Felföldi Beáta

Fejlesztői konferenciát tartott a Google

Az idén különösen érdemes volt részt venni a Google IO konferencián, ugyanis minden résztvevő egy HTC Sprint Evóval térhetett haza. Az Android 2.2-t, a "Froyó"-t, a rendezvény második napján mutatták be.

A rendszert Vic Gundorta, a Google műszaki részlegének alelnöke ismertette. Elmondta, hogy a fejlesztés kezdetekor két célt tűztek ki maguk elé: az egyik, hogy egy nyílt forráskódú operációs rendszert fejlesszenek az OEM-gyártóknak, a másik hogy elkerüljék, hogy egy profil, egy készülék és egy szolgáltató jellemezze őket, mint az Apple-nél. Az ismertetett számadatok impresszívek: az Androidot 18 hónap fejlesztés után 48 országban kerül piacra világszerte. A rendszer 21 cég 60 készülékébe került alkalmazásra. A statisztikák szerint jelenleg naponta 100 000 Android-alapú készüléket aktiválnak a világon, így nem meglepő, hogy az eladások terén megelőzte az iPhone rendszerét. Emellett ma már több mint 50 000 program közül lehet választani, amit világszerte 180 000 fejlesztő készített. Az elmúlt hat hónap alatt ezer milliárd mérföldet navigáltak a szolgáltatás segítségével.

A konferencián arról is beszámoltak, melyik öt fő területen szeretnék az Androidot továbbfejleszteni. Az első a gyorsaság. A Dalvik szoftverrel elérték, hogy az újonnan fejlesztett alkalmazások is kompatibilisek legyenek. Emellett a Dalvik JIT fordító segítségével csökken a programok futási ideje, ami a játékok és az alkalmazások használatánál lesz szembetűnő. A második projekt a vállalat arculatának bővítése lesz, valamint olyan alkalmazásprogramozási felületeket, ún. API-kat is bemutattak, amivel a fejlesztők majd a biztonsági beálltásokat is tudják tesztelni és továbbfejleszteni, mint például a jelszó minimális hossza vagy az időtúllépések beálltása a különböző programokhoz.


A harmadik kiemelt pont a böngészőt érintette. A Chrome-nál már bevált V8 JavaScript alkalmazást az Android böngészője is átvette, aminek hatására a korábbi két-háromszorosára javult a teljesítménye. Ezt egy teszttel is érzékeltették, ahol az Android 2.2, az Android 2.1 és az iPad kelt versenyre. Természetesen a Froyo lett nyertes. A negyedik terület a fejlesztőcsomagok (SDK) és a kapcsolódó API-k és szolgáltatások voltak. Ennél a résznél néhány nagyon hasznos dolgot emeltek ki:
  • a már használt alkalmazások megőrzik az adataikat egy másik eszközre való újratelepítéskor
  • multitasking rendszer lesz, de "Push Notification" nem. Egy bemutató keretein belül láthatta a közönség, amint egy PC-n keresztül a Google Chrome-ról megnyitott térkép egy Android-alapú készüléken ugyanúgy megjelenik, távoli hozzáférés alkalmazásával
  • a Froyo internet-elérésére is szolgál, ezt nagyon látványosan mutatták be: egy iPadon kezdtek el internetezni
  • A hangfelismerő rendszer is sokat fejlődött, valamint a Flash 10.1-et is támogatja a rendszer.

    A végső, ötödik nagyobb beruházás a piaci, kereskedelmi fejlesztések terén lesz. A programozók körében nagy sikert aratott, hogy az alkalmazások az adataikkal együtt egy SD kártyára is biztonságosan lementhetők. Emellett mostantól lehetőség lesz arra, hogy a programozók visszajelzéseket kapjanak, így az esetleges hibák, bugok kijavítása egyszerűbb és gyorsabb lesz. Szintén nagyon hasznos újítás, hogy távoli hozzáféréssel PC-ról is tölthetőek alkalmazások a mobilra. A piaci fejlesztésekhez tartozik, hogy az Adsense, a Google hirdetéskiszolgálója, a mobilalkalmazásokon is elérhető. Így aki szeretné, egy regisztráció után engedélyezheti, hogy a weboldalán szöveg, kép és videó formátumú hirdetések jelenjenek meg.

