Hunter
Tűzoltás elektromossággal
Egy 200 éves megfigyelés alapján készítették el azt a kísérleti eszközt, ami képes elektromossággal befolyásolni a lángok alakját. A szerkezet elektromos mező kibocsátásával meglepően gyorsan képes a tűz elfojtására. Az eszközt kifejlesztő kutatócsoport szerint felfedezésük a tűzoltó berendezések új generációjánál kamatoztatható.
"A tüzek kordában tartása rendkívül nagy kihívás" - mondta Ludovico Cademartiri, a Harvard Egyetem kutatója, aki munkatársaival az Amerikai Kémiai Társaság 241. nemzeti találkozóján mutatta be eredményeit. A 200 éves megfigyelés szerint az elektromosság képes befolyásolni a lángok alakját, meghajlítani, megtekerni, pislákolást előidézni, vagy akár teljesen kioltani is. Ennek ellenére a jelenséget szinte senki sem kutatta az azóta eltelt időszak során. "Kutatásunk bebizonyította, hogy nagy elektromos mezők alkalmazásával nagyon gyorsan elfojthatók a tüzek. Rendkívül izgatottak vagyunk ezen a viszonylag felderítetlen kutatási területen elért eredményeink miatt"
Az új módszer legfőbb vívmánya, hogy a tűzoltók az oltáskor nem lennének kitéve a tűz közvetlen veszélyének, nem kell oltóanyagot juttatniuk a lángok közé, az oltást biztonságos távolságból, akár távvezérléssel is végezhetnék. A technikával víz is spórolható, valamint elkerülhető azoknak az oltóanyagoknak a használata, amik károsak lehetnek a környezetre, "a cél szentesíti az eszközt" alapon azonban mégis rákényszerülünk a bevetésükre. Az elektromos megoldás a mennyezetekre szerelt, vizet permetező szórófejek kiváltására is kiváló lenne, amik bár meggátolják a tűz tovább terjedését, rengeteg kárt okozhatnak a berendezésekben.
Cademartiri egy 600 wattos elektromos erősítőt kapcsolt egy pálcaszerű szondához, amivel elektromos sugarakat lőtt közel fél méter magas nyílt lángokra, amik szinte azonnal kialudtak. A kísérletet többször is megismételték és minden esetben működött, hangsúlyozta Cademartiri. A kutatócsoport meggyőződése, hogy a kísérletekben alkalmazott feszültség tizede is hasonló láng elfojtó hatással bírna, egy ilyen energiaforrást pedig már elférne egy hátizsákban, vagyis könnyedén hordozhatóvá tehetnék az eszközt.
Cademartiri szerint a tűzoltási jelenség több hatás együttes eredménye lehet, amiket még maga sem tud pontosan meghatározni, elsősorban azonban a tűzben létrejövő szénrészecskék és az elektromosság kölcsönhatásának tulajdonítja a tűzoltási képességet. "A korom könnyen válik töltötté. A töltéssel rendelkező részecskék reagálnak az elektromos mezőre, befolyásolva a lángok stabilitását" - magyarázta.
A rendszer különösen a zárt terekben kialakult tüzek oltásánál lehet hasznos, a nagy területen elharapózott lángok, mint például az erdőtüzek oltásában azonban aligha vennék bármi hasznát, tették hozzá a kutatók.
Cademartiri arról is beszámolt, hogy az elektromos hullámokkal a lángok hőjét és terjedését is képesek kontrollálni, ami a kutatócsoportot is meglepte. Ennek eredményeként a módszerrel számos olyan technikában érhetnek el előrelépéseket, amikhez kontrollált égés szükséges, ilyenek a gépjárművek motorjai, az erőművek vagy a hegesztőégők.
"A tüzek kordában tartása rendkívül nagy kihívás" - mondta Ludovico Cademartiri, a Harvard Egyetem kutatója, aki munkatársaival az Amerikai Kémiai Társaság 241. nemzeti találkozóján mutatta be eredményeit. A 200 éves megfigyelés szerint az elektromosság képes befolyásolni a lángok alakját, meghajlítani, megtekerni, pislákolást előidézni, vagy akár teljesen kioltani is. Ennek ellenére a jelenséget szinte senki sem kutatta az azóta eltelt időszak során. "Kutatásunk bebizonyította, hogy nagy elektromos mezők alkalmazásával nagyon gyorsan elfojthatók a tüzek. Rendkívül izgatottak vagyunk ezen a viszonylag felderítetlen kutatási területen elért eredményeink miatt"
Az új módszer legfőbb vívmánya, hogy a tűzoltók az oltáskor nem lennének kitéve a tűz közvetlen veszélyének, nem kell oltóanyagot juttatniuk a lángok közé, az oltást biztonságos távolságból, akár távvezérléssel is végezhetnék. A technikával víz is spórolható, valamint elkerülhető azoknak az oltóanyagoknak a használata, amik károsak lehetnek a környezetre, "a cél szentesíti az eszközt" alapon azonban mégis rákényszerülünk a bevetésükre. Az elektromos megoldás a mennyezetekre szerelt, vizet permetező szórófejek kiváltására is kiváló lenne, amik bár meggátolják a tűz tovább terjedését, rengeteg kárt okozhatnak a berendezésekben.
Cademartiri egy 600 wattos elektromos erősítőt kapcsolt egy pálcaszerű szondához, amivel elektromos sugarakat lőtt közel fél méter magas nyílt lángokra, amik szinte azonnal kialudtak. A kísérletet többször is megismételték és minden esetben működött, hangsúlyozta Cademartiri. A kutatócsoport meggyőződése, hogy a kísérletekben alkalmazott feszültség tizede is hasonló láng elfojtó hatással bírna, egy ilyen energiaforrást pedig már elférne egy hátizsákban, vagyis könnyedén hordozhatóvá tehetnék az eszközt.
Cademartiri szerint a tűzoltási jelenség több hatás együttes eredménye lehet, amiket még maga sem tud pontosan meghatározni, elsősorban azonban a tűzben létrejövő szénrészecskék és az elektromosság kölcsönhatásának tulajdonítja a tűzoltási képességet. "A korom könnyen válik töltötté. A töltéssel rendelkező részecskék reagálnak az elektromos mezőre, befolyásolva a lángok stabilitását" - magyarázta.
A rendszer különösen a zárt terekben kialakult tüzek oltásánál lehet hasznos, a nagy területen elharapózott lángok, mint például az erdőtüzek oltásában azonban aligha vennék bármi hasznát, tették hozzá a kutatók.
Cademartiri arról is beszámolt, hogy az elektromos hullámokkal a lángok hőjét és terjedését is képesek kontrollálni, ami a kutatócsoportot is meglepte. Ennek eredményeként a módszerrel számos olyan technikában érhetnek el előrelépéseket, amikhez kontrollált égés szükséges, ilyenek a gépjárművek motorjai, az erőművek vagy a hegesztőégők.