Hunter

Elstartolt a Vega és a Masat-1

Végrehajtotta első repülését az európai Vega rakéta, pályára állítva többek közt az első teljesen magyar építésű pikoműholdat.

A 30 méteres rakéta egy úgynevezett kvalifikációs repülést hajtott végre a francia-guayanai Kourou űrkikötőből, fedélzetén kilenc földkörüli pályára állítandó műholddal, köztük a magyar Masat-1-el. Az európai űrügynökség (ESA) számára a cél elsősorban a rakéta rendszereinek rendeltetésszerű működésének bizonyítása volt.

A kilövést magyar idő szerint pontosan 11 órakor hajtották végre. Az első fokozat P80 hajtóműve már az első percben leküzdte a legnagyobb légköri nyomású területet, majd a második percben rendben levált, és a gyorsítást a második, majd a harmadik fokozat Zefiro hajtóművei vették át. Utóbbi a hatodik perc 10. másodpercében állt le, ekkor lépett be az AVUM negyedik fokozat ukrán RD-869 jelű hajtóműve, ami átmeneti, transzfer pályára röpítette a Vegát több mint 242 kilométeres magasságba. Az egész művelet röpke 10 percet vett igénybe, ami alatt minden rendszer megfelelően működött.


A műholdak közül elsőként a diszkógömbre emlékeztető LARES vált le 11 óra 55 perckor, amit 12 óra 6 perckor követett az ugyancsak olasz ALMASat 1, valamint a hét CubeSat, köztük a BME Masat-1 névre keresztelt pikoműholdja. A sikeres leválást 12 óra 15 perckor erősítette meg az ESA.

A Vega kifejlesztésével Európa a kisebb, 2,5 tonnánál könnyebb rakományok űrbejuttatásának önerőből történő megvalósítását akarta biztosítani. Eddig ezek a kisebb műholdak általában átalakított orosz interkontinentális ballisztikus rakétákkal érték el kívánt pályájukat, amire időnként hosszú hónapokat kellett várni. A Vegával az európai üzemeltetők nagyobb szabadságot kapnak űrprojektjeik időzítésében, emellett egy nagy értéket képviselő, csúcstechnikájú vállalkozás tér vissza az európai gazdaságba.


A román Góliát a Földet fényképezi majd
"A Vega megadja Európa számára a kis műholdak fellövésének képességét" - nyilatkozott még a kilövés előtt Jean-Jacques Dordain, az ESA vezérigazgatója a BBC-nek. "Az új technológiákkal, különösen a technológiák miniatürizálásával egyre több műhold születik. Ez különösen igaz az olyan tudományos eszközökre, mint a földmegfigyelő műholdak, így a Vega előtt fantasztikus lehetőségek állnak, amennyiben sikerrel jár."

A fentiek fényében nem csoda, hogy a vezérlő teremben igen feszült volt a légkör. Az Ascend űrrepülési tanácsadó cég statisztikája szerint 1990 óta az új rakéták 58 százalékánál alakult ki valamilyen komolyabb meghibásodás az első repülés során, éppen ezért a Vega első küldetésében részt vevő műholdak tulajdonosainak nem kellett fizetniük az új rakéta igénybevételéért.

A Vega egy négy fokozatból álló rakéta, első három fokozata szilárd üzemanyagot éget, negyedik fokozata viszont folyékony hajtóanyagot használ, ezért többször is leállítható és újra indítható a megfelelő pálya elérése érdekében. A rakéta egyik jelentős újítása az első három fokozat hajtómű-borítása, ami magas strukturális erősségű grafitszálak és epoxigyanta alkalmazásával készült. "A szénszálak alkalmazása nagyon fontos, a teljesítmény növelése mellett költséget is csökkent, mivel kisebb az üzemanyag és a szerkezet közötti súlyeloszlás aránya" - magyarázta a kivitelezést végző olasz Avio űrrepülési cég vezetője, Francesco Caio. Az ESA várakozásai szerint évente két Vega kilövésre kerül sor, többnyire kisméretű tudományos és kormányzati műholdakkal.


Jól érzi magát Föld körüli pályáján az első magyar műhold, a Masat-1 - közölte Gschwindt András, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) docense, a BME Űrkutató Csoportjának vezetője. Közlése szerint minden a menetrendnek megfelelően, másodpercnyi pontossággal történt. "A műhold még elég messze van. Volt egy nagy rizikó, hogy esetleg nem kerül az antennáink látókörébe. Belekerült, tudtuk venni az adását, le tudtuk venni az alapadatokat. Kaptunk már jelzést Floridából is, hogy ott +jól szólt+, de az az igazi, amikor mi magunk vettük az adatokat. Sikerült" - hangsúlyozta Gscwindt András.