    A Google IO konferencián elhangzottak közül az Android egyik legérdekesebb új jellemzője a felhőalkalmazások használata lesz. Ha egy PC-n keresztül vásárolunk egy Android alkalmazást, megadhatjuk, hogy melyik Android-alapú készülékünkre töltődjön fel automatikusan az szoftver. Ha egy PC-n megnyitott URL-t átküldünk a mobilunkra, az oldal rögtön megnyílik az Android webböngészőjében. Ha térképen megadott koordinátákat küldünk, a térkép jelenik meg a telefonon.


    Az IO konferencia utolsó programján a Google és a közönség között zajló diskurzuson hangzott el az a probléma, hogy jelenleg egyszerre több verziójú Android felület létezik. Az Android-ot olyan sűrűn újítják, amit nem minden készülék tud követni. (Az Android 1.5-öt 2009 áprilisában, az 1.6-ot szeptemberben, a 2.0-t októberben, a 2.1-et decemberben, 2.2-t pedig ugye az eseményen mutatták be.) A Google egyik szakembere azt nyilatkozta a témával kapcsolatban, hogy annak idején a Microsoft is több verziót adott ki a Windowsból. Azt is kifejtette, nem lehet a platformra azt mondani, hogy nem egységes, hiszen az Android 1.6-os ugyanúgy kompatibilis, mint a későbbi verziók, szerinte ez inkább fejlődés. A válaszból nem lehet megállapítani, hogy a felmerülő kérdés valóban problémát okoz-e a Google-nak, vagy lényegtelen számukra.

    A Linux operációs rendszerre jellemző, hogy több termék is használhatja ugyanazt a verziót, azok mégsem kompatibilisek egymással. Ebben az értelemben nem használhatjuk azt a kifejezést a felületre, hogy "nem egységes". Azonban nem megnyugtató az a gondolat, hogy ha vásárolunk egy Android alapú készüléket, nem biztos, hogy a legújabb verzió található meg rajta, ezért például nem használhatjuk a Google Earth alkalmazást. Manapság már teljesen normális, hogy egy újonnan kiadott termék hamar elavultnak számít, talán ezért meglepő, hogy egyszerre több verzió is használatban van, és hogy néhány készülék már tudja alkalmazni az új felületet, néhány meg még nem. Ezt egy bizonyos értelemben tényleg lehet fejlődésnek hívni, ugyanis a mobiltelefongyártók kénytelenek lesznek továbbfejleszteni a készülékeiket, hogy versenyt tudjanak tartani a többi gyártó termékével.

    Amint a Google befejez egy fejlesztést, azonnal kiadja azt és elkezd a következő projekttel foglalkozni. Az olyan felületeknél, mint a GMail - ahol pár óra alatt mindenki megismerkedhet az új fejlesztéssel - ez eddig be is vált. Ellenben a mobilgyártó cégek nem tudnak lépést tartani ezzel a tempóval. Lehet, hogy a Google meg tudja oldani az új verzió telepítését a saját telefonjára, a Nexus One-ra, de például a HTC által fejlesztett Sprint Evo 4G-n még csak a lassabb, 2.1-es verzió fut és - a HTC közlése szerint - csak az év második felében kezdik az új verziót telepíteni. Ez a megállíthatatlan fejlesztési hullám valószínűleg annak tudható be, hogy a Google nem akar lemaradni a versenytársához, az Apple-höz képest.

    A Google nem utánozza az Apple-t, és nem évente egyszer hozza napvilágra a fejlesztéseket, hanem folyamatosan. Remélhetőleg a mobiltelefon gyártók is fel tudják venni ezt a ritmust a jövőben. Azt bizton állíthatjuk, hogy az Apple-nek valami nagyon eredetivel kell előállnia a WWDC-n (Worldwide Developers Conference), hogy a hírnevük ne csorbuljon. Nem tudni, milyen újdonságot mutatnak be, hiszen az iPhone 4 részletei már kiszivárogtak, és az új operációs rendszer jellemzőiről is hallhattunk. Az is kijelenthetjük, hogy ami az iPhone és az Android között zajlik, már szinte háború. A vásárlók számára érdekes és izgalmas lehet ez a harc, ami végül csak az újabb és újabb innovációk sorát eredményezi.

