Berta Sándor
Nagy-Britannia adózási különmegállapodásokat köt az IT-cégekkel
Az amerikai óriáscégek igyekszenek elkerülni az adófizetést, és egyedi megállapodásokat erőltetnek a költségek minimalizálására. Ahol az egyik örszág örül, a többiek veszítenek.
Ahogy egész Európában, úgy számos cikk született arról Nagy-Britanniában is, hogy az Amazon, az Apple, a Facebook és a Google különböző stratégiákkal igyekeztek elkerülni az adófizetést. A Microsoft azonban kimaradt e támadások célkeresztjéből. A The Sunday Times kiderítette azt is, hogy miért. Az amerikai konszern ugyanis egyike annak a 143 vállalatnak, amelyek külön megállapodtak a brit adóhivatallal (HMRC). A HMRC beleegyezett abba, hogy a Microsoft másként ossza el a nagy-britanniai és írországi nyereségét.
Az egyezmény 2011 óta van hatályban és 2017-ig él, azóta a Microsoft 11 milliárd dollárt folyatott át Írországba a megegyezés keretében. Ez azért fontos, mert Írországban a társasági adó 12,5, míg Nagy-Britanniában 20 százalékos, ráadásul a Microsoft Limited nevű brit kirendeltséget nyilvánvalóan helyi marketingrészlegként kezelték. A HMRC azt állítja, hogy az ilyen megállapodások miatt egyetlen vállalkozás sem fizet akár egyetlen pennyvel sem kevesebb adót, a Microsoft pedig azt emelte ki, hogy világszerte minden törvényt és előírást betart.
A Microsoft Limited bevétele 2014-ben 2,2 milliárd font volt, ezután 21,9 millió fontot kellett fizetnie adóként. A helyzetet viszont bonyolítja, hogy a szigetországban a cégeknek nem a bevételük, hanem a nyereségük után kell adózniuk. A nyereség azonban elosztható, hiszen az amerikai óriás a szoftvereket elsősorban az Amerikai Egyesült Államokban, míg a hardvereket Kínában készíti. Tovább bonyolítja a szituációt, hogy Nagy-Britanniában akár 230 százalékos kutatási költséget, valamint a helyi számítógép-központokban tett befektetéseket is leírhatnak a társaságok.
Az egész különmegállapodásos sztori azért probléma, mert ezek szerint ahelyett, hogy mindenki korrekten, az általánosan érvényes szabályok alapján adózna, az egyes országok különmegállapodásaikkal tovább bátorítják e cégeket a befizetendő adó csökkentésére, illetve így igyekeznek versenyelőnybe kerülni az Európai Unió más országaival szemben, nyilvánvalóan azok kárára. Egy ilyen versenyben pedig, ahol az adóhivatalok egymásra licitálnak, hogy melyikük ad nagyobb adókedvezményt, a végén minden európai állampolgár veszít. Járulékos hatásként torzul a piac, a nagyobb, általában amerikai cégek versenyelőnybe kerülnek, és a kontinens vállalkozásainak esélyük sincs ugyanezen módszer alkalmazására, a megerősödésre.
Korábban a Facebook kapcsán derült ki, hogy 2014-ben mindössze 4327 font társasági adót fizetett, amely kevesebb volt az alkalmazottai által fizetett személyi jövedelemadónál. Az elszámolási rendszeren változtatnának, így a közösségi portál 2017-től várhatóan több adót fog fizetni abban az országban, amelyben a bevételeit szerzi. A brit adóhivatallal kötött egyezség értelmében a Google 130 millió fontnyi elmaradt adót fizet a szigetországban.
Ahogy egész Európában, úgy számos cikk született arról Nagy-Britanniában is, hogy az Amazon, az Apple, a Facebook és a Google különböző stratégiákkal igyekeztek elkerülni az adófizetést. A Microsoft azonban kimaradt e támadások célkeresztjéből. A The Sunday Times kiderítette azt is, hogy miért. Az amerikai konszern ugyanis egyike annak a 143 vállalatnak, amelyek külön megállapodtak a brit adóhivatallal (HMRC). A HMRC beleegyezett abba, hogy a Microsoft másként ossza el a nagy-britanniai és írországi nyereségét.
Az egyezmény 2011 óta van hatályban és 2017-ig él, azóta a Microsoft 11 milliárd dollárt folyatott át Írországba a megegyezés keretében. Ez azért fontos, mert Írországban a társasági adó 12,5, míg Nagy-Britanniában 20 százalékos, ráadásul a Microsoft Limited nevű brit kirendeltséget nyilvánvalóan helyi marketingrészlegként kezelték. A HMRC azt állítja, hogy az ilyen megállapodások miatt egyetlen vállalkozás sem fizet akár egyetlen pennyvel sem kevesebb adót, a Microsoft pedig azt emelte ki, hogy világszerte minden törvényt és előírást betart.
A Microsoft Limited bevétele 2014-ben 2,2 milliárd font volt, ezután 21,9 millió fontot kellett fizetnie adóként. A helyzetet viszont bonyolítja, hogy a szigetországban a cégeknek nem a bevételük, hanem a nyereségük után kell adózniuk. A nyereség azonban elosztható, hiszen az amerikai óriás a szoftvereket elsősorban az Amerikai Egyesült Államokban, míg a hardvereket Kínában készíti. Tovább bonyolítja a szituációt, hogy Nagy-Britanniában akár 230 százalékos kutatási költséget, valamint a helyi számítógép-központokban tett befektetéseket is leírhatnak a társaságok.
Az egész különmegállapodásos sztori azért probléma, mert ezek szerint ahelyett, hogy mindenki korrekten, az általánosan érvényes szabályok alapján adózna, az egyes országok különmegállapodásaikkal tovább bátorítják e cégeket a befizetendő adó csökkentésére, illetve így igyekeznek versenyelőnybe kerülni az Európai Unió más országaival szemben, nyilvánvalóan azok kárára. Egy ilyen versenyben pedig, ahol az adóhivatalok egymásra licitálnak, hogy melyikük ad nagyobb adókedvezményt, a végén minden európai állampolgár veszít. Járulékos hatásként torzul a piac, a nagyobb, általában amerikai cégek versenyelőnybe kerülnek, és a kontinens vállalkozásainak esélyük sincs ugyanezen módszer alkalmazására, a megerősödésre.
Korábban a Facebook kapcsán derült ki, hogy 2014-ben mindössze 4327 font társasági adót fizetett, amely kevesebb volt az alkalmazottai által fizetett személyi jövedelemadónál. Az elszámolási rendszeren változtatnának, így a közösségi portál 2017-től várhatóan több adót fog fizetni abban az országban, amelyben a bevételeit szerzi. A brit adóhivatallal kötött egyezség értelmében a Google 130 millió fontnyi elmaradt adót fizet a szigetországban.