Balázs Richárd

Jobb ha felkészülünk az energiaválságra

Öt évvel ezelőtt tört ki a pénzügyi válság, melynek hullámai még mindig nem ültek el. Kialakulásáért nagymértékben az emberi pszichológia gyengesége okolható, az a kollektív hajlam, amivel vakoknak tetetjük magunkat az olyan kockázatok felbukkanásakor, melyek gazdaságokat és civilizációkat dönthetnek romba.

Ma ez a kockázati vakság egy a 2008-as válságnál is nagyobb krízis kialakulásával fenyeget. Jeremy Leggett azt bizonygatja, hogy az energiaipar vezetőinek viselkedése, amivel fittyet hánynak a kockázatokra, globális összeomláshoz fog vezetni, és itt most nem pusztán az általuk táplált éghajlatváltozásról beszélünk. Leggett maga is az olaj- és a gáziparág teremtménye volt, a londoni Imperial College geológusaként munkáit olyan nagy társaságok finanszírozták, mint a BP vagy a Shell, szakterülete a palagáz-kitermelés volt. Tevékenysége során azonban felismerte a társadalom túlzott függését a fosszilis üzemanyagoktól és hangot is adott aggályainak. 1989-ben otthagyta az Imperial College-t és az éghajlatváltozás megállítása mellett kezdett kampányolni. Egy évtizeddel később létrehozott egy napenergia hasznosításra fókuszáló vállalkozást, 2000-ben pedig részt vett egy megújuló energiaforrásokra irányuló befektetési alap létrehozásában.

Leggett végignézte az energia és a pénzügyi szektor vezéreinek tevékenységét a pénzügyi válság kiteljesedése és lecsengése alatt, miközben az olajárak rendíthetetlenül emelkedtek. A tapasztalatokból azt a következtetést szűrte le, hogy túl sokan hunynak szemet, vaknak és süketnek tettetve magukat az üzleti szféra és a kormányzatok legfelső köreiben a szisztematikus kockázatvállalással szemben. Ez a magukra erőltetett nyugalom azonban nagy veszélyeket hordoz, figyelmeztet Leggett.

Az első és legnagyobb nem jelent meglepetést, mivel ez továbbra is az éghajlatváltozás. Sokkal több elégetetlen hagyományos fosszilis üzemanyaggal rendelkezünk, mint ami az éghajlat tönkretételéhez szükséges, ennek ellenére az energiaipar egyre-másra fedezi fel és fejleszti a nem hagyományos lelőhelyeket. Ilyen a palagáz, vagy a kátrányos homok, miközben figyelmen kívül hagyja az egyre fejlődő napenergiát.

A másik nagy veszélyforrás az olaj, szén és földgáz tartalékok túlértékeléséből adódóan egy újabb buborék, egy úgynevezett "szénbuborék" kialakulása a tőkepiacokon. Ha a politikusok komolyan gondolják a globális felmelegedés 2 Celsius fokra történő korlátozását, a kőolajszármazék lelőhelyek 60-80 százalékának kitermeletlenül kellene maradnia. Ez persze azt jelentené, hogy az olaj- és gázipari cégek értéke mélyrepülésbe kezdenének és sokan sok pénzt vesztenének, vonta le a következtetést Leggett, aki jelenleg a Carbon Tracker nevű pénzügyi agytröszt elnökeként ennek a kockázatnak a nyilvánvalóvá tételét tűzte ki céljául.

A Carbon Tracker figyelmeztetéseinek hatására már több pénzintézet is elkezdte kivonni befektetéseit a kőolajszármazékokból. Törekvéseiket erősíti az IPCC legutóbbi jelentése. Leggett reméli, sikerül mindenkit rádöbbenteni arra, mennyire visszás egy olyan energiapiac, ami arra játszik, hogy az országok passzívak az éghajlatváltozással szemben, a befektetők és a szabályzók pedig nem foglalkoznak a kockázatokkal, sőt azt is mondhatjuk, hogy nem létezik éghajlati politikai döntéshozás.

