Gyurkity Péter
Két új Amiga érkezőben
Nem adják fel a fanatikusok, a hardver és az operációs rendszer is kibővül.
Még 2012-ben írtunk egy hosszabb cikkben arról, hogy az Amiga nem hajlandó elhalálozni, a fanatikusok kicsiny tábora ugyanis továbbra is életben tartja a platformot. Az akkor piacra dobott új típust most két további változat követi, miközben a szoftver hiányosságait is igyekeznek befoltozni.
A korábbi hírben is főszerepet kapó Trevor Dickinson, illetve az általa megalapított A-Eon cég jóvoltából futott be az újabb bejelentés, amelyre a tengerentúlon minden évben megrendezésre kerülő Amiwest alatt került sor. Eszerint a cég készen áll az AmigaOne X5000 alaplapok és komplett konfigurációk forgalmazására, amelyek a Freescale által gyártott PPC-chipekre, Radeon grafikus kártyákra, valamint a PC-s világból jól ismert egyéb komponensekre épülnek. Az AmigaOS 4.1 ehhez szükséges változata már csaknem kész, itt még hiányoznak egyes meghajtók (így például az alaplapi hálózati chip támogatása), de ez a korábban megjelent X1000 esetében is így volt. Az ár némileg kedvezőbb, hiszen 3000 dollár helyett ez most 2000 dollár alatt marad (köszönhetően az olcsóbb chipnek), bár az alacsony példányszám nyilván nem ideális.
A platform mellett kitartó felhasználók ezért jobb teljesítményt kapnak, jóllehet a többmagos chipek megfelelő támogatása még mindig nem áll rendelkezésre – ez a mostani tesztelés lezárulta után következik majd. Jó hír viszont, hogy idén március óta részleges 3D-támogatás elérhető a rendszerhez, hiszen az új Warp3D Nova driver révén a shaderek támogatása, valamint egy OpenGL ES 2.0 wrapper is megjelent (a könnyebb portolás érdekében), ami nagyban segít majd a modern játékok és alkalmazások átültetésében. A LibreOffice portolása béta fázisban jár, ez szintén fontos előrelépést jelent, hiszen a hosszú évekig elhanyagolt szoftver nagyon sok helyen vérzik.
Az A-Eon egyébként az utóbbi két évben jól látható módon a szoftveres oldalra koncentrált. Ennek jegyében készült el az AmiStore, ami a népszerűbb programok egy helyen való összegyűjtését és azok forgalmazását igyekszik megkönnyíteni a mára elterjedt szoftverboltok mintájára. Az ezzel kapcsolatban elhangzó számok egyben betekintést nyújtanak a tábor méretébe is, hiszen Dickinson elárulta, hogy mintegy 900 regisztrált felhasználó van jelen a portálon, akik nagyjából 3 ezer tranzakciót kezdeményeztek. Fontosnak tartotta azonban megjegyezni, hogy ma már 22 fizetett szoftverfejlesztőt tudnak felvonultatni, akik 50 különböző projekten dolgoznak – ez talán a legnagyobb hiányosságot pótolja.
A cég eközben készül egy gyengébb, ám jóval olcsóbb alaplappal is, amely az AmigaOne A1222 (Tabor) nevet kapta. Ez egy szerényebb chipre támaszkodik, az árat viszont igyekeznek 400 euró alatt tartani, ami azt a lehetőséget veti fel, hogy ennek köszönhetően némileg bővül majd a felhasználóbázis, ami a szoftveres oldalon idéz majd elő bevételnövekedést (ezen az áron ugyanis teljesen kizárt a tiszta profit). Érdekes mellékágként tűnik fel az úgynevezett A.l.i.c.e., amely nagyjából 650 eurós áron jelenhet meg – ez egy Acer laptop, amely a Linux és a Windows mellett az AmigaOS 4 Classic rendszert is támogatná, ezek között pedig a bootolás során váltogathatnánk.
A fentiek révén egyértelmű, hogy hosszú szünet után valódi mozgolódás látható a platform háza táján. A legfőbb problémák azonban továbbra is változatlanok, hiszen a kicsinyke tábor nem teszi lehetővé a profitábilis üzemelést, a szoftver pedig komoly ráncfelvarrást igényel, itt ugyanis többek között hiányzik a teljes 3D-támogatás, a többmagos chipek kezelése, valamint a többfelhasználós üzemmód, ami egyben a népszerű játékok és alkalmazások portolását is kérdésessé teszi. Ezek a funkciók természetesen mind szerepelnek az A-Eon, valamint az operációs rendszerért felelős Hyperion listáján, a fejlesztés eddigi üteme alapján azonban nem számíthatunk arra, hogy belátható időn belül sikerülni fog a felzárkózás. Az viszont kétségtelenül Dickinson érdeme, hogy addig is a fanatikusok számára picit több opció nyílik, immár jóval kedvezőbb árakon.
