Balázs Richárd

Reménykeltő az új lítium-levegő akku

A lítium-levegő akkumulátorok innovatív kialakítása a koncepció útjában álló több komoly akadályt is leküzdött.

A lítium-levegő cellákkal sokkal nagyobb energiasűrűség érhető el a tárolás terén, mint a lítium-ion technikával, ami különösen ígéretessé teszi az elektromos autóknál. A Cambridge Egyetem csapatának a Science szaklapban közzétett megoldása egy szivacsos elektródát és egy új kémiai reakciót vonultat fel, melyekkel sokkal kevesebb energiát veszítenek, és jóval többször lehet újra tölteni, mint a korábbi lítium-levegő akkukat.

A koncepció lényege, hogy az üzemanyag és a levegő közötti kémiai reakcióval elektromosságot szabadítsanak fel, a lítium ionok a pozitív felől a negatív elektróda felé mozognak, ahol oxidálódnak. Az új megoldás mögött álló mérnökök korábban csak laboratóriumban próbálgatták egységeiket, levegő helyett tiszta oxigénnel működtetve, illetve a legutóbbi kísérletekben már a nedvességgel kevert oxigén is működőképesnek bizonyult. "Amit valójában el szeretnénk érni egy igazi lítium-levegő akkuval, hogy pusztán levegővel, a széndioxid, a nitrogén és a víz eltávolítása nélkül működjön" - nyilatkozott a publikáció egyik szerzője, Clare Grey professzor a BBC-nek. "Most végre van egy rendszerünk, ami tolerálja a vizet"

A jelentős előrelépés ellenére Grey csapata úgy véli, a lítium-levegő akkunak még legalább 10 évre van szüksége, hogy kereskedelmi forgalomba kerüljön. A demonstrációs egység maga is elég lassú és nehézkés. "Akkuinknak napokra van szükségük a töltődéshez és a kisüléshez, miközben az igények percekről és másodpercekről szólnak" - magyarázta Grey professzor

Mindezek ellenére komoly előrelépésekről beszélhetünk. Az energiasűrűség már szinte elérte a lítium-levegő akkuk elméleti maximumát, amivel egy elektromos autó egyetlen töltéssel egy egész országot átszelhet. Emellett 3 Volton tölt és 2,8 Volton sül ki, a 93%-os hatékonyság meglepően kis energiaveszteséget jelent hő formájában. Ez már közel van a jelenlegi lítium-ion akkuk hatékonyságához és óriási előrelépés a korábbi lítium-levegő akkukhoz viszonyítva. Végül, ami a legfontosabb, a kísérleti akkuk több mint 2000-szer tölthetők újra, minimális teljesítményvesztés mellett. "Hónapokon át teszteltük akkuinkat, nagyon kevés mellékreakcióval" - tette hozzá Grey.


A fenti eredmények egyik kulcsa a katód, ami a grafén szivacsos elrendezéséből készült. A "csodaanyagként" aposztrofált grafén egyetlen atom vastagságú szénből készül. A porózus katód lehetővé teszi a reakciótermékek felhalmozódását a kisüléssel, majd töltéssel az elbomlásukat. Maga a kémiai reakció is fontos, Grey professzor bevetett egy adalékot, a lítium-jodidot az akku kémiájának megváltoztatásához. A legtöbb lítium-levegő akku lítium-peroxidot termel a katódnál a kiürülés során, míg a Cambridge-iek akkuja lítium-hidroxidot, ami teljes egészében visszaalakítható az újratöltéskor. "Ez egy teljesen más kémia" - mondta Grey professzor. "Még messze van a kereskedelmi alkalmazhatóságtól, de érdekes új irányokba viszi a tanulmányt"

Dr. Paul Shearing, a londoni University College vegyészmérnöke szerint Grey és munkatársai "fontos lépést tettek" a lítium-levegő akku laboratóriumon kívüli alkalmazhatósága terén. "Rendkívül meggyőző munka" - nyilatkozott a BBC-nek. "A lítium-levegő akkukat számos probléma sújtotta, különösen az életciklus tekintetében. Ezzel gyakorlatilag megoldották ezeket a problémákat"

