Hunter

Megtalálták az első csúcsragadozót

A világ első csúcsragadozója egy hatalmas rákféle volt, amit óriási szemek és pengeéles száj jellemzett, írja egy tanulmány a Nature legutóbbi számában.

A több mint 1 méteres tengeri ragadozó 515 millió évvel ezelőtt foglalta el a Föld első táplálékláncának a csúcsát, állítják a Dél-Ausztrál Múzeum és az Adelaide Egyetem tudósai, akik a dél-ausztráliai Kenguru-szigeten bukkantak rá a héjasokhoz tartozó Anamalocaris összetett szemének fosszíliáira.


Valahogy így nézhetett ki az Anomalocaris

A szokatlanul jó állapotban fennmaradt kövületből megállapították, hogy a ragadozó rendkívül éles látással rendelkezett, ami könnyedén felveszi a versenyt, sőt jó eséllyel felül is múlja bármelyik ma élő rovarét és rákféléét. A kutatást vezető John Paterson és munkatársai szerint az Anomalocaris nagy testméretének, félelmetes ollóinak és kör alakú, pengeéles fogazattal ellátott szájának köszönhette a kambrium elsőszámú ragadozói pozícióját.


Az Anomalocaris szemének megkövült maradványai

Az egyméteres hossz nem tűnik soknak, az akkori tengeri állatokhoz viszonyítva azonban tekintélyesnek számított. A világ első állatairól beszélünk, mindössze 100 millió évnyi evolúció után. Az óceánok élővilágában a közel félméteres, az Anamalocarisszal rokon Hurdia számított a domináns fajnak. Az Anamalocaris csúcsragadozó mivoltát jól példázzák a vele egykorú trilobiták, háromkaréjú rákok által elszenvedett sérülések és áldozatai a megkövült ürülékében talált maradványai. A most felfedezett szem kövület alátámasztja az eddigi megállapításokat, a kiváló látás nagyban segítette a ragadozó hatékonyságát.


A Hurdia Marianne Collins ábrázolásán

A felfedezett fosszília egy összetett szemet tárt a tudósok elé, hasonlóval rendelkeznek az ízeltlábúak, mint például a légy, vagy a rákok és a velük rokon fajok képviselői. Az Anomalocaris szemei feltehetően a legnagyobb valaha létezett összetett szemek, közel 3 centiméter hosszan több mint 16000 lencse alkotta. Ez a hatalmas szám, illetve a szem kialakításának más aspektusai is arra utalnak, hogy a ragadozó páratlan tisztaságú képet kapott a vízalatti világról, ilyen felbontással csak néhány ízeltlábú, köztük a mai ragadozó szitakötők rendelkeznek.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • Moondom #26
    A Föld elsőként feltárt csúcsragadozójáról van szó, mely az evolúciós hitetésnek megfelelően vízi lény, de az evolúciót cáfolandó túl bonyolult /HD/ szemmel szemmel rendelkezett. Ölég nagy gond ez...
  • wraithLord #25
    Szerintem ezzel a szünbiológia foglalkozik közvetlenül. De amúgy teljesen igazad van... :)

    ------
    Jó "nagy" szeme volt a rákocskának. :)
    Amúgy ezt a génuszt 120 éve leírták, és azóta már találtak egy pár "verziót", amit a különbségek alapján fajokba soroltak. Itt most a szem a lényeg.
  • szabod #24
    Valamivel több azért. A mai élőlényeknek kb 10%-a ami megmaradna. Ugye nem kell magyarázni, hogy főleg csak a szilárd kalcit/aragonit vázak maradnak meg, növények a szenesedés illetve kovásodás által örződnek meg. A mai legnagyobb diverzitású ízeltlábúak közül pedig igen kevesen tartzonak az ilyen módon megmaradó csoportokba. Persze szerencse esetén megmaradhatnak ezek is. Jó példa erre a Burgess-pala (vagy az Edicara fauna, illetve a Csengcsiang környéki lelőhelyek), amiben a korabeli teljes fauna fennmaradt. Kora 520 millió éves, azaz éppen a "kambriumi robbanás" után vagyunk, minden recens és kihalt állatcsoport képviselteti magát, de ezeken belül nem volt nagy diverzitás, mint ma pl a gerinceseknél. Az itt talált leletek közül messze legnagyobb volt az Anomalocaris, így nyugodtan ki lehet jelenteni, hogy ez volt a csúcsragadozó (a ragadozó mivolta pedig egyértelmű). Persze meg van az esélye, hogy mégsem helyes a kijelentés, de mivel eddig a 3 lelőhely egyikén sem találtak ettől nagyobb állatot, így megmaradhatunk annál, hogy az Anomalocaris volt ekkoriban a csúcsragadozó. (legalábbis amíg újabb, nagyobb dögöt fel nem fedeznek)
  • Doktor Kotász #23
    Azt már írta valaki, hogy a valaha élt fajok egymilliomod részéről sincs leletünk, így elég fura kijelenteni valamiről, hogy az volt a csúcsragadozó.
    Olyan, mintha az óceánból egy kanál vizet kiemelnék, és megállapítanám, hogy csak planktonok élnek benne.
  • szabod #22
    ja igen, mérések és megfigyelések :) Kicsit szétszórt vagyok, jövő héten 7 zh-m lesz, azt se tudom hova figyeljek.

