azonban nem jelenti azt, hogy a járműnek teljesen személyzet nélkülinek kell lennie, csak a funkcióit tekintve lesz autonóm működésű.
A DNVGL élénken figyelemmel kíséri a kutatóprojekteket, hiszen az üzemelési engedélyeket ez a német-norvég társaság adja ki. Nicolai Husteli, a DNVGL munkatársa elmondta, hogy több kutatási program is van és 1-2 éven belül eredményeket remélnek, azonban a robothajókra érvényes előírások kidolgozásáig néhány esztendőnek még el kell telnie. A társaság szerint önállóan közlekedő hajók a következő tíz éven belül nem kerülnek kereskedelmi forgalomba.
A Rolls Royce már 2014-ben olyan áruszállító hajókat tervezett és tesztelt, amelyekhez nincs szükség személyzetre és amelyek a szárazföldről irányíthatók.
Trondheim városa profitálni akar az önállóan közlekedő hajók megalkotásából és teszteléséből. A közeli fjordokban kutatási intézmények, hatóságok, kikötőigazgatóságok, egyetemek és magáncégek működnek együtt szorosan azért, hogy az elsők között legyenek jelen az új piacon, amely rendkívül kifizetődőnek ígérkezik. Kjetil Muggerud és Henrik Alfheim egyetemi hallgatók a trondheimi kikötőben egy körülbelül 3 méter hosszú modellhajó segítségével tesztelnek egy távvezérlési rendszert. Arra kíváncsiak, hogy a hajó képes-e eljutni a kikötő egyik oldaláról a másikra. Sokkal hatékonyabb és olcsóbb lenne, ha egy ilyen rövid távolságon egy kompot vagy más hajót a számítógép vezérelné egy kapitány helyett. Az embereknek az ilyen feladat nagyon monoton és unalmas.
Ornulf Jan Rodseth, a Sintef Ocean nevű norvég hajózási műszaki kutatóintézet munkatársa közölte, hogy az ország áruszállításának 40 százaléka a tengeren keresztül valósul meg. Globális viszonylatban ez az arány 90 százalék, ami hatalmas üzlet. Rodseth 2012 óta dolgozik sofőr nélküli járművek fejlesztésén és hiszi, hogy az első vezető nélküli hajók már öt év múlva megjelenhetnek. Ehhez csupán az kell, hogy találjanak valakit, aki az egész dolgot finanszírozza.
A Sintef Ocean két területre összpontosít: a meghatározott útvonalon közlekedő utasszállító kompokra és a rövid, valamint közepes távolságú áruszállító hajókra. Az interkontinentális útvonalakon közlekedő nagy konténerszállítók esetében viszont nem éri meg kiváltani a legénységet. A kisebb hajók előnye, hogy dízel-elektromos meghajtással is megépíthetők, nem kell személyzeti szállásokat tervezni és készíteni, s elegendő a viszonylag egyszerű áruszállító és rekeszzáró rendszerek alkalmazása. A kikötőkben minden automatikusan történik. Ezeket a járműveket egy vezérlőközpontból lehet majd irányítani. Mindez úgy néz majd ki, mint egy hajóhíd, de onnan egyszerre több hajó is irányítható lesz.
A trondheimi kutatók által megálmodott teherszállító hajók a partok mentén, előre meghatározott útvonalakon közlekednének, így bármilyen műszaki probléma esetén nem lenne túl messze a legközelebbi kikötő. Rodseth hozzátette, hogy emellett az olyan folyami útvonalakon is, mint az Elba, elképzelhető lenne a robotcsónakok alkalmazása és ezek a járművek kiválthatnák a közúti forgalom egy részét. A hajók sokkal energiahatékonyabbak a teherautóknál, kevésbé terhelik a környezetet, gyakorlatilag nincs vagy alig van károsanyag-kibocsátásuk, s a tengereken és a folyókon nincs dugó. Aki csökkenteni akarja a kibocsátott káros anyagok mennyiségét, az nem kerülheti meg a hajókat.
A robotcsónakok biztonságos közlekedéséhez szükség van ütközéselkerülő rendszerekre, műholdas navigációra, radarra, infraszenzorra, és kamerákkal ellátott optikai rendszerekre. Gard Ueland, a Kongsberg Seatex ipari konszern képviselője hangsúlyozta, hogy az adott rendszerek ellenőrzése a legfontosabb. Az óriáscég kifejezetten hajóhidak felszerelésével foglalkozik. Oda kell figyelni, hogy egy számítógépes hiba ne okozzon balesetet, emellett a használt szoftvereket a lehetséges kibertámadások ellen is fel kell vértezni. Ueland arra számít, hogy a hajózás automatizálása szintenként fog megvalósulni. A folyamat azzal kezdődik majd, hogy egy átlagos hajó egyre több segédrendszerrel lesz felszerelve, ezután jönni fog a távirányítás, az utolsó szinten pedig a hajó önállóan közlekedik majd. Mindez azonban nem jelenti azt, hogy a járműnek teljesen személyzet nélkülinek kell lennie, csak a funkcióit tekintve lesz autonóm működésű.
A DNVGL élénken figyelemmel kíséri a kutatóprojekteket, hiszen az üzemelési engedélyeket ez a német-norvég társaság adja ki. Nicolai Husteli, a DNVGL munkatársa elmondta, hogy több kutatási program is van és 1-2 éven belül eredményeket remélnek, azonban a robothajókra érvényes előírások kidolgozásáig néhány esztendőnek még el kell telnie. A társaság szerint önállóan közlekedő hajók a következő tíz éven belül nem kerülnek kereskedelmi forgalomba.
A Rolls Royce már 2014-ben olyan áruszállító hajókat tervezett és tesztelt, amelyekhez nincs szükség személyzetre és amelyek a szárazföldről irányíthatók.