A harmadik kockázati tényező a palagáz termelésben rejlik, ami szintén egy buborékot, vagy akár egy Ponzi-sémát eredményezhet. A jelenlegi palafúrásokból történő kitermelés gyors ütemben csökken, és hatalmas tőkére lesz szükség a helyettesítésükre. Leggett szerint ez sokakat meg fog lepni a döntéshozók közül is, akik abban a hitben élnek a rendelkezésükre bocsátott ismeretekből, hogy a palafúrásoknak alig vannak korlátai. Ha az Egyesült Államok palagáz fúrásai nem is képeznének buborékot, a kitermelés gazdaságtalan marad és megjelennek a környezeti hátulütők. Texas államban egész városok kezdenek kifogyni a vízből, melyek eladták víztározóikat az úgynevezett hidraulikus törés, vagy fracking technológiához. Az még vitatott, hogy ugyanez a jelenség idővel a világ más területein is felüti-e a fejét, Európa például földtanából adódóan is kevésbé lelkes a technológiával kapcsolatban.

A negyedik tényező, hogy az olaj kiürüléséből adódó katasztrófát még mindig fenntartásokkal kezeljük. A legtöbb ember hisz az ipari mantrának, miszerint elegendő olaj áll rendelkezésre az elkövetkező évtizedekre. Leggett ahhoz a kisebbséghez tartozik, ami nincs erről meggyőződve. A nyersolaj kitermelés 2005-ben tetőződött, azóta az olajmezők több mint évi 6 százalékos ütemben ürülnek a Nemzetközi Energia Ügynökség adatai szerint. Az Egyesült Államok által büszkén hirdetett napi 2 millió hordós új előállítási kapacitás, ami a palafúrásokból keletkezett, koránt sem olyan nagy potenciál, ha figyelembe vesszük hogy a világ, amiben élünk, naponta 90 millió hordót fogyaszt el.

Leggett szerint a kockázatok feletti szemet hunyás, a modern gazdaságok olajfüggőségével társítva néhány éven belül a rendszer menthetetlen összeomlását fogja eredményezni, miközben elismeri, hogy a kisebbséget képviseli ebben a kérdésben, de rámutat arra a tényre is, hogy a pénzügyi válság felfutása előtt is nagyon kevesen kongatták a vészharangokat. Ennek ellenére hiszi, hogy létezik egy arany középút, ha megfelelő döntések születnek az IPCC legutóbbi figyelmeztetéseinek hatására. Ehhez a tiszta energiát termelő iparra és stratégiákra kell fókuszálni, felgyorsítva fejlődésüket, hasonlóan a II. Világháborúban lezajlott hatalmas mértékű mobilizáláshoz, ahelyett hogy kollektíven a homokba dugjuk a fejünket a zord tudományos kilátások hatására. Ha ez nem sikerül, akkor a kapitalizmus következő nagy krízise fog rádöbbenteni minket a tényekre: a nagy áramszüneteket és az addig a tankhajóktól nyüzsgő kikötők ürességét nehéz lesz nem észrevenni.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • WoodrowWilson #87
    A félreértések elkerülése végett: a +40% sem onnan ered, hogy a bank fedezetlenül nyújt hitelt (hiszen akkor borulna a mérlege), hanem máshonnan finanszíroz (vagy külföldi betétből, tehát pl. anyabank kölcsönt ad a leánynak, vagy a pénzpiacon szerez nem betéti forrást).
  • WoodrowWilson #86
    "a betétek és a kihelyezett hitelek osszesített értéke nagyságrendekkel kulonbozik"

    Igen? Érdekes, a magyar hitel/betét mutató legnagyobb értéke 140% körül volt, most a 100%-hoz közelít. Nem érted a pénzteremtés mechanizmusát.


