Berta Sándor
Csendes digitális forradalom zajlik a mezőgazdaságban
Algoritmusok, digitális rendszerekkel felszerelt és ellenőrzött farmok, szoftverekkel felügyelt szántók jelenthetik a 21. századi mezőgazdaságot.
Számos startup szeretné meghódítani az agrárpiacot, az új üzletág szereplői azt ígérik az őstermelőknek, hogy algoritmusok alapján megmondják nekik hogyan és mikor vessenek, arassanak, permetezzenek vagy öntözzenek a legoptimálisabb eredmény érdekében. Különleges megoldások és programok segíthetnek a feladatok elvégzésében, például műholdas felvételek alapján lehet majd elemezni és megbecsülni a terméshozamokat.
Jürgen Schwarzensteiner 41 éves agrármérnök egy Irlbach melletti üzemet vezet, 970 hektáron termel kukoricát, burgonyát és gabonaféléket. Egyik földje éveken át kimagasló termést hozott, de ezután digitális térképeket vásárolt és olyan különbségeket fedezett fel, amelyeket korábban szabad szemmel nem látott. Az egyik terület sokkal jobb termést hozott, mint a másik. A térképen tökéletesen láthatók a különbségek, például a növények növekedésével és a terméshozammal kapcsolatban. A magas hozamot zöld színnel, az alacsonyat pirossal jelölik - mindezt műholdas felvételek és egy számítógépes szoftver teszi lehetővé. Ezeket Schwarzensteiner a FarmFacts nevű agrárprogram-szolgáltatótól, a tőzsdén bejegyzett Baywa agrárkereskedelmi konszern leányvállalatától szerezte be három éve.
Szenzorok mérik mennyi csapadék esett, milyen a talaj hőmérséklete vagy tápanyag tartalma
Az új trendet digitális farmolásnak nevezik. A gazdálkodók közvetlenül a számítógépükön vagy a táblagépükön láthatják a legfontosabb információkat. Mindez alapvetően változtathatja meg az ágazatot és a szereplők életét, üzleti modelljeit. Schwarzensteiner például a talajminták segítségével derítette ki, hogy az eltérő humusztartalom felelős a különböző terméshozamért. Változtatott, amivel nem kevés pénzt tudott megtakarítani, ráadásul a csökkenő vegyszerhasználat által így a környezetet is óvja.
Carsten Gerhardt, az A.T. Kearney agrárkémiai szakértője szerint ez lesz a trend a digitális mezőgazdaságban; ő például arra számít, hogy közép- és hosszú távon az üzemeltetési költségek 30-40 százalékkal csökkenhetnek. "A legnagyobb veszély az óriáscégek számára, ha a digitális szolgáltatók meggyőzik a parasztokat arról, hogy elég a második legjobb gyomirtót megvásárolniuk, és bebizonyítják, hogy a felhasználás módja számít igazán." - mondta Carsten Gerhardt. Ez komoly nyomást alá helyezheti és új kihívás elé állíthatja a növényvédőszer, műtrágya- és vetőmaggyártó óriáscégeket, mint a Syngenta, a Monsanto vagy a Yara. Az új anyagok kifejlesztése segíthet valamennyire ezeken a cégeken, de nem számottevően, mert egyre komolyabb prémiumot kapnak árujukért a biogazdálkodók.
A GPS és drónvezérelt, vezető nélküli traktor már tesztelés alatt van
Az ágazat szenved az agrártermékek csökkenő áraitól és attól, hogy emiatt gazdák világszerte egyre kevesebb pénzt tudnak kiadni trágyára és növényvédő szerekre. Világszinten 275 milliárd dolláros piacról beszélünk, melyből a műtrágyaszektor 175 millárdot tesz ki. "A jövőben komoly gonddal fogunk szembenézni, ha egyetlen célunk, hogy minél több hektoliter vegyszert adjunk el" - állapította meg a Liam Condon, a Bayer vezetője, mely cég a világ második legnagyobb növényvédőszer gyártója. A cég előre menekülésként felvásárolta a proPlant növényvédelmi szoftver fejlesztőjét, de a többi cég is szolgáltatásokkal próbálja függetleniteni magát a zuhanó eladásoktól, például a Syngenta hét mezőgazdasággal foglalkozó technológiai céget zsebelt be. A Monsantó egymilliárd dollárért vásárolta fel a Climate Corporation időjárás-elemző társaságot, mely eddig a legnagyobb ilyen tranzakció volt az ágazatban.
De egyáltalán nem biztos, hogy az IT-cégek maguk alá gyűrésével megmenekülnek ezek az óriások, mivel így megkérdőjeleződik a szoftverek hitelessége. "A gazdák nem szeretik, ha csak azért javasolnak nekik egy terméket, mert a szállító azon ér el magas nyereséget." - vélte a KWS pénzügyi elemzője, Eva Kienle. Az AgFunder ágazati befektetői platform szerint az élelmiszer- és az agrártechnológiai ágazatban tavaly 4,6 milliárd dolláros befektetésekre került sor, míg az úgynevezett precíziós mezőgazdaságban jelen lévő startupok 2015-ben 661 millió dollárt gyűjtöttek össze, ami 140 százalékkal több a 2014-es összegnél. A precíziós agrárvállalatok segítenek a gazdáknak a drónok, a kültéri robotok és a döntést támogató szoftverek használatában.
