25
-
Irasidus #25 Ez a legátlátszóbb hárítás, hogy nem volt semmiféle célod. Persze nincs semmi célod, csak grafomániás vagy, és írnod kell, ugye? Az meg az önellentmondás csodálatos példája, hogy neked nem volt semmiféle célod, de a végén már vélemény sőt kritika amit írtál. El kellene dönteni, hogy most grafomániás ütődött, vagy egy hozzánemértő megmondóember vagy? A kettő együtt nem megy! A kritika és kritizálás között meg van egy szakadék, és pedig a szaktudás. Ennyi.
Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2015.02.04. 13:25:28 -
Viktor800428 #24 Nincs semmiféle célom, megírtam a véleményemet, hogy lúzerségnek tartom, hogy felküldenek egy eszközt, és egy kalapács-bonyolultságú eszköz megy tönkre benne. Ennyi. Ti támadtatok rögtön nekem, hogy hogy képzelem azt, hogy nekem ez a véleményem. Szerintem éppen ez a trollkodás. Csak azért, mert nem értesz egyet, nem értem, miért kell leugatni.
És egyébként igen, ez a vélemény egy kritika. A kritika meg előrevisz. Ez a kritika lényege. Ha minden mindenkinek jó lenne mindig, akkor minden maradna olyan szar, mint amilyen volt. És akkor vissza is térnénk az előző témához, de nem.
Ennyi.
-
mrzool #23 számodra teljesen rendben van, hogy háborúra sokkal több pénz van, mint arra, hogy esetleg életeket mentsenek, hogy ne dögöljön éhen rengeteg gyerek szerte a világon, vagy ne adj' Isten, fejlődjön az emberiség tudása.
Félrebeszélsz. Egyébként a hozzászólásom melyik részéből következtetted ezt ki? Szerinted reális, hogy egy űrkutatásért rajongó ember a háborút fontosabbra tartja?
Nyilván nem. Viszont a kőkemény valóság, a realitás az, hogy a háborúra több pénz van, és kész. Egy szóval sem említettem, hogy ez rendben lenne, csak tényeket közöltem.
Miután láthatóan fogalmad sincs a mérnöki tervezésről, projektmenedzsmentről, finanszírozásról, hadd kérdezzem meg újra: mi is a célod pontosan? Már persze a trollkodáson kívül.
-
Viktor800428 #22 Ja, akkor most, hogy te végre ilyen komoly, bonyolult és összetett felnőtt emberré váltál, már számodra teljesen rendben van, hogy háborúra sokkal több pénz van, mint arra, hogy esetleg életeket mentsenek, hogy ne dögöljön éhen rengeteg gyerek szerte a világon, vagy ne adj' Isten, fejlődjön az emberiség tudása. Ez valóban nem szűklátókörűség, sőt, egyenes vérbeli racionális gondolkodás. A legegyszerűbb azt mondani (újabb közhelyes baromságokkal dobálózni), hogy ez "utópia". Akkor szerinted nyilván Bill Gates is egy komolytalan, utópisztikus ember.
Az, hogy te bele vagy kényelmesedbe a világodba, és hangoztatod a legegyszerűbb közhelyeket, meg hogy "hát, ilyen a világ, bmeg!" az nem azt jelenti, hogy ez így van rendjén. Ha kizárólag olyan felfogású emberek élnének, mint te a nagy komolyságoddal, akkor vajon próbálkoznának-e egyáltalán Marsra szállni? Ez nem utópisztikus? Vagy van valami kézzel fogható racionalitása? Pont, hogy álmodozó, utópisztikus dolgok ezek, nem is értem, miért foglalkozol ezzel egyáltalán.
-
mrzool #21 Egyébként meg rohadtul nem meggyőző, hogy egy 7.5 cm-es képrészletnek 1 pixel a leképezése. Ezt szarnak mondanám, de mindegy.
EGY, ismétlem EGY kilométerről, ember! Az istenített mobilod mennyit is lát egy km-ről? Most a Földön, illetve azután, hogy fellövik, 7-8 hónapot utazik az űr vákuumában és sugárzásában, majd leszáll egy idegen bolygón?
A kifejezés pedig amit keresel a hardverrel és a felhasznált komponensekkel kapcsolatban: "design freeze".
