Hunter

Csak részben igaz a buddhista meditáció csodája

Ha valaki fel szeretné venni a versenyt a dalai lámával egy memória játékban, akkor azt célszerű még őszentsége meditálása előtt tenni. Egy új kutatás szerint a buddhista meditáció valóban felpörgeti a vizuális memóriát, de csak egy rövid időre.

Az eredmények ellentmondanak azon szerzetesek állításainak, akik szerint az istenek gondosan kialakított mentális képére összpontosuló meditációs technikájuk több éves gyakorlása hosszú távú fejlődést eredményez vizuális memóriánkban és a vizuális észlelés feldolgozásában. "Azt állítják, hogy erre (a fokozott vizuális memória fenntartására) folyamatosan képesek, holott ez nincs így" - mondta Maria Kozhevnikov, a Virginia állambeli George Mason Egyetem idegtudósa, aki számos kolostort látogatott meg Nepálban a buddhista szerzetesek vizuális memóriájának tanulmányozása céljából.

2003-ban a tudományok felé rendkívül nyitott dalai láma részt vett egy agytudományi konferencián az MIT-n, ahol felkérte Kozhevnikov egyik tanácsadóját, Stephen Kosslynt, hogy teszteljék a buddhista szerzetesek vizuális memóriáját. Kosslyn, akárcsak legtöbb kollégája azt hangoztatta, hogy a rövid távú emlékezet - vagy ahogy mostanában nevezik, a munkamemória - túl rövid, hogy egy képet néhány másodpercnél tovább tároljon. Tesztjei során ugyanis nem talált különbséget a meditációban közepesen képzett szerzetesek és az egyáltalán nem meditálók vizuális memóriája között. A dalai láma azt javasolta Kosslynnak, hogy ismételje meg tesztjeit jóval gyakorlottabb szerzetesekkel Nepálban. Ez volt az a meghívás, amivel végül Kozhevnikov élt.

Első tesztjei, melyeket a katmandui Sechen kolostorban végzett el, eleinte Kosslyn eredményeit támasztották alá. A szerzeteseknek egy hat képből álló sorozatot mutatott - például állatokról - majd öt másodperc elteltével egy újabb hatos képsorozatot tett eléjük, amiből öt kép az előző sorozatban is szerepelt, egy viszont új volt. Az alanyoknak az új képet kellett felismerniük a sorozatban. Egy másik kísérletben Kozhevnikov egy háromdimenziós alakzatot mutatott a szerzeteseknek, majd ugyanannak az alakzatnak a tükörképét vagy egy elforgatott változatát. Itt azt kellett megállapítaniuk az alanyoknak, hogy a második kép megegyezett-e az elsővel.

A secheni szerzetesek egyik tesztben sem teljesítettek jobban azoknál, akik nem meditálnak, vizuális memóriájuk teljesen hétköznapinak tűnt, kivéve egyet, akit véletlenül pont egy meditációs gyakorlat után sikerült bevonni a tesztbe. "Elképesztő teljesítményt tapasztaltam. Hirtelen rájöttem, hogy a tesztet közvetlenül a meditáció után kell elvégeznem" - mondta Kozhevnikov. Későbbi kísérletében 15, buddhista szerzetesekből és meditációban járatos amerikai állampolgárból álló csapatnál sikerült ugyanezt az eredményt elérni. A résztvevők meditáció előtt ugyanúgy teljesítettek, mint bárki más, 20 percnyi meditáció után azonban vizuális memóriájuk és térbeli képességeik ugrásszerű javulást tanúsítottak.

A tesztek külön érdekessége, hogy a képességjavulás csak egy bizonyos meditációs stílus gyakorlóinál jelentkezett, akik a magukban történő vizuális képek kialakítására helyezik a hangsúlyt - ez az istenség-jóga. Kozhevnikov 14 olyan személyt is letesztelt, akik a meditáció azon válfajaiban gyakorlottak, ami nem fókuszál mentális képekre. Ez a nyitott jelenlét állapota, amikor a meditáló észleli a külvilág benyomásait, azonban nem reagál azokra. Esetükben semmilyen változást nem hozott a meditáció.

Azt még nem mérték le, milyen hosszan marad fenn ez a fejlődés egy-egy meditációt követően, Kozhevnikov azonban azt gyanítja, hogy ez emberenként változó, nagyban függ a meditációban elért tapasztalati szinttől, a hangulattól és magától a meditáció hosszától. A nyitott jelenlét kudarca ellenére a kutatónő úgy véli, a fokozott vizuális memória és észlelés feldolgozás nem kizárólag a buddhista meditációval érhető el. A vizuális művészek szintén tapasztalhatnak átmeneti hullámhegyeket vizuális éberségükben, ami lehetővé teszi számukra a mentális képek hosszabb időszakokon át történő fenntartását, mondta Kozhevnikov.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • akyyy #16
    az nem bálna?
  • akyyy #15
  • kozik #14
    Ugyanezt egyetemen/főiskolán elnyújtottabban szokás. Vizsga előtti melónapon hazaesel munkából, közben parázol (meditáció), este/éjszaka benyomsz mindent, amit a témában írtak az elmúlt 50 évben, másnap kiokádod magadból, majd egy hét múlva a jegyedre sem emlékszel.
  • polarka #13
    Ezt sokan csinálják idehaza is. Amíg a suliba érnek, addig meditálnak a buszon. Aztán doga előtt gyorsan megjegyeznek, amit csak tudnak. A lap kiosztása után meg gyorsan felírnak minden fontosat és a doga megírása után 1 órával már fele annyit se tudnak. Vagy volt itt még vmi extra dolog, amin átsiklottam?
  • who am I 7 #12
    Inkább készüljünk a pólusváltásra hahaha
    http://www.youtube.com/watch?v=5VXa82AuwHU
    vagy lesz még planéta X is?Vagy a fényevők untudatra ébrednek..huh izgalmas év lesz..legalábbis azt szeretnék
  • who am I 7 #11
    Mindenki álljon vigyázba!
    Nah, de a lényeget kihagytátok!!!Nehogy a terroris.....
  • NEXUS6 #10
    Ahogy a Republic énekeli:
    Repül a , repül a !;D
  • BCS pixel #9
    szóval nincs repülés? :D
  • NEXUS6 #8
    Ezexerint a hétköznapi környezet nem elég nagy inger, tehát sokkal nagyobb dolgok vannak bennünk mentálisa, mint amit általában ki tudunk hozni magunkból.
    Vajon mik lehetnek még?

    Tényleg nincs itt semmi rejtéy!
  • ljerk #7
    Szerintem nem túl nagy rejtély: fizikai sportágakban is kb 15-20 percenként újra be kell melegíteni pld. ha a focista a kispadon ül és melegítés nélkül állna be akkor igencsak nagy az esélye lenne a sérülésre és kevesebbet is tudna teljesíteni amíg hozzá nem szokik a szervezete a nagyobb terheléshez. A vizualitásért felelős agyi területek is ha inger nélkül maradnak egy ideig, gondolom ugyanígy viselkednek.