Emellett a jelenlegi energiasűrűség már majdnem megegyezik a benzinben megtalálható kilogrammonkénti energiával, ami szintén óriási eredmény.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • molnibalage83 #90
    Rgr.
  • Irasidus #89
    "Egyszerűen felesleges pénzkidobásnak tartom az egészet annak fényében, hogy a klímával mi történik. Az erre elbaszott pénzből a LfTh raktor ma kulcsrakész technológiának számítana és lehetne sorozatban gyártani azokat..."

    Írtam már, energiabiztonság szempontjából nem jó, ha egyetlen erőműtípus létezik csupán. Minden szempontból az a jó, hogy ha sok irányban folynak a technológiai fejlesztések, kutatások. Ez nem vagy-vagy, hanem még mindig is-is. A többire itt válaszolok Atomenergia
  • molnibalage83 #88
    Hol van minmim a matematikai modellje annak a fúziós erőművi technológiának, ami képes korlátlan ideig fenntartani a kontrollált folyamatot, pozitív energiaszaldós és a pozitív energiával áramot is tudsz termelni? Ilyenről én nem tudok. Ha van, akkor legalább egy forrást szeretnék látni. És ez még csak modellje. Kész tervek vannak rá? Mert jeleneg tudtomaml egyik építés és tervezés alatt álló erőműnél az energiatermelés közelébe menésről sincs szó.

    Jelenleg n+1 irányba mennek és a favorizált (?) TOKAMAK legnagyobb baja, hogy a minimális mérete akkora, hogy kb. szuperhatalmakon kívül úgysem telik rá senkinek. Vagy még nekik sem...

    Egyszerűen felesleges pénzkidobásnak tartom az egészet annak fényében, hogy a klímával mi történik. Az erre elbaszott pénzből a LfTh raktor ma kulcsrakész technológiának számítana és lehetne sorozatban gyártani azokat...
  • Irasidus #87
    Nem mondom, egyetértek veled.

    Off.: Bizonyítás matematikában létezik. Ha a fúzióról akarsz beszélni, mennyünk át az atomenergia topicba, jó? Ne offoljunk. Addig is, hogyan tudnék mutatni neked olyan erőművet amit még nem építettek meg? Ez elég demagóg, mivel itt ugye arról van szó, hogy szerinted technikai akadálya van annak, hogy nem épült meg, én viszont tudom, hogy anyagi okai vannak. Elég ha csak az ITER projektre ránézni, mennyi pénz, csúszás, és politika nemtörődömség van ott, holott ez már 1985 években kidolgozták, és 90 évek elejére kellet volna megépíteni! Hoppá! A fúziós ismeretek előbbre tartanak mint amennyi pénzt adnak rá, ez tény. Ebből következik, hogy a régi prognózisok nem vették figyelembe a finanszírozás és politika alakulását. Mai prognózisok ezt figyelembe veszik, így tudjuk, hogy ha csak nem lesz valami új a nap alatt, akkor 2060 után lesz csak ilyen erőmű. Nem technikai okok miatt, hanem finanszírozási okok miatt.
    Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2015.11.12. 14:34:42
  • molnibalage83 #86
    Nem mondhatod azt, hogy szükségtelen az atomeneriga, az egyetlen tisztának mondható ipari villáram termelési mód a vízierőművekkel együtt, amíg nincs helyette más. Az nem érv, hogy 30-50 év múlva esetleg lesz valami. Az, hogy a konnektroban ott van delej 0/24-ben az nem hitre épül, hanem megvalósult műszaki tartalomra...