    Sok különbség van a két vetélytárs között. Az Apple erősségei közé sorolható a dizájn és az elterjedtség; már sokan megszokták és szeretik. A Google újdonságai a nagyobb nyitottság, a változatosság és a felhőalkalmazások használata. Viszont egy bizonyos területen az Apple jóval előbbre jár, mint a Google: az adatok menthetősége és megőrzése terén. Minden alkalommal, amikor csatlakoztatjuk az iPhone-t a gépünkön lévő iTuneshoz, a készülék szinkronizálódik, az új adatok (sms, kép, naptárbejegyzés, új kontakt, alkalmazás) lementődnek. Ha történik valami az iPhone-unkkal, adataink biztonságban vannak, bármikor újra feltölthetjük azokat a telefonunkra. Úgy tűnhet, az Android nem veheti fel a versenyt ezen a téren az iPhone-nal, azonban a Google ezt a hiányosságot is ellensúlyozni kívánja a felhőalapú adatmentéssel. Egyik megoldás sem áll meg a saját lábán. Az iPhone-nak szüksége van egy PC-re (Mac vagy Windows), az iTunesra és USB-kapcsolatra. Az Android készülékek pedig túlságosan a "láthatatlan" szerverekre támaszkodnak.

    Míg az Apple és a Google a csatáját vívja, ennek legnagyobb vesztese a Microsoft. Lehet, hogy tízszer annyi telefont ad el világszerte, mint az Apple, az Apple mégis nyereségesebb a jóval drágább készülékei miatt. Emellett a Googletól is jócskán lemaradtak: a Microsofthoz hasonlóan a Google is csupán egy felület (az Android) tulajdonosa, amit több készüléken (HTC, LG) fut. Azonban a Google ezeket a licenceket ingyen adja a telefongyártóknak és a mobilszolgáltatóknak. Úgy látszik, a Microsoftnak semmi esélye nem lesz, sem a jellemzők, sem az ár vagy a tapasztalat terén.
  • Hozzászólások

    A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
    Bejelentkezéshez klikk ide
    (Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
    • narumon #98
      "főleg ha digitális kimenetre megy, azt aztán mindenre lehet használni ugyanolyan hang az elektronikus és a nem elektronikus zene is!"

      Igen de a digi hangot bele is kell dugni valamibe és kurvára nem mindegy hogy 50e forintos vagy 500e forintos erősítőbe dugod bele. (vagy egy 300e forintos DAC-ba, az 500e forintos erősítő elé).
      Hangnak ugyanaz a hang, de erről már leírtam a véleményemet.
    • narumon #97
      "ja meg buta is lesz mint a tök. Nem véletlenül szorul háttérbe minden téren a célhardver, minőségben nem jó, drága, és buta."

      Heee?

      "Sokkal egyszerűbb egy multifunkciós eszközt megvenni és mindenre lehet használni."

      Minek akarnék egy eszközt mindenre használni? Kifejezetten idegesítene.
    • farxis #96
      egy jó mac/mac pro hangkártyája mindenre jó, főleg ha digitális kimenetre megy, azt aztán mindenre lehet használni ugyanolyan hang az elektronikus és a nem elektronikus zene is!
      ja egyábkánt célhardver kell, ha a méret hordzhatóság a lényeg pl az ipod, iphone, bár ezek is multifunkciósak már!
    • farxis #95
      erről van szó.
    • farxis #94
      ja meg buta is lesz mint a tök. Nem véletlenül szorul háttérbe minden téren a célhardver, minőségben nem jó, drága, és buta. Sokkal egyszerűbb egy multifunkciós eszközt megvenni és mindenre lehet használni.
    • narumon #93
      "az utolsó pár mondatodat viszont nem értem, miért kéne akusztikus zenéhez jobb hangcucc? egy adott zene ugyanúgy végigmehet az egész hallható frekitartományon attól tök függetlenül, hogy élő zene, vagy elektronikus, jazz vagy techno, ez tökmind1."

