Berta Sándor
Izraelben a kasszához kérhetik a Google-t
A közel-keleti országban nem adót kellene fizetnie az amerikai IT-óriásnak, hanem a nyeresége egy részét kellene közvetve átutalnia a helyi honlapoknak.
Erel Margalit multimilliomos vállalkozó egy éve parlamenti képviselő. Büszke arra, hogy kereken száz cég alapításában vett részt, emellett rendszeresen felemeli a szavát a szociálisan nehéz helyzetben lévő csoportok mellett. A Jerusalem Venture Capital Partners kockázati tőkealap létrehozója most törvényjavaslatot nyújtott be, amelynek értelmében a helyi és a külföldi keresőket üzemeltető társaságok kötelesek az éves nyereségük egy részét felajánlani az izraeli online sajtóorgánumoknak. A Google Izraelből származó éves bevételeit 200 millió euróra becsülik.
Margalit elmondta, hogy a minőségi tartalmakat kínáló szolgáltatóknak, például az újságkiadóknak legalább minimális profitot kellene termelniük, ezt azonban a szabad piac egyedül nem tudja szabályozni. Ugyanakkor ezeknek a sajtóorgánumoknak a túlélése fontos az izraeli demokrácia jövője szempontjából.
Az izraeli parlament, a Knesszet pénzügyi bizottsága tavaly év végén foglalkozott először a törvényjavaslattal. Az első parlamenti vitára februárban vagy márciusban kerülhet sor. A csomag lényege, hogy az újságok hozzájárulnak az internetes forgalomhoz és ebből a keresők profitálnak, ezért utóbbiaknak némi kompenzációt kell fizetniük a kiadóknak. A tervezet alapján a helyi és a külföldi keresőket működtető vállalkozásoknak egyaránt a nyereségük 7 százalékát kellene átutalniuk a pénzügyminisztérium egy folyószámlájára. A beérkező összegeket egy több szaktárca képviselőit és egy bírót tömörítő testület osztaná szét a honlapok között.
Csak azok a portálok kaphatnának a pénzből, amelyek legalább egy éve léteznek és amelyek legalább hetente egyszer frissítik a megjelentetett tartalmakat. Szintén előírás lenne, hogy a megjelenő anyagok minimum egyharmadát az oldal szerkesztőinek kellene készíteniük. Ugyan Izraelben Google-törvényként emlegetik a tervezetet, de az végeredményben minden internetes keresőt és tartalomszolgáltatót érintene. Az ölet egyébként más országok számára is vonzó lehet. Margalit közölte, hogy a francia innovációs miniszter már érdeklődött nála, de más államokból is volt érdeklődés.
Izraelben felmerült az az elképzelés is, hogy meg kellene adóztatni a külföldi internetkonszerneket. A Google rendelkezik egy helyi kutatóközponttal és fizet helyi adókat. A Waze felvásárlása után a vállalat 370 millió dollárt utalt át az izraeli adóhivatalnak.
Erel Margalit multimilliomos vállalkozó egy éve parlamenti képviselő. Büszke arra, hogy kereken száz cég alapításában vett részt, emellett rendszeresen felemeli a szavát a szociálisan nehéz helyzetben lévő csoportok mellett. A Jerusalem Venture Capital Partners kockázati tőkealap létrehozója most törvényjavaslatot nyújtott be, amelynek értelmében a helyi és a külföldi keresőket üzemeltető társaságok kötelesek az éves nyereségük egy részét felajánlani az izraeli online sajtóorgánumoknak. A Google Izraelből származó éves bevételeit 200 millió euróra becsülik.
Margalit elmondta, hogy a minőségi tartalmakat kínáló szolgáltatóknak, például az újságkiadóknak legalább minimális profitot kellene termelniük, ezt azonban a szabad piac egyedül nem tudja szabályozni. Ugyanakkor ezeknek a sajtóorgánumoknak a túlélése fontos az izraeli demokrácia jövője szempontjából.
Az izraeli parlament, a Knesszet pénzügyi bizottsága tavaly év végén foglalkozott először a törvényjavaslattal. Az első parlamenti vitára februárban vagy márciusban kerülhet sor. A csomag lényege, hogy az újságok hozzájárulnak az internetes forgalomhoz és ebből a keresők profitálnak, ezért utóbbiaknak némi kompenzációt kell fizetniük a kiadóknak. A tervezet alapján a helyi és a külföldi keresőket működtető vállalkozásoknak egyaránt a nyereségük 7 százalékát kellene átutalniuk a pénzügyminisztérium egy folyószámlájára. A beérkező összegeket egy több szaktárca képviselőit és egy bírót tömörítő testület osztaná szét a honlapok között.
Csak azok a portálok kaphatnának a pénzből, amelyek legalább egy éve léteznek és amelyek legalább hetente egyszer frissítik a megjelentetett tartalmakat. Szintén előírás lenne, hogy a megjelenő anyagok minimum egyharmadát az oldal szerkesztőinek kellene készíteniük. Ugyan Izraelben Google-törvényként emlegetik a tervezetet, de az végeredményben minden internetes keresőt és tartalomszolgáltatót érintene. Az ölet egyébként más országok számára is vonzó lehet. Margalit közölte, hogy a francia innovációs miniszter már érdeklődött nála, de más államokból is volt érdeklődés.
Izraelben felmerült az az elképzelés is, hogy meg kellene adóztatni a külföldi internetkonszerneket. A Google rendelkezik egy helyi kutatóközponttal és fizet helyi adókat. A Waze felvásárlása után a vállalat 370 millió dollárt utalt át az izraeli adóhivatalnak.