    A pénz értéke is csökken idővel, lásd infláció. A kamat a hitel ára. Vagy te mit szeretnél, hogy ingyen kapj pénzt? Ha valami tulajdonodat bérbe adod másnak, nem vársz érte fizetséget?
  • WoodrowWilson #85
    Igen, ez a betéti kamatok oldaláról megközelítve, fszrtkvltzttni meg a hitelkamat szempontjából írta le, csak a gyengébbek kedvéért egy kicsit szemléletesebben, hogy mindenki megértse, hogy a kamatos kamat nem a gonosz bankárok bűvésztrükkje a hitelfelvevő kisemmizésére, hanem egyszerűen annak definíciószerű következménye, hogy a hitelt nem egy kamatperiódus után fizetik vissza.
  • Tetsuo #84
    Te mi a [email protected]ól beszélsz?!
    A jegybankokhoz nem megy at minden utalas és nem is prompt, hanem átlagos és bizonyos esetekben havi adat, másrészt a meghatározott értékektol simán eltérhet a bank (el is tér), csak azért fizetnie kell.
    Az egyik fontos érték pedig otthon az MNB által meghatározott: kotelezo tartalékráta. Amibol látható, hogy a betétek és a kihelyezett hitelek osszesített értéke nagyságrendekkel kulonbozik.

    Pl. elsore ezt érdemes elolvasni.

    Szóval, amit mondasz, hogy a gépezet [email protected]ányosan mukodik, komoly kotroll alatt, az nem igaz.
    A csalások nem úgy tortennek, hogy bizonyos helyeken visszaélnek a pénzzel. :)
    Hanem úgy, hogy az egész rendszer arra épul, csalásra. A torvények, a kozgazdász tananyag stb. mind része a csalásnak.

    Ami a lényeg: a pénz nem a nemzeté, a jegybank nem nemzeti hanem "globális" érdeket tart szem elott. A fedezetnélkuliségbe bele van kódolva az állandó tartozás és a gazdasági novekedés alapveto elvárása (egy olyan mókuskerék, amit egyre gyorsabban kellene hajtani, hogy ne legyen baj). Nem, nem Amerika adósodik el, hanem mindenki, de csak azon adósságok számítanak, amiket "ok" úgy gondolnak.
    A másik pedig a kamat vagy a kamatos kamat.
    Az áru értéke az ido soran romlik, míg a pénz értéke no, így a reálgazdaság hátrányban van a spekulációkkal szemben. A nagybefektetok zsarolni képesek a reálgazdaság szereploit, legyenek azok vállalatok, vagy akár nemzetgazdaságok.
    Ráadásul a banki kamat eredményeképp - átlagban - a szegény szegényebb lesz, a gazdag gazdagabb.
    Ha nagy vagyonnal rendelkezik valaki, soha nem kell dolgoznia, értéket teremtenie, mégis jobban gyarapszik a vagyona, mint aki azt teszi.
    Ez a szemlélet pedig erkolcsileg is rossz, alantas, mind az egyénre, mind a társadalomra nézve. A muszlim bankok is innen kozelítik meg, tobb-kevesebb sikerrel. ;)

    A Zeitgeist-sorozat nem dokumentumfilm. Manipulatív féligazságok láncolata, buta amerikai szinten. Hatasvadász, széteffektezett jelenetekkel.
    Az pedig, hogy a vallásokat osszemossák úgy, hogy abból csak azt tudják kovetkezteni, hogy hulyeség az egész, szánalmas.
    A cionista háttérhatalom tabuként kezelése pedig fel is lebenti a fátylat a film céljáról, miszerint terelni az ébredezo delikvenseket az egyik demagóg propagandával, vissza az akólba.