Számos startup szeretné meghódítani az agrárpiacot, az új üzletág szereplői azt ígérik az őstermelőknek, hogy algoritmusok alapján megmondják nekik hogyan és mikor vessenek, arassanak, permetezzenek vagy öntözzenek a legoptimálisabb eredmény érdekében. Különleges megoldások és programok segíthetnek a feladatok elvégzésében, például műholdas felvételek alapján lehet majd elemezni és megbecsülni a terméshozamokat.
Jürgen Schwarzensteiner 41 éves agrármérnök egy Irlbach melletti üzemet vezet, 970 hektáron termel kukoricát, burgonyát és gabonaféléket. Egyik földje éveken át kimagasló termést hozott, de ezután digitális térképeket vásárolt és olyan különbségeket fedezett fel, amelyeket korábban szabad szemmel nem látott. Az egyik terület sokkal jobb termést hozott, mint a másik. A térképen tökéletesen láthatók a különbségek, például a növények növekedésével és a terméshozammal kapcsolatban. A magas hozamot zöld színnel, az alacsonyat pirossal jelölik - mindezt műholdas felvételek és egy számítógépes szoftver teszi lehetővé. Ezeket Schwarzensteiner a FarmFacts nevű agrárprogram-szolgáltatótól, a tőzsdén bejegyzett Baywa agrárkereskedelmi konszern leányvállalatától szerezte be három éve.
Szenzorok mérik mennyi csapadék esett, milyen a talaj hőmérséklete vagy tápanyag tartalma
Az új trendet digitális farmolásnak nevezik. A gazdálkodók közvetlenül a számítógépükön vagy a táblagépükön láthatják a legfontosabb információkat. Mindez alapvetően változtathatja meg az ágazatot és a szereplők életét, üzleti modelljeit. Schwarzensteiner például a talajminták segítségével derítette ki, hogy az eltérő humusztartalom felelős a különböző terméshozamért. Változtatott, amivel nem kevés pénzt tudott megtakarítani, ráadásul a csökkenő vegyszerhasználat által így a környezetet is óvja.
Carsten Gerhardt, az A.T. Kearney agrárkémiai szakértője szerint ez lesz a trend a digitális mezőgazdaságban; ő például arra számít, hogy közép- és hosszú távon az üzemeltetési költségek 30-40 százalékkal csökkenhetnek. "A legnagyobb veszély az óriáscégek számára, ha a digitális szolgáltatók meggyőzik a parasztokat arról, hogy elég a második legjobb gyomirtót megvásárolniuk, és bebizonyítják, hogy a felhasználás módja számít igazán." - mondta Carsten Gerhardt. Ez komoly nyomást alá helyezheti és új kihívás elé állíthatja a növényvédőszer, műtrágya- és vetőmaggyártó óriáscégeket, mint a Syngenta, a Monsanto vagy a Yara. Az új anyagok kifejlesztése segíthet valamennyire ezeken a cégeken, de nem számottevően, mert egyre komolyabb prémiumot kapnak árujukért a biogazdálkodók.
A GPS és drónvezérelt, vezető nélküli traktor már tesztelés alatt van
Az ágazat szenved az agrártermékek csökkenő áraitól és attól, hogy emiatt gazdák világszerte egyre kevesebb pénzt tudnak kiadni trágyára és növényvédő szerekre. Világszinten 275 milliárd dolláros piacról beszélünk, melyből a műtrágyaszektor 175 millárdot tesz ki. "A jövőben komoly gonddal fogunk szembenézni, ha egyetlen célunk, hogy minél több hektoliter vegyszert adjunk el" - állapította meg a Liam Condon, a Bayer vezetője, mely cég a világ második legnagyobb növényvédőszer gyártója. A cég előre menekülésként felvásárolta a proPlant növényvédelmi szoftver fejlesztőjét, de a többi cég is szolgáltatásokkal próbálja függetleniteni magát a zuhanó eladásoktól, például a Syngenta hét mezőgazdasággal foglalkozó technológiai céget zsebelt be. A Monsantó egymilliárd dollárért vásárolta fel a Climate Corporation időjárás-elemző társaságot, mely eddig a legnagyobb ilyen tranzakció volt az ágazatban.
De egyáltalán nem biztos, hogy az IT-cégek maguk alá gyűrésével megmenekülnek ezek az óriások, mivel így megkérdőjeleződik a szoftverek hitelessége. "A gazdák nem szeretik, ha csak azért javasolnak nekik egy terméket, mert a szállító azon ér el magas nyereséget." - vélte a KWS pénzügyi elemzője, Eva Kienle. Az AgFunder ágazati befektetői platform szerint az élelmiszer- és az agrártechnológiai ágazatban tavaly 4,6 milliárd dolláros befektetésekre került sor, míg az úgynevezett precíziós mezőgazdaságban jelen lévő startupok 2015-ben 661 millió dollárt gyűjtöttek össze, ami 140 százalékkal több a 2014-es összegnél. A precíziós agrárvállalatok segítenek a gazdáknak a drónok, a kültéri robotok és a döntést támogató szoftverek használatában.