    Nincs semmilyen szinten bizonyítva az, hogy megvalósítható technikailag a stabilan működő szabályozható erőmű. Arról meg végképp nincs szó, hogy ez gazdaságos lesz-e valaha és ki engedheti meg magának.. Mutass legalább egy techedemó erőművet, ami pozitív energiaszaldóval ment stabilian legalább egy évet. Ilyen nincs, a láthatáron sem. És ez nem azért van, mert nincs rá pénz. Nem tudja még senki, hogy hogyan kéne. Próbálkoznak...
    Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2015.11.12. 14:11:24
  • Irasidus #85
    Attól függ mire gondolsz alapozás terén, ez egy prognózis az ezzel foglakozó kutatók és mérnökök részéről. Egy-egy kutatás több évtizedekig tarthat, tehát ami 30 év múlva lesz, azt most fejlesztik. Az 1970 években felállított prognózisok, vagy a még régebbiek nem összehasonlíthatók a ami prognózisokéval. Ez is fejlődik, így amit ma prognosztizálnak, annak nem ugyanaz az megvalósíthatósága mint amit 30 éve mondtak. (Sok estben nem is technikai akadálya van, hanem pénz. Fúzió ezért rossz példa, mert 5 év alatt is ki lehetne fejleszteni, ha talicskával hordanák bele a pénzt, technikai akadálya ma már nincs.)
  • molnibalage83 #84
    Az akkumulátorok "forradalma" mindig olyan távolságban van, mint a fúziós erőmű. Mindig csak 40-50 évet kell rá várni. 1970-ben és 2010-ben is ennyit mondtak... Erre nem lehet alapozni....
  • molnibalage83 #83
    Az élettartamot meg hadd ne említsem. Arra is kíváncsi lennék, hogy +40 és -40 fok között mennyit zuhan meg a rendszer akármelyik technológiai paramétere...
  • molnibalage83 #82
    Továbbra is csak röhögök. Sorolom miért.

    Az ára nincs ottan... Na, szerinted miért nincs ott az ára? Mert kiderülne, hogy mekkora ökörség az egész...

    A TWh nagyságrend is csak egy ország számára elég és napokra. Hol van itt a hónapokat átívelő tartalék? Nézzed már meg, hogy a fejlett országok nagy része az É-i szélesség 40 foka tája és felett vannak és nézd meg az időjárást és napsütéser órákat. Hát izé...

    A linkelt oldalon az van, hogy Li alapú. Sok szerencsét ennyi alapanyag beszerzéséhez...

    A kinyerés sebességéről sincs továbbra semmi, ahogy a töltésreől sem.

    Vicc az egész.
    Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2015.11.12. 10:46:34
  • Irasidus #81
    Nem 100 és 400 mW-óra, hanem 400 mW, nem mindegy! Amúgy ez nagyon kevés egy ország energiaellátáshoz képest, és ha elolvasod az árát több millió dollárba kerül ez az egy darab! 100 mw teljesítményt tud leadni 4 órán(!) keresztül, 15 éves élettartamra tervezik (karbantartás?), és még a helyi rendszert sem fogja tudni teljes egészében kiszolgálni. Ez leginkább egy kísérleti berendezés.

    Abban viszont igazad van, hogy a szakértők olyan 30-50 évet szoktak mondani az akkumulátorok forradalmára, de jelenleg a technológia nem képes helyettesíteni egy alaperőművet, és a jelenben is kell áram. Erre ma még nem lehet építeni energiaellátást. Sok terv van, de sok idő míg ezek valóban használható eszközök lesznek.

    Amúgy több száz milliárd dollár az nagyon sok befektetett pénz, és hogyan fog megtérülni, ha olcsó tucattermék lesz? Talán beépítik az áram árába? És miből gondolod, hogy tucattermék lenne? Vannak termékek amik előállítása a sorozatgyártás ellenére is méregdrága, mert mondjuk drága anyagok kellene és drága eljárások, vagy éppen nem lehet sorozatgyártani csak egyedileg. Hurráoptimizmus és kissé naiv közgazdaságtani gondolatok...