SG.hu
Alakul az EU egységes digitális piaca
Digitális egységes piaci stratégiájának megvalósítása érdekében a Bizottság ma két javaslatot terjesztett elő, hogy az egész EU-ban megfelelőbb védelmet biztosítson az interneten vásárló fogyasztók számára, és segítse a vállalkozásokat online értékesítéseik növelésében.
Az online vásárlás terén Európa nagyon le van maradva az Amerikai Egyesült Államok mögött: 2014-ben az elektronikus kereskedelem részesedése a teljes európai kiskereskedelmi ágazatban 7,2 %-ot képviselt, míg ugyanez az arány a tengerentúlon elérte a 11,6 %-ot. Pedig bőven van lehetőség, hiszen technikai akadálya nincs annak, hogy egy magyar cég bolgár fogyasztónak adjon el valamit, de a lehetőségek maradéktalan kiaknázása sem a vállalkozások, sem a fogyasztók tekintetében nem valósul meg: az uniós kiskereskedőknek csupán 12 %-a értékesít online más uniós országok fogyasztói körében, míg belföldön háromszor ennyi vállalkozás (37 %) végez ilyen tevékenységet. Hasonlóképpen, a fogyasztóknak is csupán 15 %-a vásárol online más uniós országból, miközben mintegy háromszor ennyien vannak olyanok, akik saját országukban teszik ezt.
A hibás digitális tartalom tekintetében egyértelmű hiányosság áll fenn az uniós jogban, a tagállamok többségében semmiféle jogszabály nem szabályozza ezt a területet. Továbbá ugyan a fogyasztóvédelmi szabályok uniós szintű harmonizálása egyes területeken már megvalósult, továbbra is eltérőek a fogyasztói szerződésekre vonatkozó nemzeti jogszabályok. Ezek az eltérések többletköltséget jelentenek a vállalkozások számára, és a határokon átnyúló vásárlás iránti fogyasztói bizalomra is kihatnak. Ami például a hibás árucikkekre vonatkozó fogyasztói jogokat illeti, Európában továbbra is 28, részben eltérő tagállami szabályrendszer irányadó a fogyasztói szerződésekre, mivel csak uniós minimumkövetelmények meghatározására került eddig sor.
Ezeken akar változtatni a Bizottság, ezért két javaslatot fogadtak el: az egyik a digitális tartalom szolgáltatására (ilyen például a streaming zeneszolgáltatás), a másik pedig az áruk online értékesítésére (például az internetes ruhavásárlásra) vonatkozik. Ezek az Unión belüli határokon átnyúló elektronikus kereskedelem fő akadályait kezelik, azaz a fogyasztói szerződési jog terén fennálló jogi széttagoltságot, és a vállalkozások - különösen a kis és középvállalkozások - ebből eredő magas költségeit, valamint a más országokból való online vásárlás iránti fogyasztói bizalom alacsony szintjét.
A javaslatok között szerepel a bizonyítási teher megfordulása, a digitális tartalmakra vonatkozó jogok egyértelmű meghatározása és a jogszabályok tagállamok közötti összehangolása. Például ha egy olasz fogyasztó ma felfedezi, hogy hibás az a termék, amit több mint 6 hónapja vásárolt az interneten, és a termék javítását vagy cseréjét kéri az értékesítőtől, felszólíthatják annak bizonyítására, hogy a hiba a kézbesítéskor is fennállt. A javasolt új szabályok értelmében a kétéves jótállási időszak alatt a fogyasztó kérhet jogorvoslatot anélkül, hogy bizonyítania kellene a hiba kézbesítéskori fennállását.
Szintén megesik például, hogy a fogyasztó csak a jövőben letöltendő játékokra vonatkozó kedvezményt kap kárpótlásként, ha egy általa letöltött játék nem működik megfelelően. A javasolt irányelv értelmében a fogyasztó kérheti az ilyen problémák kijavítását, vagy ha ez nem oldható meg vagy azt nem megfelelő módon hajtják végre, árengedményt kaphat vagy felmondhatja a szerződést, a termék árának teljes mértékű visszatérítése mellett.
Rendkívül problémás, hogy a szabályozási akadályok miatt az online műsorszórók vagy az internetes zeneszolgáltatók magyarországi előfizetője az Európai Unió egy másik tagállamában nem éri el a szolgáltatást. Az uniós állampolgárok évente több mint egymilliárd éjszakát töltenek egy másik EU-tagállamban, és ez a probléma különösen zavaró a számukra. A kezdeményezés ezért egyebek mellett változtatna a területi alapú indokolatlan tartalomkorlátozás szabályain is, és 2017-től biztosítanák a hasonló szolgáltatásokhoz való hozzáférést a közösség mind a 28 tagállamában.
