Berta Sándor

Hamarosan megdőlhet Moore törvénye

Úgy tűnik, hogy Moore törvénye lassan, de biztosan eléri a határait, de közel sem olyan formában, ahogy arra sokan számítottak. A probléma nem a chipek mérete, hanem az ára lehet.

Ezt az álláspontot képviseli Henry Samueli, a Broadcom társalapítója, elnöke és műszaki vezetője. A menedzser úgy véli, hogy a fejlődési folyamat a végéhez ért. Ugyan a következő években is arra lehet számítani, hogy az egyes dizájnokat egyre kisebb méretbe próbálják majd meg beleszorítani, de mostanára elérkezett az ipar ahhoz a ponthoz, amelynél a gyártási technológiák összetettsége minden lépéssel exponenciálisan nő és a költséggörbe egyre laposabb. Eddig minden egyes generációval sikerült javítani a processzorok sebességén, fogyasztásán és árán, hamarosan azonban a gyártóknak dönteniük kell, hogy a három dolog közül melyik kettőt részesítik majd előnyben. Éppen ezért Samueli azt valószínűsíti, hogy az ártényező eshet áldozatul.

Jövőre a chipágazat először alkalmazza majd a 14 nanométeres gyártási eljárást. A Broadcom társalapító-elnöke szerint ugyan ez technikailag már kivitelezhető, de a hagyományos gyártási technikák érezhetően elérték a fizikai határaikat. Ez három generációval később, az 5 nanométeres gyártási eljárással amúgy is bekövetkezne. Samueli leszögezte: egyetlen atomból viszont nem lehet tranzisztort építeni, vagyis legkésőbb akkor már teljesen új eljárásokra lesz szükség. Olyanokra, amelyek jelenleg legfeljebb kísérleti szakaszban léteznek.


Gordon Moore, az Intel Corp. társalapítója 2002 júliusában vehette át George W. Bush amerikai elnöktől az Amerikai Egyesült Államok legmagasabb rendű civil kitüntetését. A szakember 48 évvel ezelőtt megjósolta, hogy a chipekben található tranzisztorok száma, illetve az egységek teljesítménye 18-24 havonta meg fog duplázódni, miközben méretük nem változik. A számtalanszor igazolt jóslat azóta "Moore törvénye"-ként íródott be a chipipar történelmébe. Kitüntetésekor Moore azt nyilatkozta, hogy a chipipar a törvénynek megfelelő ütemben fog tovább fejlődni, némi lassulás ugyanakkor érezhető lesz. "A megduplázódás üteme valamelyest lassul" - mondta, majd hozzátette: "Fokozatosan eljutunk oda, hogy az egyes komponensek valóban egy-egy atomból épüljenek fel."

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • Caro #4
    Ez is csak addig fog menni, ameddig megéri. A gyártástechnológia fejlesztése eszméletlen pénz, nem is véletlen, hogy egyedül az Intelnek van/lesz 14nm-es gyára. Ugyanakkor rengeteget is hoz, mert kisebb lesz a fogyasztás, nagyobb a teljesítmény, nagyobb az egy szeletre jutó procik száma.
    De könnyen lehet, hogy épeszű technológiával már nem nagyon lehet lemenni 14 nm alá majd.
    Szinte mindegy, hogy a laborban mit tudnak megcsinálni, a kérdés az, hogy az nagy méretben kis hibarátával is megvalósítható-e?
    Ha nem, akkor könnyen lehet, hogy a csíkszélesség befagy egy időre, és inkább kapcsolási szinten próbálnak majd fejleszteni, vagy egyszerűen nőni fog a processzorok fizikai mérete.
    De ott van pl. a GaAs is, amivel lazán meg lehet csinálni 100 GHz-es áramköröket is, mégis szilíciumból vannak a processzorok. Ennek két fő oka van: drága, és annyit fogyaszt mint a dög :)
  • AgentKis #3
    Erről a Moore törvényéről már fősulin azt tanultam (1998-ban !!!) hogy nem megy a végtelenségig. No addig talán nem, de 2 évente azért ne temessük. Főleg úgy ne, hogy 40 évig viszonylag pontos volt. "Kilengés" persze lehet benne, de szerintem messze még a vége. Azonkívül emlékeim szerint az "eredeti" törvényben az árról szó sem volt.
    Ami előbb eléri a "végét" azok a valós igények lesznek. Lehallgani megfigyelni pl. már egy szaros ARM is bőven elég, akkor is, ha HD videót játszik le közben egy 3 ujjnyi magasságú képernyőre...
  • kvp #2
    Wikipedia:

    "Continuing the pattern of halving the surface area of each node (or reducing the square sides by 1.4) every two years, it can be expected that 4 nm technology will appear in roughly 2022, 3 nm in 2024, 2 nm in 2026, and lastly 1 nm in 2028, which may be the limit for current lithographic semiconductor silicon technology as presently implemented. As a result 2030 and beyond may see a shift in technology to enable smaller components in the form of silicene or silicon nanotubes or a move towards other processing methods such as quantum computing.

    Transistors one atom thick and ten atoms wide have been made by UK researchers. They were carved from graphene, predicted by some to one day oust silicon as the basis of future computing. Graphene is a material made from flat sheets of carbon in a honeycomb arrangement, and is a leading contender. A team at the University of Manchester, UK, have now used it to make some of the smallest transistors ever. Devices only 1 nm across that contain just a few carbon rings."

    Tehat 2030 utan mar gondok lesznek, de addigra talan sikerul hasznalhato optikai rendszereket is kesziteni, ami azt jelenti, hogy onnantol egy atom helyett 1 foton lesz a legkisebb keresztmetszet.
  • Kornan #1
    Ahogy elnéztem mostanában a 4-edik generációs intel processzorokat, már kb két éve jelentősen belassult a teljesítmény fejlődése és az ár is növekedett ahhoz képest, amennyiért én vettem. A még "megfizethető" 4 magos i7-eseket néztem és úgy durván becsülve 20% körül van a teljesítménytöbblet a második generációsokhoz képest. Tehát ha most vesz valaki processzort az jó eséllyel sokáig használható marad. Talán addig amíg ki nem jön valami egészen új. Én is úgy vettem meg a legutolsó gépemet, hogy akkor nah most egy kicsit jobbat veszek, mert talán ez lesz az utolsó hagyományos PC-m. Esetleg egy video kari csere 4 év múlva.

    A video kártyáknál szerencsére még van teljesítmény növekedés, habár ott is lassul.