A pénzes felvetésed meg a 60-as évekezés pedig tipikusan egy 10 éves gyermek gondolkodására vall, én kb. akkoriban láttam ilyen egyszerűen a világot. Pl. ha háborúra van pénz, de nekem nincs pénzem Ferrarit venni, akkor az most mégsem pénz kérdés? Vagy esetleg nem mindegy, hogy a pénz az A-nál vagy B-nél van?
Egyszerűen komolytalan vagy. -
Irasidus #20 Igen, háborúra több pénz van, mert nem egy utópiában élünk. Jó reggelt! Ettől még az űrkutatás is pénzbe kerül, csak nem kap annyit (ezt mindenki sajnálja aki érdeklődik az űrkutatás iránt, én is). Igen, a kulcsszó a pénz, mert az űrkutatásban sem ingyen dolgoznak, vagy ingyen kapják a felszerelést...
Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2015.02.03. 17:15:43 -
Viktor800428 #19 Már értem, te biztos űrkutatológus vagy! Ja, a kulcsszó a pénz. Persze. A pénz meg egy természeti jelenség, vagy fizikai törvény, amit nem tudunk leküzdeni. Amíg a pénz áll a kutatások útjában, addig tökfelesleges az egész. Érdekes, ha háború van, valahogy 1000szer akkor pénzek állnak rendelkezésre, mint amikor valami békés, fejlesztő jellegű dolog a cél...
Ebből látszik, hogy ez nem pénz-kérdés. De egy picit elkalandoztam... -
Irasidus #18 És még egy apróság, ezeket a képeket valahogy el kell juttatni a Földre, a sávszélesség meg korlátozott, és kevés. Így is órákig, vagy napokig tart egy kép lehívása. Ekkora távolságból körülbelül ez a maximum amit ki tudnak hozni. Összefoglalólag: tervezés, fényképezés, adattovábbítás, kutatásszervezés, illetve gazdasági okok amit nem értesz ebben. Szép! Van még valami?
Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2015.02.03. 16:56:51 -
Irasidus #17 A kamera még mindig 2004-ben készült, amit te a mai technológiához hasonlítasz. Picit nehéz a felfogóképességed. Ár/érték arány mond valamit? Vagy az, hogy ez PÉNZBE kerül, ami nem áll végtelen mennyiségben rendelkezésre? Amikor egy programról döntenek, akkor abba pénzügyi keretbe bele kell férni, és el kell dönteni mit/mennyiért kutatnak. Feltehetnek egy órásteleszkópot is a roverra, és mit érnek el vele ha nem tud odamenni, hogy megvizsgálja, mert a hatókörén kívül van? És ha már itt tartunk, a Marsi környezetet tudod, nem a kamerával vizsgálják, hanem a más műszerekkel, a látásból még nem fogod megtudni mi-miből van! Ok? A technológia fejlődését meg nem tudjuk befolyásolni, az olyan amilyen. Túl sok scifit néztél...
Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2015.02.03. 16:39:25 -
Viktor800428 #16 Nyilván az utolsót (a kamusat, tudod ) a te kedvedért írtam, mert nyilván ezt akartad végre hallani, te észlény.
Egyébként meg rohadtul nem meggyőző, hogy egy 7.5 cm-es képrészletnek 1 pixel a leképezése. Ezt szarnak mondanám, de mindegy.
A tudományos értéke meg az volna egy komolyabb kamerának, hogy nem azon menne a szájtépés, hogy amit ott látnak az egy kavics, egy jégkristály, vagy valami, ami éppen a földi eszközről potyogott le menet közben (mert nyilván arról potyognia kell dolgoknak).
És itt tartunk a hatvanas évek óta. Micsoda pörgős iparág.
Mindegy, hát valamiből meg kell gazdagodni.
-
mrzool #15 ez a felbontás nem alkalmas arra, hogy egy pl 100 méterre lévő akármekkora objektumról jól elemezhető, részletgazdag képet adjon vissza, mert egyszerűen ehhez a képátfogáshoz kevés a képpontok száma a megfelelő mintavételezéshez.
Mi nem alkalmas mire?