"Ha letöltünk egy zeneszámot, azt le is kell tudnunk játszani. Ha ez nem lehetséges, lehetőségünk kell legyen arra, hogy felmondjuk a szerződést és visszakapjuk a pénzünket." - szögezte le Andrus Ansip, a digitális egységes piacért felelős alelnök. "A ma előterjesztett javaslatok megerősítik a fogyasztók jogait az interneten - lehetővé teszik számukra, hogy a más uniós országokból származó termékeket és szolgáltatásokat teljes bizalommal igénybe vegyék. A vállalkozások - különösen a legkisebbek - kevesebb költség árán terjeszkedhetnek a határokon túl a nemzeti jogszabályok sokféleségét felváltó közös uniós szabályoknak köszönhetően. Haladunk a digitális egységes piac megvalósítása felé, és ez az emberek mindennapi életében is érzékelhető lesz, amelynek elválaszthatatlan részét képezi az internet."
A szerződési jog eltéréseiből eredő akadályok felszámolása összességében az európai gazdaság számára is előnyös lesz. Várhatóan több mint 122 000 uniós vállalkozás kezdi majd meg az értékesítést a más tagállamokban élő fogyasztók számára, a más uniós országokból az interneten keresztül vásárló fogyasztók teljes száma pedig elérheti a 70 milliót. Ez új piacokat nyit meg, különösen a kis- és középvállalkozások számára, javítja a versenyképességet és hozzájárul a gazdasági növekedéshez: az előrejelzések szerint az alacsonyabb fogyasztói áraknak köszönhetően 18 milliárd euróval növekedhet a fogyasztás az Unióban, és az uniós GDP a jelenlegi szinthez képest várhatóan 4 milliárd euróval magasabb lesz.
Ezek, a szerzői jogra és a digitális szerződésekre vonatkozóan ma javasolt új szabályok csak a kezdetet képezik, a következő év végéig összesen 16 kezdeményezés előterjesztésére kerül sor. "Olyan telekommunikációs hálózatokat szeretnék, amelyek az egész kontinenst behálózzák, olyan digitális szolgáltatásokat, amelyeknek a határok nem jelentenek akadályt, valamint szeretném, ha minél több innovatív, dinamikusan fejlődő európai kisvállalkozás jönne létre" - jelentette ki Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke. A tervezetet még el kell fogadnia az Európai Parlamentnek és az uniós tagállamoknak is. A bizottság reményei szerint ezek 2016-ban megvalósulnak.
Az online vásárlás terén Európa nagyon le van maradva az Amerikai Egyesült Államok mögött: 2014-ben az elektronikus kereskedelem részesedése a teljes európai kiskereskedelmi ágazatban 7,2 %-ot képviselt, míg ugyanez az arány a tengerentúlon elérte a 11,6 %-ot. Pedig bőven van lehetőség, hiszen technikai akadálya nincs annak, hogy egy magyar cég bolgár fogyasztónak adjon el valamit, de a lehetőségek maradéktalan kiaknázása sem a vállalkozások, sem a fogyasztók tekintetében nem valósul meg: az uniós kiskereskedőknek csupán 12 %-a értékesít online más uniós országok fogyasztói körében, míg belföldön háromszor ennyi vállalkozás (37 %) végez ilyen tevékenységet. Hasonlóképpen, a fogyasztóknak is csupán 15 %-a vásárol online más uniós országból, miközben mintegy háromszor ennyien vannak olyanok, akik saját országukban teszik ezt.
A hibás digitális tartalom tekintetében egyértelmű hiányosság áll fenn az uniós jogban, a tagállamok többségében semmiféle jogszabály nem szabályozza ezt a területet. Továbbá ugyan a fogyasztóvédelmi szabályok uniós szintű harmonizálása egyes területeken már megvalósult, továbbra is eltérőek a fogyasztói szerződésekre vonatkozó nemzeti jogszabályok. Ezek az eltérések többletköltséget jelentenek a vállalkozások számára, és a határokon átnyúló vásárlás iránti fogyasztói bizalomra is kihatnak. Ami például a hibás árucikkekre vonatkozó fogyasztói jogokat illeti, Európában továbbra is 28, részben eltérő tagállami szabályrendszer irányadó a fogyasztói szerződésekre, mivel csak uniós minimumkövetelmények meghatározására került eddig sor.