  • ostoros #83
    Az előző a 80.-ra ment.
  • ostoros #82
    A kamatos kamat rohadtul nem ez. A kamat az, amikor van bent százezer forintom lekötve, és évi öt százalék kamattal évente hoz nekem 5000 forintot. A tőkerész tehát változatlan.
    Ezzel szemben a kamatos kamat az, amikor az első év végén a százezerhez hozzácsapjuk az 5000 forintot, és a következő évben már 5250 forintot fog kamatozni. Ezt pedig évről évre ismételjük, tehát a tőkerész folyamatosan emelkedik.
  • Vol Jin #81
    Ő a Zeitgeistben (korszellem) megfogalmazott konteóra utal. Ott egy hazug állítással indítanak a FED-ről, amiből levezetnek egy valótlan következtetést. Ott hangzik el ez a zavaros kifejezés, de nem azt a jelentést társítják hozzá, hanem valami tök mást. Értelme egy szál se, de akinek nagyjából semmi elképzelése nincs a pénzügyi rendszerről, abban rögzül ez a kamatos kamat kifejezés, és köp utána egyet. És halálosan úgy van beállítva, mintha valami dokumentumfilm lenne. A lényege a téveszmének az, hogy a FED kötvényeket bocsát ki, és ez teremti a pénz fedezetét, ami nincs is és csak virtuális, és az embereknek kell kifizetni a kamatokat és ez így megy két évszázada, mert a szabadkőműveseknek ez a jó. A valóság meg az, hogy több tankot meg repülőt akar az amerikai kormány, és ezért államadósságba veri magát. Az nem zavar be nekik a képbe, hogy pont ekkora GDP arányos államadósságot a második világháború után már kifezetett az USA, és majdnem eltűnt teljesen az adósságuk. Szóval baromira nem igaz, hogy folyamatosan egyre jobban eladósodtak az amerikaiak, mert csak így működik a pénzügyi rendszer, mert a szabadkőművesek bla-bla. Totál ismeretek nélkül beszopatták szegényt egy kamudokumentum filmmel, amit egy általános műveltséggel simán leellenőrizhetne, és kiszúrhatna. Mindegy is neki, mert legalább zsidózhat és szabadköművesezhet.
  • fszrtkvltzttni #80
    Tudod egyáltalán mit jelent a kamatos kamat?
    Kérek tőled 100Ft-ot évi 10%-os kamatra. Letelik az 1 év, de nincs pénzem, ezért kölcsön kell kérnem 110Ft-ot, hogy meg tudjam adni a tartozást. Innentől 110Ft az ami kamatozik. Ez a kibaszott kamatos kamat, amit elvileg általános iskolában meg kellett volna tanulnia mindenkinek.

    Kérdés: mi a faszom bajod van ezzel? Hogy kéne szerinted számolni?
  • Vol Jin #79
    ???

    Ez nekem zavaros. Azt értem, hogy utálod a zsidókat, de a világkereskedelem miért úri huncutkodás? Csak Kínában gyártották a telefonod, ezért csak el kell jutnia a pénzednek Kínába valahogy, mert gondolom ők sem szerelemből gyártották le neked. AMiben egyett tudok veled érteni, az a határidős piacok nemzetközi tiltása. Elvileg ezeknek az volt a feladata, hogy csökkentse a résztvevők árfolyamkockázatát, úgy, hogy a majdani vevők és a majdani eladók előre fixálni tudják az áraikat, a valóság meg odáig fajult, hogy a valódi vevőkön és valódi eladókon kívül beszállt a játékba az egész világ és úgy kötnek üzleteket, hogy se az elején, se a végén közük sincs mondjuk a búzához, de az árakat befolyásolják. Csakhogy ezek nem a bankok, hanem a brókerek, meg nyugdíjalapok, akik tőzsdecápázgatnak. Az egy dolog, hogy összességében nagy részük bukik rajta, engem csak az érdekel, hogy befolyásolják a piaci árat, és nonszensz, hogy egyetlen búzaszemet virtuálisan 10-20 ezerszer adnak el addig, amíg a paraszt elveti, és a molnár leőrli. Ebben egyetértek beled, hogy ezt tiltani kellene.
  • Vol Jin #78
    Ja igen, nem a semmiből, hanem külföldről kölcsönkért pénzből. Jön az utálás külföldről és ezt öntik az USA kormányának, ami elkölti műzeumra, óvodára, atomtengeralattjáróra, meg tankra, repülőre.