Balázs Richárd

11 év után rábukkantak a Beagle 2-re

A brit Mars-szonda 2003-ban tűnt el, most azonban megtalálták. A NASA Mars Reconnaissance Orbiterének felvételei szerint sikeres volt a leszállása a vörös bolygó felszínére, nappaneljeit azonban nem tudta megfelelően beüzemelni, ezért nem volt képes kommunikálni a Földdel. Memóriájában értékes tudományos adatokat tárolhat, amit egy nap begyűjthetnek a bolygóra látogató űrhajósok.

A szonda 2003 karácsonyán érte el a Mars felszínét. A landolást egy ejtőernyővel és légzsákokkal oldották meg, jeleket azonban nem sugárzott vissza, ezért a brit űrügynökség csapata azt feltételezte, hogy a Beagle 2 lezuhant. A szonda a beüzemelt panelekkel is mindössze 2 méter átmérőjű, ezért is volt nehéz felfedezni a pixelek milliárdjai között.

Végül egy 2013-ban készült felvételen bukkantak rá az első jelekre. További felvételek - melyek közül a legfrissebb január 15-én készül - alapos elemzése után a NASA és a Beagle 2 csapata egészen biztos, hogy megtalálták. "Van valamink, aminek rendkívül magas a viszonylagos fényessége a környezetéhez képest" - nyilatkozott John Bridges, a Leicester Egyetem tudósa, aki szerint az árulkodó csillanás a nappanelektől származhat, vagyis egy földi objektumot észleltek.


Az továbbra sem egyértelmű, mi történt, a csapat szerint mindenesetre a Beagle 2-nek sikerül nappaneljei közül hármat kibontania és talán lejátszotta a Blur együttes kifejezetten az alkalomra komponált számát is. Sajnos a szonda kompakt mérete miatt a rádióantenna a negyedik panel alatt helyezkedett el, ezért nem sikerült a kapcsolatteremtés a Földdel. 2004-ben a brit kormány és az ESA vizsgálata megállapította, hogy a konstrukció eleve sok kockázatot hordozott magában.

A Beagle 2 csapat vezetője, Colin Pillinger professzor sokáig reménykedett a szonda megtalálásában, tavaly azonban elhunyt, még mielőtt megerősítették volna a leszállás tényét. "Nagyon örült volna, ugyanakkor nagyon csalódott is lett volna, hogy ennyire közel voltunk a sikerhez" - mondta Mark Sims, a csapat tagja.

A felfedezés azt jelenti, hogy az Egyesült Királyság hivatalosan is kijelentheti, sikeres leszállást hajtottak végre a Marson, amit előttük csak az Egyesült Államok és a Szovjetunió mondhatott el magáról. Mitöbb tudományos adatok is várakozhatnak a szonda fedélzetén, többek közt az egység kamerája által a landolás során készített képek. "Azoknak a felvételeknek a leszállóegységen kell lenniük, elvileg a memóriában, csak éppen nem tudjuk letölteni" - tette hozzá Sims. "Ez még frusztrálóbb"

Vajon ha egyszer ember látogat a bolygóra, eljutnak a Beagle 2-höz és beteljesítik tudományos küldetését? "Talán ezer év múlva a régészek" - elmélkedett Bridges a New Scientist-nek. "Hogy ott hagyják-e, vagy visszahozzák a Földre? Nem tudom"

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • Irasidus #25
    Ez a legátlátszóbb hárítás, hogy nem volt semmiféle célod. Persze nincs semmi célod, csak grafomániás vagy, és írnod kell, ugye? Az meg az önellentmondás csodálatos példája, hogy neked nem volt semmiféle célod, de a végén már vélemény sőt kritika amit írtál. El kellene dönteni, hogy most grafomániás ütődött, vagy egy hozzánemértő megmondóember vagy? A kettő együtt nem megy! A kritika és kritizálás között meg van egy szakadék, és pedig a szaktudás. Ennyi.
    Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2015.02.04. 13:25:28
  • Viktor800428 #24
    Nincs semmiféle célom, megírtam a véleményemet, hogy lúzerségnek tartom, hogy felküldenek egy eszközt, és egy kalapács-bonyolultságú eszköz megy tönkre benne. Ennyi. Ti támadtatok rögtön nekem, hogy hogy képzelem azt, hogy nekem ez a véleményem. Szerintem éppen ez a trollkodás. Csak azért, mert nem értesz egyet, nem értem, miért kell leugatni.
    És egyébként igen, ez a vélemény egy kritika. A kritika meg előrevisz. Ez a kritika lényege. Ha minden mindenkinek jó lenne mindig, akkor minden maradna olyan szar, mint amilyen volt. És akkor vissza is térnénk az előző témához, de nem.
    Ennyi.

  • mrzool #23
    számodra teljesen rendben van, hogy háborúra sokkal több pénz van, mint arra, hogy esetleg életeket mentsenek, hogy ne dögöljön éhen rengeteg gyerek szerte a világon, vagy ne adj' Isten, fejlődjön az emberiség tudása.

    Félrebeszélsz. Egyébként a hozzászólásom melyik részéből következtetted ezt ki? Szerinted reális, hogy egy űrkutatásért rajongó ember a háborút fontosabbra tartja?

    Nyilván nem. Viszont a kőkemény valóság, a realitás az, hogy a háborúra több pénz van, és kész. Egy szóval sem említettem, hogy ez rendben lenne, csak tényeket közöltem.

    Miután láthatóan fogalmad sincs a mérnöki tervezésről, projektmenedzsmentről, finanszírozásról, hadd kérdezzem meg újra: mi is a célod pontosan? Már persze a trollkodáson kívül.