Ezeken akar változtatni a Bizottság, ezért két javaslatot fogadtak el: az egyik a digitális tartalom szolgáltatására (ilyen például a streaming zeneszolgáltatás), a másik pedig az áruk online értékesítésére (például az internetes ruhavásárlásra) vonatkozik. Ezek az Unión belüli határokon átnyúló elektronikus kereskedelem fő akadályait kezelik, azaz a fogyasztói szerződési jog terén fennálló jogi széttagoltságot, és a vállalkozások - különösen a kis és középvállalkozások - ebből eredő magas költségeit, valamint a más országokból való online vásárlás iránti fogyasztói bizalom alacsony szintjét.
A javaslatok között szerepel a bizonyítási teher megfordulása, a digitális tartalmakra vonatkozó jogok egyértelmű meghatározása és a jogszabályok tagállamok közötti összehangolása. Például ha egy olasz fogyasztó ma felfedezi, hogy hibás az a termék, amit több mint 6 hónapja vásárolt az interneten, és a termék javítását vagy cseréjét kéri az értékesítőtől, felszólíthatják annak bizonyítására, hogy a hiba a kézbesítéskor is fennállt. A javasolt új szabályok értelmében a kétéves jótállási időszak alatt a fogyasztó kérhet jogorvoslatot anélkül, hogy bizonyítania kellene a hiba kézbesítéskori fennállását.
Szintén megesik például, hogy a fogyasztó csak a jövőben letöltendő játékokra vonatkozó kedvezményt kap kárpótlásként, ha egy általa letöltött játék nem működik megfelelően. A javasolt irányelv értelmében a fogyasztó kérheti az ilyen problémák kijavítását, vagy ha ez nem oldható meg vagy azt nem megfelelő módon hajtják végre, árengedményt kaphat vagy felmondhatja a szerződést, a termék árának teljes mértékű visszatérítése mellett.
Rendkívül problémás, hogy a szabályozási akadályok miatt az online műsorszórók vagy az internetes zeneszolgáltatók magyarországi előfizetője az Európai Unió egy másik tagállamában nem éri el a szolgáltatást. Az uniós állampolgárok évente több mint egymilliárd éjszakát töltenek egy másik EU-tagállamban, és ez a probléma különösen zavaró a számukra. A kezdeményezés ezért egyebek mellett változtatna a területi alapú indokolatlan tartalomkorlátozás szabályain is, és 2017-től biztosítanák a hasonló szolgáltatásokhoz való hozzáférést a közösség mind a 28 tagállamában.
"Ha letöltünk egy zeneszámot, azt le is kell tudnunk játszani. Ha ez nem lehetséges, lehetőségünk kell legyen arra, hogy felmondjuk a szerződést és visszakapjuk a pénzünket." - szögezte le Andrus Ansip, a digitális egységes piacért felelős alelnök. "A ma előterjesztett javaslatok megerősítik a fogyasztók jogait az interneten - lehetővé teszik számukra, hogy a más uniós országokból származó termékeket és szolgáltatásokat teljes bizalommal igénybe vegyék. A vállalkozások - különösen a legkisebbek - kevesebb költség árán terjeszkedhetnek a határokon túl a nemzeti jogszabályok sokféleségét felváltó közös uniós szabályoknak köszönhetően. Haladunk a digitális egységes piac megvalósítása felé, és ez az emberek mindennapi életében is érzékelhető lesz, amelynek elválaszthatatlan részét képezi az internet."
A szerződési jog eltéréseiből eredő akadályok felszámolása összességében az európai gazdaság számára is előnyös lesz. Várhatóan több mint 122 000 uniós vállalkozás kezdi majd meg az értékesítést a más tagállamokban élő fogyasztók számára, a más uniós országokból az interneten keresztül vásárló fogyasztók teljes száma pedig elérheti a 70 milliót. Ez új piacokat nyit meg, különösen a kis- és középvállalkozások számára, javítja a versenyképességet és hozzájárul a gazdasági növekedéshez: az előrejelzések szerint az alacsonyabb fogyasztói áraknak köszönhetően 18 milliárd euróval növekedhet a fogyasztás az Unióban, és az uniós GDP a jelenlegi szinthez képest várhatóan 4 milliárd euróval magasabb lesz.
Ezek, a szerzői jogra és a digitális szerződésekre vonatkozóan ma javasolt új szabályok csak a kezdetet képezik, a következő év végéig összesen 16 kezdeményezés előterjesztésére kerül sor. "Olyan telekommunikációs hálózatokat szeretnék, amelyek az egész kontinenst behálózzák, olyan digitális szolgáltatásokat, amelyeknek a határok nem jelentenek akadályt, valamint szeretném, ha minél több innovatív, dinamikusan fejlődő európai kisvállalkozás jönne létre" - jelentette ki Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke. A tervezetet még el kell fogadnia az Európai Parlamentnek és az uniós tagállamoknak is. A bizottság reményei szerint ezek 2016-ban megvalósulnak.