Hunter

Újabb dimenzióba lépnek a 3D-s hologramok

A negyedik dimenziót is megszerezte a holográfia, egy lépéssel közelebb hozva a valósághoz a híres Star Wars stílusú "táv-jelenlétet".

Miután Gábor Dénes 1947-es találmányát Emmett Leith és Juris Upatnieks 1963-ban továbbfejlesztette, megalkotva az első lézer hologramokat, a holográfiára a háromdimenziós képalkotás jövőjeként tekintettek. Amint létrejön, egy hologramot meg lehet világítani, létrehozva egy fényhullám mintát, az eredeti objektumról visszaverődő fény másolatát, ami egy segédeszközök nélkül is szemlélhető háromdimenziós képet generál.


A holográfia ideális médiumnak tűnik a háromdimenziós, élethű jelenlét benyomását keltő megoldások számára, mint például Leia hercegnő híres hologramja az első Star Wars filmben. 2008-ban a CNN az elnökválasztás estéjén már alkalmazott egy megoldást, ami holografikus technológiának tűnt, a hírcsatorna stúdiójába vetítve az egyik helyszíni tudósítójukat. Hologramról persze szó sem volt, a stúdióban levő műsorvezető nem látta a helységben a tudósítót, csak a televízió képernyőjét figyelve tudtak kommunikálni, a két fél között egy egészen kicsi időbeli csúszás is volt.

Nasser Peyghambarian, a tucsoni Arizona Egyetem kutatója szerint 2020-ra már élőben és holografikusan is megoldható lesz ez a trükk. Kollégáival, valamint a kaliforniai Nitto Denko Technical Corporation kutatóival egy olyan holografikus rendszert agyaltak ki, ami képes a közel valós idejű mozgás kezelésére.


A technika kulcsa egy új műanyag, amit a kutatók közösen fejlesztettek ki. Az anyag sajátossága, hogy képes változtatni fényvisszaverési törésmutatóját, amikor lézerfénnyel világítják meg. Az ilyen, úgynevezett fotorefraktív anyagokat évek óta tanulmányozzák, azonban eddig ez a leggyorsabb és legérzékenyebb, 2 másodpercenként képes rögzíteni és megjeleníteni egy újabb holografikus képet.

A táv-jelenlétes alkalmazásokban rejlő lehetőségek demonstrálásához Peyghambarian és kollégái 16 különböző szögből fényképeztek le egy tárgyat hagyományos videokamerákkal. A rendszerhez tartozó számítógépek ezután átkonvertálták a videofelvételeket a hologram létrehozásához szükséges formába, majd hagyományos Ethernet kommunikáció alkalmazásával az információt elküldték egy távolabb elhelyezett vevőegységhez.


A vevő gyakorlatilag egy lézer, ami értelmezve a képadatokat 2 másodperc leforgása alatt 100 holografikus csíkot "ír" egy 10 négyzetcentiméteres műanyag darabra. Ezután vörös, zöld és kék LED-ek világítják meg a műanyagot, újraalkotva az eredeti tárgyról visszaverődő fényhullámok fázisát, irányát és erősségét, létrehozva egy színes 3D-s holografikus kópiát. Az újraírható DVD-hez hasonlóan az új hologram írása is letörli az előzőt, lehetővé téve a kutatóknak egy holografikus videó létrehozását, igaz a képváltási sebesség még nagyon alacsony.