Még 2012-ben írtunk egy hosszabb cikkben arról, hogy az Amiga nem hajlandó elhalálozni, a fanatikusok kicsiny tábora ugyanis továbbra is életben tartja a platformot. Az akkor piacra dobott új típust most két további változat követi, miközben a szoftver hiányosságait is igyekeznek befoltozni.
A korábbi hírben is főszerepet kapó Trevor Dickinson, illetve az általa megalapított A-Eon cég jóvoltából futott be az újabb bejelentés, amelyre a tengerentúlon minden évben megrendezésre kerülő Amiwest alatt került sor. Eszerint a cég készen áll az AmigaOne X5000 alaplapok és komplett konfigurációk forgalmazására, amelyek a Freescale által gyártott PPC-chipekre, Radeon grafikus kártyákra, valamint a PC-s világból jól ismert egyéb komponensekre épülnek. Az AmigaOS 4.1 ehhez szükséges változata már csaknem kész, itt még hiányoznak egyes meghajtók (így például az alaplapi hálózati chip támogatása), de ez a korábban megjelent X1000 esetében is így volt. Az ár némileg kedvezőbb, hiszen 3000 dollár helyett ez most 2000 dollár alatt marad (köszönhetően az olcsóbb chipnek), bár az alacsony példányszám nyilván nem ideális.
A platform mellett kitartó felhasználók ezért jobb teljesítményt kapnak, jóllehet a többmagos chipek megfelelő támogatása még mindig nem áll rendelkezésre – ez a mostani tesztelés lezárulta után következik majd. Jó hír viszont, hogy idén március óta részleges 3D-támogatás elérhető a rendszerhez, hiszen az új Warp3D Nova driver révén a shaderek támogatása, valamint egy OpenGL ES 2.0 wrapper is megjelent (a könnyebb portolás érdekében), ami nagyban segít majd a modern játékok és alkalmazások átültetésében. A LibreOffice portolása béta fázisban jár, ez szintén fontos előrelépést jelent, hiszen a hosszú évekig elhanyagolt szoftver nagyon sok helyen vérzik.
Az A-Eon egyébként az utóbbi két évben jól látható módon a szoftveres oldalra koncentrált. Ennek jegyében készült el az AmiStore, ami a népszerűbb programok egy helyen való összegyűjtését és azok forgalmazását igyekszik megkönnyíteni a mára elterjedt szoftverboltok mintájára. Az ezzel kapcsolatban elhangzó számok egyben betekintést nyújtanak a tábor méretébe is, hiszen Dickinson elárulta, hogy mintegy 900 regisztrált felhasználó van jelen a portálon, akik nagyjából 3 ezer tranzakciót kezdeményeztek. Fontosnak tartotta azonban megjegyezni, hogy ma már 22 fizetett szoftverfejlesztőt tudnak felvonultatni, akik 50 különböző projekten dolgoznak – ez talán a legnagyobb hiányosságot pótolja.
A cég eközben készül egy gyengébb, ám jóval olcsóbb alaplappal is, amely az AmigaOne A1222 (Tabor) nevet kapta. Ez egy szerényebb chipre támaszkodik, az árat viszont igyekeznek 400 euró alatt tartani, ami azt a lehetőséget veti fel, hogy ennek köszönhetően némileg bővül majd a felhasználóbázis, ami a szoftveres oldalon idéz majd elő bevételnövekedést (ezen az áron ugyanis teljesen kizárt a tiszta profit). Érdekes mellékágként tűnik fel az úgynevezett A.l.i.c.e., amely nagyjából 650 eurós áron jelenhet meg – ez egy Acer laptop, amely a Linux és a Windows mellett az AmigaOS 4 Classic rendszert is támogatná, ezek között pedig a bootolás során váltogathatnánk.
A fentiek révén egyértelmű, hogy hosszú szünet után valódi mozgolódás látható a platform háza táján. A legfőbb problémák azonban továbbra is változatlanok, hiszen a kicsinyke tábor nem teszi lehetővé a profitábilis üzemelést, a szoftver pedig komoly ráncfelvarrást igényel, itt ugyanis többek között hiányzik a teljes 3D-támogatás, a többmagos chipek kezelése, valamint a többfelhasználós üzemmód, ami egyben a népszerű játékok és alkalmazások portolását is kérdésessé teszi. Ezek a funkciók természetesen mind szerepelnek az A-Eon, valamint az operációs rendszerért felelős Hyperion listáján, a fejlesztés eddigi üteme alapján azonban nem számíthatunk arra, hogy belátható időn belül sikerülni fog a felzárkózás. Az viszont kétségtelenül Dickinson érdeme, hogy addig is a fanatikusok számára picit több opció nyílik, immár jóval kedvezőbb árakon.