  • Viktor800428 #22
    Ja, akkor most, hogy te végre ilyen komoly, bonyolult és összetett felnőtt emberré váltál, már számodra teljesen rendben van, hogy háborúra sokkal több pénz van, mint arra, hogy esetleg életeket mentsenek, hogy ne dögöljön éhen rengeteg gyerek szerte a világon, vagy ne adj' Isten, fejlődjön az emberiség tudása. Ez valóban nem szűklátókörűség, sőt, egyenes vérbeli racionális gondolkodás. A legegyszerűbb azt mondani (újabb közhelyes baromságokkal dobálózni), hogy ez "utópia". Akkor szerinted nyilván Bill Gates is egy komolytalan, utópisztikus ember.
    Az, hogy te bele vagy kényelmesedbe a világodba, és hangoztatod a legegyszerűbb közhelyeket, meg hogy "hát, ilyen a világ, bmeg!" az nem azt jelenti, hogy ez így van rendjén. Ha kizárólag olyan felfogású emberek élnének, mint te a nagy komolyságoddal, akkor vajon próbálkoznának-e egyáltalán Marsra szállni? Ez nem utópisztikus? Vagy van valami kézzel fogható racionalitása? Pont, hogy álmodozó, utópisztikus dolgok ezek, nem is értem, miért foglalkozol ezzel egyáltalán.

  • mrzool #21
    Egyébként meg rohadtul nem meggyőző, hogy egy 7.5 cm-es képrészletnek 1 pixel a leképezése. Ezt szarnak mondanám, de mindegy.

    EGY, ismétlem EGY kilométerről, ember! Az istenített mobilod mennyit is lát egy km-ről? Most a Földön, illetve azután, hogy fellövik, 7-8 hónapot utazik az űr vákuumában és sugárzásában, majd leszáll egy idegen bolygón?

    A kifejezés pedig amit keresel a hardverrel és a felhasznált komponensekkel kapcsolatban: "design freeze".

    A pénzes felvetésed meg a 60-as évekezés pedig tipikusan egy 10 éves gyermek gondolkodására vall, én kb. akkoriban láttam ilyen egyszerűen a világot. Pl. ha háborúra van pénz, de nekem nincs pénzem Ferrarit venni, akkor az most mégsem pénz kérdés? Vagy esetleg nem mindegy, hogy a pénz az A-nál vagy B-nél van?

    Egyszerűen komolytalan vagy.
  • Irasidus #20
    Igen, háborúra több pénz van, mert nem egy utópiában élünk. Jó reggelt! Ettől még az űrkutatás is pénzbe kerül, csak nem kap annyit (ezt mindenki sajnálja aki érdeklődik az űrkutatás iránt, én is). Igen, a kulcsszó a pénz, mert az űrkutatásban sem ingyen dolgoznak, vagy ingyen kapják a felszerelést...
    Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2015.02.03. 17:15:43
  • Viktor800428 #19
    Már értem, te biztos űrkutatológus vagy! Ja, a kulcsszó a pénz. Persze. A pénz meg egy természeti jelenség, vagy fizikai törvény, amit nem tudunk leküzdeni. Amíg a pénz áll a kutatások útjában, addig tökfelesleges az egész. Érdekes, ha háború van, valahogy 1000szer akkor pénzek állnak rendelkezésre, mint amikor valami békés, fejlesztő jellegű dolog a cél...
    Ebből látszik, hogy ez nem pénz-kérdés. De egy picit elkalandoztam...
  • Irasidus #18
    És még egy apróság, ezeket a képeket valahogy el kell juttatni a Földre, a sávszélesség meg korlátozott, és kevés. Így is órákig, vagy napokig tart egy kép lehívása. Ekkora távolságból körülbelül ez a maximum amit ki tudnak hozni. Összefoglalólag: tervezés, fényképezés, adattovábbítás, kutatásszervezés, illetve gazdasági okok amit nem értesz ebben. Szép! Van még valami?
    Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2015.02.03. 16:56:51
  • Irasidus #17
    A kamera még mindig 2004-ben készült, amit te a mai technológiához hasonlítasz. Picit nehéz a felfogóképességed. Ár/érték arány mond valamit? Vagy az, hogy ez PÉNZBE kerül, ami nem áll végtelen mennyiségben rendelkezésre? Amikor egy programról döntenek, akkor abba pénzügyi keretbe bele kell férni, és el kell dönteni mit/mennyiért kutatnak. Feltehetnek egy órásteleszkópot is a roverra, és mit érnek el vele ha nem tud odamenni, hogy megvizsgálja, mert a hatókörén kívül van? És ha már itt tartunk, a Marsi környezetet tudod, nem a kamerával vizsgálják, hanem a más műszerekkel, a látásból még nem fogod megtudni mi-miből van! Ok? A technológia fejlődését meg nem tudjuk befolyásolni, az olyan amilyen. Túl sok scifit néztél...
    Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2015.02.03. 16:39:25
  • Viktor800428 #16
    Nyilván az utolsót (a kamusat, tudod ) a te kedvedért írtam, mert nyilván ezt akartad végre hallani, te észlény.
    Egyébként meg rohadtul nem meggyőző, hogy egy 7.5 cm-es képrészletnek 1 pixel a leképezése. Ezt szarnak mondanám, de mindegy.
    A tudományos értéke meg az volna egy komolyabb kamerának, hogy nem azon menne a szájtépés, hogy amit ott látnak az egy kavics, egy jégkristály, vagy valami, ami éppen a földi eszközről potyogott le menet közben (mert nyilván arról potyognia kell dolgoknak).
    És itt tartunk a hatvanas évek óta. Micsoda pörgős iparág.
    Mindegy, hát valamiből meg kell gazdagodni.