Berta Sándor
Path, a személyes hálózat
A Path nevű szolgáltatás bizonyos szempontból szöges ellentéte a Facebooknak. A regisztrált tagok ugyanis csak a legfontosabb családtagjaikkal és barátaikkal osztják meg az információkat, s nem mindenkivel.
Dave Morin, a Path társalapítója egyike volt a Facebook legfontosabb fejlesztőinek. Elmondása szerint többek között ő tervezte az első Facebook-központot is, de idővel elege lett a közösségi platformból, valami mást akart csinálni és létrejött a Path.
"A Facebook olyan, mint egy város, mi pedig ennek a városnak az egyik lakása akartunk lenni. Itt életünk legfontosabb pillanatait megoszthatjuk a legszorosabb barátainkkal és a családtagjainkkal, de ezekről senki más ne tudhat; ezért nevezzük a platformot személyes hálózatnak és nem közösségi hálózatnak. Nálunk minden száz százalékban a magánszféra körül forog, emiatt minden felhasználónak csupán legfeljebb 150 ismerőse lehet. Tudományos tanulmányok ugyanis kimutatták, hogy egy ember maximum ennyi személlyel tud szoros kapcsolatot ápolni. A legtöbb felhasználónak nálunk csupán 10-20 barátja van."
"Mindent elkövetünk azért, hogy egy teljesen a bizalmon alapuló környezetet hozzunk létre. A Facebookon nehezen lehet elválasztani a magánjellegű és a nyilvános kommunikációt. Több évig dolgoztam a portál felépítésén és egy idő után azt vettem észre, hogy sosem az akkori barátnőmmel vagy az anyámmal kommunikálok. Ez a Path esetében pont fordítva van, itt csak a feleségemmel, az édesanyámmal és a legjobb barátaimmal osztok meg dolgokat" - emelte ki a szakember.
Dave Morin számára a tapasztalatok azt mutatják, hogy amennyiben a felhasználók legszorosabb barátai és a családtagjai elérhetővé válnak a Path rendszerében a többség teljesen kettéválasztja a két platformot. Vannak hasonló oldalak, például a Nextdoor a szomszédokra, a Yammer az irodai kommunikációra koncentrál, míg a Pair a párokra. A Path üzleti modelljének lényege az, hogy mivel a magánszféra áll az első helyen, így a szolgáltatás teljesen reklámmentes, bevételt a fizetős kiegészítő szolgáltatásokból kívánnak termelni. Például vannak ingyenes képszűrők, de más kiegészítőkért már fizetni kell. A regisztrált tagok nem termékek, hanem ügyfelek, miként az is fontos, hogy az ügyfél bizalmát végig megőrizzék. Az üzemeltetők hisznek abban, hogy így egy tartós üzleti modellt építhetnek fel.
"Két év alatt összesen 6 millió tagra tettünk szert, az ötven százalékuk az Amerikai Egyesült Államokból van, a többiek világ más régióiból. Nemrég indítottuk el a keresőfunkciót, amelynek segítségével felkutathatók a különböző események és a fotók. Azóta közel a kétszeresére nőtt a felhasználói hozzáférések száma. Én például a keresőnek köszönhetően találtam meg azt a kávézót, ahová egyszer az egyik barátom látogatott el. Most a fizetős szolgáltatásokra és a terjeszkedésre koncentrálunk. Elsősorban olyan országok jöhetnek szóba, mint Németország és Japán, ahol tiszteletben tartják a magánéletet" - szögezte le a Path társalapítója.
Dave Morin, a Path társalapítója egyike volt a Facebook legfontosabb fejlesztőinek. Elmondása szerint többek között ő tervezte az első Facebook-központot is, de idővel elege lett a közösségi platformból, valami mást akart csinálni és létrejött a Path.
"A Facebook olyan, mint egy város, mi pedig ennek a városnak az egyik lakása akartunk lenni. Itt életünk legfontosabb pillanatait megoszthatjuk a legszorosabb barátainkkal és a családtagjainkkal, de ezekről senki más ne tudhat; ezért nevezzük a platformot személyes hálózatnak és nem közösségi hálózatnak. Nálunk minden száz százalékban a magánszféra körül forog, emiatt minden felhasználónak csupán legfeljebb 150 ismerőse lehet. Tudományos tanulmányok ugyanis kimutatták, hogy egy ember maximum ennyi személlyel tud szoros kapcsolatot ápolni. A legtöbb felhasználónak nálunk csupán 10-20 barátja van."
"Mindent elkövetünk azért, hogy egy teljesen a bizalmon alapuló környezetet hozzunk létre. A Facebookon nehezen lehet elválasztani a magánjellegű és a nyilvános kommunikációt. Több évig dolgoztam a portál felépítésén és egy idő után azt vettem észre, hogy sosem az akkori barátnőmmel vagy az anyámmal kommunikálok. Ez a Path esetében pont fordítva van, itt csak a feleségemmel, az édesanyámmal és a legjobb barátaimmal osztok meg dolgokat" - emelte ki a szakember.
Dave Morin számára a tapasztalatok azt mutatják, hogy amennyiben a felhasználók legszorosabb barátai és a családtagjai elérhetővé válnak a Path rendszerében a többség teljesen kettéválasztja a két platformot. Vannak hasonló oldalak, például a Nextdoor a szomszédokra, a Yammer az irodai kommunikációra koncentrál, míg a Pair a párokra. A Path üzleti modelljének lényege az, hogy mivel a magánszféra áll az első helyen, így a szolgáltatás teljesen reklámmentes, bevételt a fizetős kiegészítő szolgáltatásokból kívánnak termelni. Például vannak ingyenes képszűrők, de más kiegészítőkért már fizetni kell. A regisztrált tagok nem termékek, hanem ügyfelek, miként az is fontos, hogy az ügyfél bizalmát végig megőrizzék. Az üzemeltetők hisznek abban, hogy így egy tartós üzleti modellt építhetnek fel.
"Két év alatt összesen 6 millió tagra tettünk szert, az ötven százalékuk az Amerikai Egyesült Államokból van, a többiek világ más régióiból. Nemrég indítottuk el a keresőfunkciót, amelynek segítségével felkutathatók a különböző események és a fotók. Azóta közel a kétszeresére nőtt a felhasználói hozzáférések száma. Én például a keresőnek köszönhetően találtam meg azt a kávézót, ahová egyszer az egyik barátom látogatott el. Most a fizetős szolgáltatásokra és a terjeszkedésre koncentrálunk. Elsősorban olyan országok jöhetnek szóba, mint Németország és Japán, ahol tiszteletben tartják a magánéletet" - szögezte le a Path társalapítója.