One MastCam camera is the Medium Angle Camera (MAC), which has a 34 mm (1.3 in) focal length, a 15° field of view, and can yield 22 cm/pixel (8.7 in/pixel) scale at 1 km (0.62 mi). The other camera in the MastCam is the Narrow Angle Camera (NAC), which has a 100 mm (3.9 in) focal length, a 5.1° field of view, and can yield 7.4 cm/pixel (2.9 in/pixel) scale at 1 km (0.62 mi).
Másrészt az meg, hogy 2004-ben elfogadott tervek alapján építik bele az akkoriban fellelhető technológiát egy 2011-ben felküldött űrjárműbe, hát az eléggé szánalmas bürokráciára utal.
Ez nem bürokrácia, hanem mérnöki tervezés, de erről nyilván még nem hallottál. Azt tudod-e, hogy a Hubble teleszkóp, amit a 90-es évek elején bocsátottak pályára, az a 60-70-es évek terméke?
Egyébként meg hagyjuk már! Látta valaki, hogy leszállt volna bármi is a Marson?
Kamu az egész!!!
Nem hiába kérdeztem rá, így legalább nem kell tovább motorozni a témán, trollocska. -
Irasidus #14 Igen látta, még felvétel is készült róla. Klikk
![]()
Van még kérdés? -
Irasidus #13 A te kamerád sem tud 100 méterről egy akármekkora objektumról elemezhető, részletgazdag képet visszaadni. Kicsit elszaladt a ló veled az érvelésben, mert nem is volt cél, hogy egy Hubble-távcsövet rárakjanak rá, hogy legyen neked minden kőről szép képed. Tudományos haszna nem igen lenne... Továbbá ha 2011-ben úgy döntöttek volna, hogy új kamerát raknak bele, egyrészt az legalább újabb két-három év csúszás lenne mire elkészül a kamra, mert még mindig nem jó a te mobilod chipje. Plusz ez megint irdatlan pénzekbe kerülne, amit honnan is szednek? No meg át kell tervezni az új chipnek megfelelően az egész rendszert illetve a programozást, ami megint csak pár év. De várjál csak, akkor már megint újabb kamera-technolgia lesz, ez egy végtelen ciklus... Ezt tervezésnek hívják nem bürokráciának. -
Viktor800428 #12 Egyébként meg hagyjuk már! Látta valaki, hogy leszállt volna bármi is a Marson?
Kamu az egész!!! -
Viktor800428 #11 Egyrészt nem, nem hangzik jobban, ez a felbontás nem alkalmas arra, hogy egy pl 100 méterre lévő akármekkora objektumról jól elemezhető, részletgazdag képet adjon vissza, mert egyszerűen ehhez a képátfogáshoz kevés a képpontok száma a megfelelő mintavételezéshez. Mintha egy olyan digitális mikrofon lenne rajta, ami 4 bites mintavétellel operál 10 kHz-es tartományban, mert hát a többit úgyse halljuk. Persze, hang van, csak éppen nem lehet megkülönböztetni az emberi beszédet egy hangos fingástól.
Másrészt az meg, hogy 2004-ben elfogadott tervek alapján építik bele az akkoriban fellelhető technológiát egy 2011-ben felküldött űrjárműbe, hát az eléggé szánalmas bürokráciára utal.
Ezzel együtt persze, nagy érdem, és precíz mérnöki munka, meg minden, de azért mégiscsak úgy tűnik, mintha elvesznének a részletekben, meg a sok papírmunkában a tudós urak.
-
mrzool #10 Jó, hagyjuk a félrebeszélést, mesélj, mi a konklúziód? Hogy kamu az egész, és a zűr sem létezik? -
Irasidus #9 Igazad van, 2 megapixeles a legnagyobb felbontású kamerája, viszont ha úgy mondom 1600X1200 HD felbontású kép, máris jobban hangzik, igaz? A Curiosity terveit 2004-ben fogadták el, és ez bizony az akkori technológia és még mindig nem összehasonlítható a Te mai kameráiddal. Arról nem beszélve, hogy mindig kipróbált, megbízható eszközöket használnak az űrkutatásban, nem a legújabb technológiát. Azért kerül ennyibe, mert ez extrém körülmények közé tervezett műszer, amiben olyan dolgokat is figyelembe kell venni, mint például mekkora a Marson a fehéregyensúly, ésatöbb, ezeket mind kalibrálni kell a CCD chipben. Tudod, a te mobilod egy laborban lett kalibrálva, Földi viszonyokra, de ez meg is látszik rajta, gondolom észrevetted nem mindig ugyanazokat a színeket, fényeket adja vissza? Na, ezeket egy másik bolygóra ugyanúgy el kell készíteni, csak ott nincs referencia, és az nem jó ami te mobilodban chipjében van kalibrálva...
