Berta Sándor
A Facebook fellép az álhírek ellen
A platform a jövőben tényellenőrzőkkel működik együtt.
Mark Zuckerberg, a Facebook vezetője bejelentette a cég intézkedéseit az álhírek kiszűrésére. A menedzser a bejegyzésében azt írta, hogy felismerték, hogy ők sokkal többek, mint hírterjesztők, ő pedig elismerte, hogy nagyobb felelősségük van annál, hogy csak olyan technológiákat építsenek, amelyeken átfolynak az információk.
A közösségi oldalon a jövőben egyszerűbbé válik majd az álhírek jelentése. Az olyan tartalmakat, amelyeket többen jelentenek, több tényellenőrző szervezet is meg fog vizsgálni. Amennyiben kiderül, hogy egy bejegyzés valóban hamis, akkor megfelelő módon jelölik. Az olyan tartalmak, amelyeket a tényellenőrzők hamisnak minősítenek, a jövőben sokkal kevesebb szerepet játszhatnak majd, mint eddig, hiszen az egyik fő probléma, hogy az álhírek nagyon gyorsan terjednek. A Facebook algoritmusa értékeli, hogy a felhasználók miként kezelik az adott cikket, például megosztják-e, lájkolják-e vagy olvassák-e, de azt nem, hogy az milyen forrásból származik és megfelel-e a tényeknek.
Adam Mosseri alelnök közleménye szerint különböző kategóriák - álhír, spam stb. - szerint is megjelölhetőkké válnak a megosztott információk. A tényellenőrzők mind olyan szervezetek és cégek, amelyek elfogadták a Poynter Institute nemzetközi tényellenőrző irányelvét. Ilyen médiacég az ABC News, az Associated Press, a PolitiFact.
A közösségi portál nem akarja megszabni, hogy ki és milyen tartalmakat oszthat meg, miként azt sem, hogy mely tartalmak igazak és melyek nem. Az újonnan bejelentett intézkedések arra utalnak, mintha a platform középutat talált volna: az álhíreket nem törlik, ehelyett a látogatókat tájékoztatják arról, hogy milyen tartalmakat fogyasztanak. A Facebook megnehezíti az anyagok megosztását és megtiltja azok népszerűsítését. A magukat hírterjesztő szervezeteknek kiadó spammerek pedig szintén nehezebben csalogathatják majd álhírekkel a honlapjaikra az embereket.
Az álhírek terjesztésével kapcsolatos vita az amerikai elnökválasztás után lángolt fel. A Facebookot számos politikus vádolta meg az álhírek kritikátlan terjesztése miatt, melyet maga az alapító is kénytelen volt elismerni. A helyzetet európai politikusok is problémásnak tartották. Utána kiderült, hogy orosz propagandisták próbálhatták meg befolyásolni az amerikai választási folyamatot. Az álhírek egyébként egy szoftvernek köszönhetően könnyen kiszűrhetők.
Mark Zuckerberg, a Facebook vezetője bejelentette a cég intézkedéseit az álhírek kiszűrésére. A menedzser a bejegyzésében azt írta, hogy felismerték, hogy ők sokkal többek, mint hírterjesztők, ő pedig elismerte, hogy nagyobb felelősségük van annál, hogy csak olyan technológiákat építsenek, amelyeken átfolynak az információk.
A közösségi oldalon a jövőben egyszerűbbé válik majd az álhírek jelentése. Az olyan tartalmakat, amelyeket többen jelentenek, több tényellenőrző szervezet is meg fog vizsgálni. Amennyiben kiderül, hogy egy bejegyzés valóban hamis, akkor megfelelő módon jelölik. Az olyan tartalmak, amelyeket a tényellenőrzők hamisnak minősítenek, a jövőben sokkal kevesebb szerepet játszhatnak majd, mint eddig, hiszen az egyik fő probléma, hogy az álhírek nagyon gyorsan terjednek. A Facebook algoritmusa értékeli, hogy a felhasználók miként kezelik az adott cikket, például megosztják-e, lájkolják-e vagy olvassák-e, de azt nem, hogy az milyen forrásból származik és megfelel-e a tényeknek.
Adam Mosseri alelnök közleménye szerint különböző kategóriák - álhír, spam stb. - szerint is megjelölhetőkké válnak a megosztott információk. A tényellenőrzők mind olyan szervezetek és cégek, amelyek elfogadták a Poynter Institute nemzetközi tényellenőrző irányelvét. Ilyen médiacég az ABC News, az Associated Press, a PolitiFact.
A közösségi portál nem akarja megszabni, hogy ki és milyen tartalmakat oszthat meg, miként azt sem, hogy mely tartalmak igazak és melyek nem. Az újonnan bejelentett intézkedések arra utalnak, mintha a platform középutat talált volna: az álhíreket nem törlik, ehelyett a látogatókat tájékoztatják arról, hogy milyen tartalmakat fogyasztanak. A Facebook megnehezíti az anyagok megosztását és megtiltja azok népszerűsítését. A magukat hírterjesztő szervezeteknek kiadó spammerek pedig szintén nehezebben csalogathatják majd álhírekkel a honlapjaikra az embereket.
Az álhírek terjesztésével kapcsolatos vita az amerikai elnökválasztás után lángolt fel. A Facebookot számos politikus vádolta meg az álhírek kritikátlan terjesztése miatt, melyet maga az alapító is kénytelen volt elismerni. A helyzetet európai politikusok is problémásnak tartották. Utána kiderült, hogy orosz propagandisták próbálhatták meg befolyásolni az amerikai választási folyamatot. Az álhírek egyébként egy szoftvernek köszönhetően könnyen kiszűrhetők.