SG.hu·

Fémes meteoritot talált a Curiosity

Fémes meteoritot talált a Curiosity
A megolvadt fémes darabka mintha lecsiszolt felületet mutatna, ez is elárul néhány részletet.

A NASA közzétette a Curiosity marsjáró által készített legfrissebb képeket, amelyek közül az apró fémes meteoritot ábrázoló felvétel váltotta ki a legnagyobb visszhangot. Bár a képek alapján rögtön nekifoghatnánk az összeesküvés-elméletek gyártásának, erre jelen esetben sincs okunk, hiszen az érdekes példány inkább a Naprendszerről árul el újabb részleteket.

A rendkívül hasznos és értékes eszköz jelenleg is a Sharp-hegy lábánál van, ahol lassan, megfontolva folytatja útját a magasabb részek felé. Itt bukkant rá néhány nappal ezelőtt (még október 27-én) egy kisebb vasmeteoritra, amely önmagában nem lenne szenzáció, hiszen a túlnyomórészt nikkel-vas ötvözetből álló darabkákból rengeteg akad a Naprendszerben, ezúttal azonban a Mars felszínén lefotózott példány formája és egyéb jellemzői miatt mégis nagy visszhang követte a beszámolót. A kutatók számára nagyon érdekes a lecsiszolt felület, ami arra utal, hogy a „tojáskő” névre keresztelt példány a bolygó vékony légkörében kissé megolvadt, majd pedig ezt követően, már a felszínen hűlt le és szilárdult meg, elnyerve jelenleg látható formáját.


Az elsőként megalkotott elmélet szerint a fenti vasmeteorit az aszteroidaövből származik, ahonnan – a Jupiter gravitációs mezejének köszönhetően – számos példány szakad ki és veszi útját többek között a Mars felé. A bolygó viszonylagos közelsége miatt több ilyen meteoritot találunk a felszínen, azonban még a mostani, alig 4 cm-es példány is újabb adatokat árulhat el a Naprendszerről, hiszen a Mars légköre elég ritkás ahhoz, hogy ezek a megérkezés perceiben ne égjenek el. Ezzel, illetve az oxidáció és az időjárás számlájára írható erózió jóval kisebb mértékével magyarázható, hogy a Földön nem bukkannánk rá ugyanilyen példányokra.

A felvételt egyébként a Curiosity ChemCam névre keresztelt kamerája készítette, ez remélhetőleg a jövőben is számos további képet szolgáltat majd.

Kapcsolódó cikkek és linkek

Hozzászólások

Jelentkezz be a hozzászóláshoz.

© ostoros2016. 11. 07.. 22:35||#7
Obszidián szerű üveges kövekben gyakran előfordulnak ilyen fehér színű zárványok.
Kohó salak közt igen gyakran lehet ilyesmit találni.
Közben rájöttem, hogy nem a kőről beszélsz. Bocsi.
Utoljára szerkesztette: ostoros, 2016.11.07. 22:37:16
© xyl2016. 11. 07.. 21:07||#6
Mészkő?
© xyl2016. 11. 07.. 21:06||#5
Mondjuk legurult a lejtőn...
© NEXUS62016. 11. 07.. 16:00||#4
Engem spec jobban érdekel a felszín repedéseit kitöltő fehér anyag összetétele:
víz?
CO2?
Só?
Egyéb?
© molnibalage832016. 11. 07.. 10:11||#3
Mert a tárgyak nem Maradnak egyhelyben sanszosan a Marson sem az örökkévalóságig. Ha valami becsapódik és még szét is robban, akkor a krátertől messzire is vannak maradványok, ahol a kis darab nagyon kis krátert üt és onnan még továbbgurul. A szél meg fúj, erózió van még sanszosan a Marson is.
© Irasidus2016. 11. 07.. 07:23||#2
Nem minden becsapódni látszó test légkörbe kerülése után keletkezik kráter, mert a légkör lefékezheti, elpárologtathatja, felrobbanthatja a becsapódó testet, mielőtt az talajt érne. Hogy ez valóban bekövetkezik-e, azt a légkörön kívül a becsapódó test mérete, sebessége, a becsapódás szöge (milyen vastag légkörön kell átjutnia) is befolyásolja. A másik véglet a katasztrofális hatás, melyben nem kráter keletkezik, mert a meteor teljesen darabjaira robban...
© coyote552016. 11. 07.. 04:55||#1
Ez a "vasdarab" olyan, mintha csak úgy letették volna a talajra. Semmi nyoma kráternek, pedig lehetett ereje a becsapódásnak.