Az említett eszközök is elromolhatnak, mint minden csak mivel kéznél van könnyebb észrevenni, és megjavítani. Továbbá ezek az eszközök nem voltak akkora megterhelésnek kitéve, mint egy Mars-lander. Kezdve a felszálláskor keletkező vibráló rázkódás, a hőingadozások, a vákuum, a légkörbe való belépéskor keletkező óriási terhelés. Ha egy mezei kapunyitót is kitennéd ennek, már repülés elején szétesne, vagy ha mégsem, a hősokk miatt beragadna. Arról nem beszélve, hogy ez alacsony költségvetéssel készült, és az első próbálkozása volt az Egyesül Királyság mérnökeinek... Csoda lett volna ha elsőre ennyi pénzből sikerül nekik.
Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2015.02.03. 15:08:50 -
Viktor800428 #8 Ja, és egyébként meg, Irasidus!
"Milyen felbontásúak a kamerák?
Kétféle felbontásúak találhatóak a Curiosity-n: 1 MP-es (ff) és 2 MP-es (színes) egységek."
-
Viktor800428 #7 Ja persze, hogy ami elromolhat... ez egy közhelyes baromság. Ennek a kütyünek (egy elektromechanikus szerkezetnek) egyetlen feladata lett volna, amit egyetlen egyszer kellett volna elvégeznie, és erre se volt képes. Szép lenne, ha pl egy lélegeztetőgép, vagy egy peacemaker (legyen akár az orvosi, akár a katonai változata!) ilyen megbízhatósággal működne! Egy egyszerű kapunyitó szerkezetnek naponta többszáz nyitást-zárást kell elvégeznie 15-20 éven keresztül egy forgalmasabb épületben. Vagy akár egy... tökömtudja, akármi megbízhatóbb, mint egy olyan dolog, amit kitaláltak valamire, és nem működik. És mindez az űrkutatásban, ahol egy ilyen kis sz*r, ami itt elromlott, nem 5ezer forintba, hanem 500ezer dollárba kerül. Vicc.
-
Irasidus #6 Ja, csak a te mobilod mai darab, a MER-ek meg 10+5 éve készültek, és a te mobilodat nem extrém körülmények között kell használni... A Curiosity meg nem 2Mpixeles kamera van ám. ;) Az meg a te bajod ha nem hiszed el, hogy ami elromolhat az el is romlik. -
Viktor800428 #5 Ez kissé hihetetlen. Elmegy a Marsig a cucc. Ott még le is száll. Aztán egy mechanikus szerkezet nem nyílik ki? Ez kb olyan, mint hogy elég a 2 megapixeles kamera is a marsjárókra... (a telefonomban 8 megapixeles van). -
#4
Oda kéne menni valamelyik még működő szondával, aztán kipiszkálni a 4. panelt a helyéről és már kezdődhetne is a show. -
#3
Jelentkezz a Brit Tudományos Akadémiára, fel fognak venni a tagjaik közé! Nem gondoltak még rá, hogy teljesen fölöslegesek a Mars kutatással kapcsolatos tudományos célkitűzéseik. -
culas25hc #2 Mondjuk ha ember jut a Marsra, akkor sok jelentőssége nem lesz a szonda adatainak. Legfeljebb régészet :p
-
kvp #1 A frissebb adatok szerint leszallt, de nem nyilt ki mind a 4 napeleme. (a nagyobb felbontasu kepek szerint) A radioantenna pedig a legalso alatt van, tehat ha kapott is eleg aramot a ket tablabol, akkor is keptelen volt kommunikalni. Ez egy kisebb tervezesi hianyossag, ami a nagyon alacsony koltsegvetes miatt berakott egyszerusitesek egyik lehetseges mellekhatasa.