A kapott holografikus képek nem részletesek, azonban van valós mélységük. A kereskedelmi alkalmazásokhoz nagyobb képek, jobb színek és jobb felbontás is kellene, ha telekommunikációban gondolkozunk, bizony a sebesség terén is jelentős fejlődésre szorulna a technika. Ezek eléréséhez a kutatók szerint még 10 évre lesz szükség, Peyghambarian azonban úgy véli, számos lehetséges alkalmazáshoz, különösen a gyógyászat és az ipari képalkotás terén a jelenlegi alacsonyabb sebesség is megfelel.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • bottika #48
    látod? erről beszéltem :D és neki nem tökéletes 3d volt? ha jó az anyag, akár szagokat, ízeket, fájdalmat, orgazmust is érezhet, nem csak színmélységet waze :D
    na tiszta Eredet cucc ez itt mááá :D
  • toto66 #47
    Amikor sorállományú katona voltam, egy katonatársam mesélte, hogy hatalmas mókás hernyókat látott. 3D-ben
    Neki már a 80-as években volt LSD monitora!
  • toto66 #46
    "inkább az agyunk belsejét próbálják közvetlenül úgy manipulálni, hogy azáltal azt hihessük pl., hogy egy másik tárgy vagy személy is ott van velünk, 3d-ben."
    Azt úgy hívják: LSD
    Tényleg: CRT LCD LSD
  • bottika #45
    szerintem minden csak 3d-s érzetet KELTŐ lehet, mert az agyunkban fog összeállni így is, úgy is egy 3d-s benyomás, illúzió.
    Épp ezért nem értem, miért ezen a téren indulnak el, hogy kivetítőket, holografikus projektorokat, stb. fejlesztenek, miért nem inkább az agyunk belsejét próbálják közvetlenül úgy manipulálni, hogy azáltal azt hihessük pl., hogy egy másik tárgy vagy személy is ott van velünk, 3d-ben.
  • toto66 #44
    Igazad van az 50-et elszámoltam. Mégis igen nehéz a mai gépekkel hasonló nagyságrendű számolást elvégezni, videó esetén.
  • toto66 #43
    Ugyan azt írjuk!
    A maximum szó jelentése az, hogy annál több nem lehet!
    Még akkor sem, ha minden pontot külön kell tárolni.
    Egyetértünk.
  • philcsy #42
    "Pl.: egy egész ember úgy hogy a szemöldöke is meg van csinálva és látszanak az arcán a miteszerek." És ezt lehet ellenőrizni, le kell tölteni pl.: az NVIDIA egyik promo demóját és egy kis butyköléssel és kiíratni a megjelenített 3D objektum adatait.

    Egyébként megvan honnan vetted az 50Gb-t 640*480*640 a "szokásos" 256 bites színmélységgel. Visszatérve a szerény 24bites TRUECOLOR-ra már csak 4,4 Gb.

    De ennél sokkal kevesebb is elég. Csak a felületeket van szükséged! A testek belseje a testeken kívüli tért minek tárolni. Persze a láng/füst/köd/stb effektekhez szükséges, de egy mezei 3D-nél nem!

    Egy X különböző látószögű képnél teljesen igazad van:
    (a 2D-s kép felbontása * X * színmélység) / frame adatra van szükség fixen.
  • philcsy #41
    Na akkor kezdjük:
    "Tehát 640*480*X. Az X a kép mélysége, abban az esetben, ha nem a látószögek száma, ha igen akkor például ott ahol 10 000 látószög van akkor:307200*10000=3072000000 tehát csak 256 színél 786Gb egy kép amit még frissíteni is kell ha videó."
    256 színt 8 biten tárolsz NEM 256 biten. Tehát 640*480*10000*8bit = ~23 Gb / frame.
    (256 biten (2^256 = ~10^77 féle érték!) nem csak a látható színeket hanem a gammasugárzástól kezdve a rádióhullámokig a teljes mérhető spektrumot ábrázolni tudnád olyan részletességgel hogy a hiba kissebb lenne mint a mérési pontosság!)

    "Ellenben, ha a mélység akkor: pl.: 640-es mélység, és 256 szín esetén 50Gb kell maximum, azért mert a takart pontokat felesleges megjeleníteni."
    Azt az 50Gb-et te honnan vetted elő?

    "Emiatt erősen változik képtől függően ez a szám." Na ebben egyetértek. De egy összetett drótvázas 3D objektum egész pofás textúrával is nagyságrendileg 100MB - 1GB. Pl.: egy egész ember úgy hogy a szemöldöke is meg van csinálva és látszanak az arcán a miteszerek.

    Ha ködöt akarsz vagy lángokat füstel az már kemény dió. De ezek nem CAD objektumok tudtommal, szóval kétséges hogy pl.: a holovízió támogatja-e.
  • toto66 #40
    Ezt is írtam!
    "50Gb kell maximum, azért mert a takart pontokat felesleges megjeleníteni. "
  • philcsy #39
    Ha határfelületekkel elválasztható homogén testeket akarsz megjeleníteni (tehát nem ködöt, füstöt meg vízben éppen feloldódó tintát) akkor elég a testeket körbevevő háló és hozzá a textúra. Ez az adat nem olyan hatalmas.

    Természetesen ha nem ilyen korlátozott 3D-t akarsz akkor annyi adat kell amennyit számoltál.