      Azt értettem az utolsó pár mondatomon, hogy sajnos elektronikus zenéből ritka az igazán jó felvétel / illetve jellegéből adódóan nem kell alá nagy cucc. Értem itt ez alatt, hogy a régebbi hifimet nem adtam el, és azon is teljesen jó, élvezhető vállalható egy elektronikus zene, főleg ha trance, house, dnb stílusokról beszélünk. Ez a cucc caklipakli erősítővel hangfallal maximum 150e forint környéke, mégis jó. Viszont ha belerakok egy minőségi jazz felvételt, egy normális komolyzenét, esetleg egy Kari Bremnest akkor csúnyán elvérzik. Itt jön a képbe az azóta szépen szisztematikusan összegyűjtött komolyabb hifim ahol csak a hangal 4x annyi mint a régi egész cucc, és persze itt az ár másodlagos, de ég és föld ahogy a kettő szól a felsorolt zenékkel. Viszont az elektronikus zenék többsége meg semmivel sem jobb rajta (sőt), mert azoknak a felvételeknek az adottsága, minősége olyan, hogy a régi cuccon is tökéletesen tud szólni. Egy szó mint száz, ha többnyire csak trance, house, és társai zenét hallgatnék akkor pénzkidobás lenne az újabb cucc. Nagyjából ezt akarta jelenti az utolsó pár mondatom :D
    • Justil #92
      nem tudom pontosan herkules mire gondolt, de van 1 olyan érzésem, hogy baszta a csőrét, hogy az illető a tucc tuc kifejezést használja. ez már eleve egyfajta parasztságra/sznobizmusra utaló jel...amikor valaki lenézi az elektronikus zenét, mert az gépzene...stb, az ilyen embertől hányhatnékom van.

      az utolsó pár mondatodat viszont nem értem, miért kéne akusztikus zenéhez jobb hangcucc? egy adott zene ugyanúgy végigmehet az egész hallható frekitartományon attól tök függetlenül, hogy élő zene, vagy elektronikus, jazz vagy techno, ez tökmind1.
    • Justil #91
      nézd, eddig szó sem volt a perifériákról, csak azért írtam, amit, mert úgy en bloc kijelentetted, hogy az igényes zenehallgatás nem a pc-nél kezdődik.

      nekem van rendes hangkártyám (focusrite), meg egy majd 25 éves pio erőlködőm ami olyan kristálytiszta hangot ad hogy beszarsz :) persze nem vetekszik a több millás cuccokkal, de hát én nem is szarom a pénzt. meg persze rendes studio monitorok.

      azt aláírom bármikor, hogy egy creative vagy hasonló "tescos" hangcuccal, meg integrált realtek hangkártyának csúfolt szarsággal nem lesz ugyanaz a feeling, de hát kinek mire van igénye.
    • narumon #90
      Ezt írtad korábban:

      "Aki már leírja így hogy ő nem szereti a tucc tuc-ot, le is írja hogy rohadtul semmit nem ért a zenéhez."

      Magyarul megmagyaráztad, hogy aki nem hallgat vagy nem szereti a tucc tuccot az nem ért a zenéhez. Ebből nekem az jött le, hogy te hallgatod és értesz hozzá. Szerintem meg a kettő között nincs összefüggés, mindenki el tudja dönteni, hogy milyen zenét szeret. Ettől nem fog sem jobban érteni a zenéhez sem kevésbé. Én pl hallgatok elektronikus zenét elég sokat, de vannak stílusok amiket kerülök egyszerűen azért mert nem jön be. Az otthoni hifi rendszerem meg nem is elektronikus zenére van belőve, mert az nálam csak kiegészítő és egy egyszerű olcsóbb cuccon is teljesen jól tud szólni, egy jazz vagy egy akusztikus zene viszont nem, azokhoz nagyon komoly és jó cuccok kellenek.
    • narumon #89
      "figy, amíg a zenét amit hallgatsz pc-n rakják össze, miért ne lehetne pc-n is lehallgatni? :)"

      Hát ez alatt nem tudom mit értesz, de ha azt hogy a studióban PC-vel dolgoznak, attól még az otthin Pcn gáz lenne hallgatni. Lehetni lehet, csak viszonylag kevés embernek (aki pcn hallgat zenét) van otthon mellé normális hangkártyája, erősítője, hangfala, fülese, stb.