Gyurkity Péter
Kevesebb pénzt kap jövőre a NASA
A kormányzat és a NASA elégedett, a másik oldal azonban képmutatást lát a csökkentésben.
A Fehér Ház elküldte a Kongresszusnak a NASA jövő évre tervezett költségvetését, amely az előzetes számokhoz képest jelentős vágásokat tartalmaz. A teljes összeg valamivel meghaladja a 19 milliárd dollárt, ez azonban éppen a nagy küldetések számára hagy meg egy kisebb keretet.
Obama elnök üzenetében a természeti katasztrófák, a klímaváltozás, a vízkészletek biztosítása, valamint az űrkutatás terén remélt új eredmények mind elérhetők maradnak az új költségvetéssel, míg Charles Bolden, a NASA első embere saját értékelésében ugyanígy nem tesz említést a megszorításokról. A republikánus oldal viszont kiemeli, hogy az új tervezetben az SLS-program mintegy 700 millió dollárral, az Orion kapszula pedig 150 millióval kap kevesebbet, ami éppen azon nagy terveket veszélyezteti, amelyre oly sokszor hivatkoznak az illetékesek.
A NASA igyekszik leszögezni, hogy továbbra is minden az eredeti menetrend szerint zajlik, ennek megfelelően pedig a 2030-as évekre valóban eljuthatunk a Marsra. 2018 novemberében elrajtolhat az Exploration Mission 1 (EM-1), amely az SLS és az Orion párosának űrhajósok nélküli első nagyobb tesztje lesz, de a Planetary Science programok sem szenvednek látványos veszteséget (ezek között szerepelt a tavaly nagy visszhangot kiváltó New Horizons küldetés is), dacára az itt várható 100 millió dolláros visszavágásnak. A James Webb űrteleszkóp is 50 millióval kevesebbet kap jövőre, mint idén, a NASA szerint azonban 570 millió dollár elég lesz a 2018-as rajthoz.
A tervezetet a republikánus oldal által uralt Kongresszus jó eséllyel elutasítja, erről azonban még korai lenne találgatni. Bárhogy is lesz, a magáncégek a jövőben jóval nagyobb szerephez jutnak majd.
A Fehér Ház elküldte a Kongresszusnak a NASA jövő évre tervezett költségvetését, amely az előzetes számokhoz képest jelentős vágásokat tartalmaz. A teljes összeg valamivel meghaladja a 19 milliárd dollárt, ez azonban éppen a nagy küldetések számára hagy meg egy kisebb keretet.
Obama elnök üzenetében a természeti katasztrófák, a klímaváltozás, a vízkészletek biztosítása, valamint az űrkutatás terén remélt új eredmények mind elérhetők maradnak az új költségvetéssel, míg Charles Bolden, a NASA első embere saját értékelésében ugyanígy nem tesz említést a megszorításokról. A republikánus oldal viszont kiemeli, hogy az új tervezetben az SLS-program mintegy 700 millió dollárral, az Orion kapszula pedig 150 millióval kap kevesebbet, ami éppen azon nagy terveket veszélyezteti, amelyre oly sokszor hivatkoznak az illetékesek.
A NASA igyekszik leszögezni, hogy továbbra is minden az eredeti menetrend szerint zajlik, ennek megfelelően pedig a 2030-as évekre valóban eljuthatunk a Marsra. 2018 novemberében elrajtolhat az Exploration Mission 1 (EM-1), amely az SLS és az Orion párosának űrhajósok nélküli első nagyobb tesztje lesz, de a Planetary Science programok sem szenvednek látványos veszteséget (ezek között szerepelt a tavaly nagy visszhangot kiváltó New Horizons küldetés is), dacára az itt várható 100 millió dolláros visszavágásnak. A James Webb űrteleszkóp is 50 millióval kevesebbet kap jövőre, mint idén, a NASA szerint azonban 570 millió dollár elég lesz a 2018-as rajthoz.
A tervezetet a republikánus oldal által uralt Kongresszus jó eséllyel elutasítja, erről azonban még korai lenne találgatni. Bárhogy is lesz, a magáncégek a jövőben jóval nagyobb szerephez jutnak majd.