    A Kepler 22b-t csak példának akartam írni, hirtelen az jutott eszembe, de asszem ezzel is mellélőttem... inkább megyek vissza tanulni :D
  • Irasidus #21
    Értem. Néhány észrevétel: a feltételezést a tudományban hipotézisnek hívják. Az tudományos elmélet ezzel szemben egy olyan fogalmi keret, ami megmagyaráz létező tényeket és előrejelez újakat. Azért kérdeztem, nálad mit jelent, mert a csillagászat mint minden természettudomány, megfigyeléseken alapul és interdiszciplináris tudományként kísérleti alátámasztás is akad. Tehát nem feltételezések (SG.-s szóhasználattal agymenések) összesére a csillagászat.

    Kepler 22b sok minden írnak? Ez alatt ugye az SG.-t meg az internet érted? Csak mert publikációkban nem látom, hogy "sok mindent" írnának. A Kepler 22b hipotézisek vannak, az elmélet meg a fénygörbe változása amiben kimutatták, illetve a bolygó sugara.
  • szabod #20
    Ott ahol geológiát is :)
    Az elmélet helyett pedig feltételezést akartam írni. Pl a Kepler 22b, írnak róla sokmindent, de java része csak elméletben lehet úgy, megbizonyosodni csak akkor fognak ha ott lesznek, de ne menjünk ennyire bele.
  • Irasidus #19
    Hol tanultál csillagászatot? Az elmélet mit jelent nálad?
  • szabod #18
    Ez egy ilyen tudomány, hozzá nem értőknek úgy tűnik, hogy tényleg csak kitalálják az egészet, de azért nem szoktak csak úgy dolgokat kijelenteni. Sok mindennél csak feltételezések vannak, később találnak rá bizonyítékot (Anomalocaris esetében pl) vagy cáfolatot. Ha vmiről határozottan mondanak dolgokat, azt alá is tudják támasztani. Idióták persze itt is vannak, de ne hasonlítsuk össze a csillagászattal, tanultam azt is, ott java rész csak elmélet, itt azért lábunk előtt hevernek a bizonyítékok (vagy inkább alatt)
    Ilyenre nem tudok példát, hogy fogból állapítják meg a járását, nyílván csak vmi összeegyezhetetlent akartál mondani, azért ehhez hasonlók nem szoktak elhangzani :)
  • Tetsuo #17
    Nem a cikkrol, hanem altalaban; Azert az tenyleg meredek, hogy neha egy fogbol allapitjak meg, milye volt a jarasa.
    Ok, fantaziaja sok embernek van, viszont tenykent kezelni olyan dolgokat, amire szinte semmi bizonyitek nincs... durva.
    A Kossuth Radion nemreg egy PALEONTOLOGUS meselt bizonyos dinoszauruszok eletmodjarol nagyon reszletesen, de soha nem mondta, h lehet v valoszinu, tenykent kozolt mindent, ugy mint a kozmologusok nagyresze a vilag keletkezeserol es a meg soha nem latott reszecskekrol! (Ez utobbi ugyben, kedden nagy bejelentes lesz ;)
    Majd modosul minden. Nekem ez a szakmai pokhendiseg nagyon nem tetszik.