Ismertetése szerint a Masat-1 "érdekes" pályán kering, a Föld felszíne felett 300-1300 kilométeres magasságban, elliptikus pályán halad. Az eddigi adatok szerint a napelemekkel működő műhold akkumulátora teljesen fel van töltve, a Masat hőmérséklete 19 Celsius fok, ami optimális működési feltételeket biztosít. A Masat-1 környezetének a paramétereit a hőmérséklet, a gyorsulást méri. "Ezeket az adatokat akkor tudjuk venni, ha közelebb kerül a műhold. Most csak azt tudtuk megállapítani, hogy az adóberendezés úgy működik, ahogy kell, és ami a legfontosabb, az akkumulátor nem hűlt le és teljesen fel van töltve" - magyarázta a BME docense, hozzátéve, hogy a Masat-1 minden jel szerint jól érzi magát

Arra a kérdésre, hogy mennyi lesz a Masat-1 élettartama, Gschwindt András azt válaszolta, hogy nehéz megjósolni, mivel a műhold úgynevezett kommerciális, azaz nem speciálisan űrrepülésre gyártott alkatrészek felhasználásával épült. "Optimális esetben hónapos nagyságrendről beszélhetünk" - fogalmazott a BME Űrkutató Csoportjának vezetője.

"Most már olyan pályán volt a műhold, hogy alkalmunk volt vele 'beszélgetni', felvinni olyan parancsokat, hogy melyik részegység részletes adataira vagyunk kíváncsiak. A műhold reagált rá, leküldte a kért információt. Minden csodálatosan működött" - magyarázta a BME docense. Arra a kérdésre, hogy milyen adatok érdekelték elsősorban a BME fejlesztőcsapatát, Gschwindt András azt válaszolta, hogy a jelenlegi szakaszban az akkumulátor állapota, "egészsége" a döntő. "Azt néztük meg, hogy kap-e az akkumulátor elegendő energiát, hogy a napelemekre épülő töltőrendszer hogyan működik" - ismertette a BME Űrkutató Csoportjának vezetője.

A műholdnak "négy-öt pályája" van, s így a csapatnak naponta 20-25 perc áll majd a rendelkezésre, hogy Magyarországról kapcsolatba léphessenek a műholddal - tette hozzá. A következő alkalmakkor azt nézzük majd, hogy milyen a belső hőmérsékleti eloszlása, hogyan működik a műhold. Úgy tűnik, hogy minden egészségesen, jól működik" - összegezte Gschwindt András.


Horvai Ferenc, a Magyar Űrkutatási Iroda (MŰI) tanácsosa azt emelte ki, hogy egyedülálló kísérletet végez az első magyar műhold. "Nagyon nehéz egy ilyen szatellitre egyedülálló kísérletet kitalálni, hiszen rengeteg diákműhold létezik. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem hallgatói azonban kitaláltak egy eredeti technológiai kísérletet. Egy körülbelül 20 centiméteres, kinyúló fémlemezről van szó, amelyet elektromosan feltöltenek és megpróbálnak a Föld mágneses erővonalai mentén stabilizálni. A műhold elvileg össze-vissza pöröghet, de amennyiben ez az eljárás sikerrel jár, akkor bebizonyítják, hogy igenis lehetséges akár hajtóművek nélkül is stabilizálni egy szatellitet" - magyarázta Horvai Ferenc.

A MŰI tanácsosa a Masat-1 kapcsán kiemelte, hogy Magyarország célja az Európai Űrügynökséghez való csatlakozás. "Ugyan az első műhold nem feltétele a tagságnak, de ez is demonstrálja, hogy mi már érett tagokká tudunk válni és esetünkben nem szükséges a néhány éves átmeneti periódus, hiszen már teljesen jártasak vagyunk az űrtechnológiában. Már fél évszázada folynak nálunk űrtechnológiai kutatások, több műszert is kifejlesztettünk, de ez az első olyan komplett műhold, amelyet a legkisebb alkatrésztől kezdve magyarok építettek. A diákok bebizonyították, hogy képesek vagyunk erre" - hangsúlyozta Horvai Ferenc.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • lambda5 #22
    Szürkék vagyunk...félúton állunk a fény és a sötétség között.
  • johnsmitheger #21
    Szuper király! Csak így tovább!
  • COOLancs #20
    Akkor kézenfekvő a megoldás: Pápát a világűrbe!
  • amitakartok #19
    Nagyon is igaza van.
  • torreadorz #18
    Na de a Benedek pápát biztos mindenki jobban ismeri :)

    Amúgy ami manapság megy a tévében nagyon gáz. A hiradot már alapból kapcsolom el, mert olyan mintha doom-ot néznék, épp csak élőben nem mutatnak még kibelezést, bár lassan még azt is megérjük.
  • Archenemy #17
    magatokat is okoljátok, gyermekeim. Itt 16 hozzászólás van, a Benedek pápás alatt, ahol lehet flémelni meg fújolni, 80+.
  • brueni #16
    össze'masat'oltuk a világűrt...
  • gforce9 #15
    Na beszéltem anyámmal, hogy vajon miért nincs a híradóban-médiában fő helyen a műhold. Ő csak annyit mondott: hát szerintem azért, mert ha erről mindenki tudna, támogatni kéne őket, arra meg nem akarnak pénzt kiadni, fontosabb a saját zsebük. :)
  • zsimborgo #14
    Palesztinok vagyunk már nagyon nagyon rég óta.
  • Tetsuo #13
    A televizionak es a radionak nevelni/muveltetni/oktatni is kene, nem csak szamolni a nezettseget. Ez egy tudatos nepbutitas, a "liberalizumnak" koszonhetoen.